A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség történelmi hibának tartja, hogy a Jobbik nevű nyíltan nemzeti szocialista nézeteket hangoztató párt javaslatát magáévá téve, Tarlós István Főpolgármester, és a Főváros közgyűlésének többsége Wass Albertről nevezett el közterületet Budapesten. 

A Síp utca szemmel láthatóan nem képes arra, hogy lebonyolítsa a
választásokat. A Budapesti Zsidó Hitközség Központi Jelölőbizottságának
(KJB) azt az ülését, amelyen a delegáltak a többes jelölés „bűnébe
estek” és Heisler Andrást is nominálták BZSH ügyvezető igazgatónak, a
Jelölő Bizottság utólag érvénytelenítette.

A lengyelországi Auschwitzban emlékezett meg hétfőn a
nemzetközi Élet Menete Alapítvány a holokauszt áldozatairól, a szervezők
meghívására ezen részt vett Rogán Antal fideszes parlamenti képviselő, Budapest
V. kerületének polgármestere, aki 18-as magyar barakknál mások mellett beszédet
mondott.

Heisler András, a Mazsihisz korábbi, lemondatott elnöke, a mostani
választásokon Zoltai Gusztáv kihívója a Budapesti Zsidó Hitközség
ügyvezető igazgatói tisztségért folytatott küzdelemben, a hvg.hu-n
megjelent írásában bírálta Síp utca jelenlegi vezetését.

Heisler András, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgató jelöltje
nyílt levélben választás előtti vitára hívta ki Zoltai Gusztávot, az
ügyvezető igazgatói poszt másik jelöltjét, aki két évtizede tölti be e tisztséget. Szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levelében Heisler úgy
fogalmaz: a vita tárgya „a magyarországi zsidóság jelene és jövője”. 

Ma választ elnököt, ügyvezető igazgatót és elöljárósági tagokat a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), május 15-én pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) tart tisztújítást. A választásokon lényegében a régi vezetés kaphat újra bizalmat – lehetséges kihívójuktól már az antidemokratikus fordulatokban bővelkedő, a legszebb pártbelharcokat idéző jelölési folyamat során megszabadultak.

A Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatói posztjáért az a Heisler András is ringbe szállhat a hitközség jelölőbizottságának döntése szerint, akinek BZSH és MAZSIHISZ-küldötté választását sokak gyanúja szerint jogtalanul akadályozták meg.

Megismételt hitközségi választást tartottak Lágymányoson, miután Heisler
András lemondott a Választási Bizottság szerint lágymányosi
képviselő-testületi tagságával összeférhetetlen Dohány utcai elöljárói
helyéről. 

A Budapesti Zsidó Hitközség vezetése eddigi demokratikus legitimációjának látszatára sem tart igényt a jövőben, amint ezt a választások eddig lezajlott egyes eseményei megmutatták. A folyamat során több ponton, többször kihasználták a választási folyamat szabályozatlanságait, hogy akadályozzák a választói akarat kifejeződését. A több eset együtt megkérdőjelezi azt is, hogy egyáltalán választásnak tekinthetjük-e bármilyen értelemben a most folyó képtelen procedúrát. 

A magyar nép osztozik a zsidóság fájdalmában, együtt érez az áldozatok hozzátartozóival – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Budapesten, a holokauszt nemzetközi emléknapján tartott rendezvényen.
 

Vita alakult ki a zsidó vallási szervezetek között, a budapesti gettó felszabadításának 66. évfordulójára tervezett megemlékezés kapcsán.
 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az új vallási és társadalmi szervezetek feltűnése miatt “legitimációs válságba” került, legerősebb kihívójának az Egyesült Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) tűnt. Mivel előbbinek inkább az MSZP-vel, az EMIH-nek pedig inkább a Fidesszel volt szoros nexusa, a kormányváltás a pozíciók átrendeződését ígérte. A jelek szerint hiába.

A rendszerváltás amúgy nem indult reménytelenül, hiszen az 1991-ben a
MIOK-ból megalakult Mazsihisz legalábbis a nevében szakított az
„izraelita” múlttal és a centralizáltsággal, hogy zsidó és demokratikus
lehessen. Ám ma már látjuk, hogy mindezek ellenére nem sikerült
túllépnie a szűkkeblű felekezeti képviseleti intézmény határain, és nem
is vált sokkal demokratikusabbá…

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt (Mazsök), megszületésekor (anno) a Szombat a megújuló magyar zsidó
demokrácia fórumaként aposztrofálta, merthogy kuratóriumában nem csak a
Hitközség emberei foglaltak helyet, hanem egyéb zsidó szervezetek is.
Volt egy hely, mely zsidó szervezeteknek osztott pénzt, ám amelyet –
egykori remények szerint – nem kizárólag a Síp utca kontrollált.

Különleges komolyzenei körsétára csalogat az a négyrészes, évvégi koncertsorozat, amelyet két budapesti és két vidéki zsinagógában rendeznek. Az első most vasárnap lesz a fővárosban, a Frankel Leó utcában.
 

Zsidó barátai őrültnek tartották, keresztény barátai elismerően tekintettek rá, amikor elvállalta a szegedi zsidó hitközség elnöki posztját. A feladatra a közösség idős vezetői kérték fel, azóta háromszor választották újjá. Lednitzky András, mint mondja, nem volt vallásos, ezt legfeljebb anyai ági nagyszüleiről mondhatja el, de Schindler József, Raj Tamás és Schőner Alfréd rabbisága idején látogatta a zsidó közösség kultúrprogramjait.

Nyár végén új információs pavilon, a Jewinform várja a látogatókat Budapest második leglátogatottabb kulturális és turisztikai célpontjánál, a Dohány utcai zsinagógánál, ősztől pedig panoráma lift működik a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban; a fejlesztések a Zsidó negyed kapuja elnevezésű projekt keretében valósulnak meg.
 

Emlékezni és Emlékeztetni mindannyiunk kötelessége!

Sajtóhíradások szerint Semjén Zsolt, a KDNP vezetője azt mondta Zoltai Gusztáv Bzsh-Mazsihisz ügyvezető igazgatónak munkaebédjükön: „a jövőben nagyobb szerepet kell kapniuk más zsidó áramlatoknak is, így az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek, az ortodox és a reform … Tovább »

Vitathatóak a Mazsök támogatással kapcsolatos döntései, hívták fel szerkesztőségünk figyelmét, s aki a zsidó közéletet, az anyagi támogatások rendszerét, az egyes intézmények, szervezetek munkáját ismeri, maga is láthatja az aránytalanságokat.