Az ebédlőben a gyerekek a péntek esti kalácsot készítik, ki-ki saját alkotó fantáziája szerint csapkodja a tésztát az asztalhoz. Este mindenki visszakapja, amit sütött. A szomszédban énekóra van. Az izraeli madrih (1945-46-ban csak haver-oknak neveztük őket, a Fényes szelek korszakban … Tovább »

Amikor június 23-án éjszaka a Budapest felé tartó El-Al gép pilótája bemondta, hogy győzött a Munkapárt, az utasok tapsra „fakadtak”. Sok izraeli hazautazott erre a választásra, sokan egy nappal későbbre halasztották külföldi útjukat, mert mindenki tisztában volt azzal, hogy a választás … Tovább »

A nemzetiségi-ügy dokumentumai

Amióta a zsidóság ősi földjének elhagyására kényszerült és diaszpórában él, folyik a vita, nép-e vagy csak vallás, s mióta fennáll Izrael állama, vajon a világ többi részén élő zsidók a zsidó néphez tartoznak-e, s ha igen, önálló nemzetiségként … Tovább »

Emlék a Hatikváról

Ahogy múlnak az évek, úgy látszik egyre több fájdalmas és szépséges régi emlék teszi változatossá a múló, örömtelen időt.

A minap a Szombat olvasása közben ráakadtam A Remény című szívszorító és nagyon ismerős dalra.

Nagyon rég volt.. Még … Tovább »

A napokban véletlenül került a kezembe egy 123 éve kiállított születési értesítés a Bánki községben élt Steiner családról. Nézem a fakó papírt, és eltűnődöm. Sokféle gondolat kavarog bennem.

Az első: vajon mi késztette Steiner Sámuel „mózes vallású” kis­kereskedőt … Tovább »

1492 szörnyű nyarán spanyol zsidók százezrei kényszerültek szü­lőföldjük elhagyására. Nagy részük számára a szomszédos Portugá­lia volt az első állomás, ott súlyos összegek fejében 8 havi ideiglenes menedéket nyertek. Utána irgalmatlanul kiűzték őket, majd követték testvéreiket … Tovább »

(Reinhard Neudecker: Az egy Isten sok arca. Magyar Keresztény-Zsidó Tanács és a Mérleg kiadása, 1992. Fordította: Kerényi Gábor, 128. oldal, 195 Ft.)
Sokat ígérő könyvsorozat első kötetét veheti kezébe az olvasó. A sorozat a Ke­resztény-Zsidó Párbeszéd Könyvtára ne­vet viseli, … Tovább »

(regényrészlet)
Mózes vett a kereskedőtől pergamentet, cserepeket, és az egyikre írva, a másikat vésve, leveleket fogalma­zott azokhoz a héberekhez, akik írni, olvasni tudtak. Azután más pergamenteket fölszögezett az út menti fákra, más cserepeket szétszórt a tereken, hogy minél … Tovább »

A hagyomány szerint több mint ezer évig éltek zsidók Spanyolország földjén. A közismert regényes elbeszélés szerint egy tengeri hajóútnak köszönhető a „spanyol zsi­dó fénykor”. Száádja Gáón halála után, amikor Babilonia akadémiái már hanyatlottak, négy kiváló ember … Tovább »

Közmondáskincsünk, melyből ez alkalommal mu­tatványt kívánunk közreadni, a délkelet-európai sze­fárd zsidó szórvány körében fogantak, s ezért darabjai egy Atlantisz kiálló szilánkjainak tekinthetők. Szilán­koknak, mert ezer darabra tört tükrének szemcséit csillogtatják. … Tovább »

Irodalmi kalauz
A vietnami háború után és a ’67-es közel-keleti háború nyomán lábra kapott alternatív zsidó kezdeményezések egyikének, egy washingtoni csoportnak az értesítőjében ol­vashatjuk az alábbi közleményt, a 60-as évek végén: „Heti szeminárium a marxiz­musról, anarchizmusról, … Tovább »

Szívem Keletre vágyik

Szívem Keletre vágyik, s vagyok messze Nyugaton,

hogy lenne étel ízes, és édes a nyugalom,

miként teljesíthetném esküm s kötelességem,

míg Cion földjén Edom, én magam arab kézen.

Könnyű nekem Spanyolföld minden kincsét elhagynom,

ha a … Tovább »

Régi vicc, hogy az iskolában a tanító felszólítja a gyere­keket, soroljanak fel híres embereket. Ezek elkezdik: Ábrahám, Mózes, Dávid, Jézus, Marx, Einstein, Freud… Móric­ka jelentkezik: „Tanító bácsi kérem, lehet nem zsidó is?”
Ez juthat eszünkbe most, amikor Amerika felfedezőjé­ről, … Tovább »

 1492

Az 1492-es év iszonyatos tragédiát hozott a spa­nyol zsidóságra. Ezen év márciusában írták alá a granadai Alhambra palotában a zsidók kiűzésének ren­deletét. Ezzel az aláírással néhány hónapon belül 300 ezer zsidót tettek földönfutóvá, míg másik 300 ezer a keresztény … Tovább »

1992Néhány napos vita után apám világítson mécsese belee­gyezett, hogy a pozsonyi jesivába utazzam. Ádáz csatát kellett vívnom, mert mitőlünk nem szoktak Pozsonyba utazni. A mi városunk áldott emlékű rabbija gyakran mondogatta, hogy Pozsony még a szemináriumnál1 is elfajzottabb … Tovább »

Egyszer elfelejtjük, milyen
Egyszer elfelejtjük, milyen a pusztulás –
a lerombolt szív-szentély, a gőzölgő tudat
s világtérképen az atomvillanás.
Egyszer elfelejtünk emlékezni,
az öröklét üvegkupoláiban hűsölünk,
ki feljebb, ki lent, attól függően,
hol szorított … Tovább »

Leáldozott az amerikai zsidóság aranykora?

Az amerikai zsidóság helyzetének romlása és más egyéb kisebbségek megerősödése az elmúlt évben te­ret engedett a fokozott mértékben jelentkező antiszemita megnyilvánulásoknak. Emellett az egyre terjedő vegyes házasságok is árnyékot … Tovább »

Tűz,

fa,

kés együtt van.

És az áldozat?

Előttem megy, hátán a fa.

A szolga a hegy lábánál maradt. Izsák,

neve öröm volt, nevetés.

Kacagott Sára,

nevetett az égi hírnökön

s esztendőre újra csak nevetett.

Karján az ajándék:

ez a fiú, aki most … Tovább »

Egy olimpikon élete

Megilletődve kerestem fel volt tanáromat, az egy­kori Debreceni Zsidó Gimnázium minden diákjának “fi­vérét”, Kárpáti Károlyt. Közös a múltunk egy darabja és nem is akármilyen az a négy esztendő.
Ő bizony birkózó lesz
Édesapja a Kállósemjénhez közeli … Tovább »

Magyarországon a zsidó hitközségi anyakönyvezés a mohéi (körülmetélési) könyvekkel kezdődött az 1780-as években. Országosan a XIX. sz. közepére terjedt el, majd az állami anyakönyvezés bevezetése után (1985) azzal párhuzamosan folyt. A jelenleg rendelkezésünkre álló legjobb … Tovább »