Összesen 17,476 találat (16381 - 16400) : BS.
MÁRCIUS 15-én és előestéjén több szabadtéri megemlékezés is lezajlott Budapesten. A MAZSIHISZ csak azon képviseltette magát, amelyet a Torgyán-féle kisgazdapárt rendezett 14-én. Pontosabban: azon az ökumenikusnak hirdetett istentiszteleten, amelyet a kisgazda- párti gyűlést … Tovább »
Az egyik budapesti templomkörzet helyiségében működő – egyébként nagyérdemű – zsidó társadalmi szervezet hetek óta tartó és vitával egybekötött előadás-sorozatának a címe: A zsidókérdés és a politikai pártok. A sorozat keretében március végére Torgyán József doktor … Tovább »
Az Alkotmánybíróság 1995 februárjában állást foglalt az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényről, amelyet a zsidó szervezetek és személyek is támadtak a törvény szövegében vélt vagy valós sérelmekért. … Tovább »
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűléséről
„Az 1994. évi közgyűlést 1995-ben megnyitom” – fordult Simonyi Péter ügyvezető elnök az egyesület ezer fizető tagja közül jelen lévő ötvenhathoz, majd átadta a szót Rajki András elnökségi tagnak, aki a levezető … Tovább »
Április
ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT a háború teljes bevégződését vártuk Szegeden, ahová összebeszélés nélkül, az onnan érkező jó hírek hatására menekültünk sokan a romos, éhező Budapestről.
Pesten márciusban még tántorogtak az emberek, s olyan elemi dolgokkal voltak elfoglalva, … Tovább »
Mint bizonyára észrevette a Tisztelt Olvasó, múlt havi számunkban a szokottnál is több, ezúttal súlyos nyomdahiba csúszott. Amatőrizmusra utaló fehér folt egy hiányzó közlemény helyén (2. old.), a valódi 25 fő helyett téves számadat az alijázott csecsenföldi zsidók kapcsán … Tovább »
(Erdélyi Lajos: Az élők háza. Héttorony Kiadó, 147 oldal, 980 Ft)
Mikor a száműzetés prófétájától, Nehemjától megkérdi Artaxerxszész, a babilóniai király, vajon miért szomorkodik, ő így válaszol: „Miért ne volna szomorú az arcom, hiszen az a város, ahol atyáim sírjai … Tovább »
(Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II. Bevezető tanulmány és bibliográfia: Borsányi Ferenc, Bethlen Gábor Könyvkiadó 1994. I-XLVIII. + 334 + 334 oldal, 792 Ft)
HA NEM VOLNA FRIVOL a kifejezés ennek a könyvnek kapcsán, azt mondhatnánk: igazi csemege. A tudós rabbi átfogó … Tovább »
(Székely Magda: Éden. Belvárosi Könyvkiadó, 1994, 111 oldal, 264 Ft)
A VISZONYÍTÁSI PONT természetesen a holocaust. Még ha azt nem is lágerben élte át 1944-ben az akkori 8 éves Székely Magda – mértékadó vélemények szerint ma egyik legjobb költőnk. A holocausthoz képest szelídül … Tovább »
KALLUSNÁL VALÓBAN pörög az élet trenderlije. Forog rajta a négy betű, mint napjai sorsában is a vidámság és a szomorúság, egymásba fonódnak, mint életben a sorsok, jön a kezdet, majd a vég, benne az öröm és a bánat. Ez a négy betű trenderlin – alef, bét, gimmel és dalet.
Kallus … Tovább »
Jubál utódai
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ zene feltérképezése, a száj- hagyományban élő közösségi zsidó zenei anyag megörökítése régóta aktuális és nyomasztóan sürgős feladat. A század folyamán többen is foglalkoztak e tradíció tanulmányozásával. A holocaust hatása volt … Tovább »
miről írhatna verset ki kőbe zárva él
legörbült ajkkal ébred és szédül ha beszél
zsibongva szétfut énje ha egyedül matat
holnap reggelre kéne mi ma is elmarad
homályosul az összes külső kapaszkodó
tükörből néz az őszes középkorú zsidó
panaszfallal csatázik … Tovább »
Megérkezett a második leveled. Látszólag ártatlan szöveg. A szerelmes leveleid antológiába valók – a műfaj paródiái. Őszinte szeretettől átfűtött beszámolók a cserkésztábor napirendjéről, különös tekintettel az étlapra. De a megjegyzésed, hogy onnan nézve… … Tovább »
Egyenlőség, 1895. március 8.
Modern evangélisták
Miként a színaranynak is csak akkor hiszik el arany voltát, ha arany jelzéssel van ellátva, úgy az erények is csak akkor válnak teljes értékűekké, ha a keresztény jelzéssel jönnek forgalomba. Mit ér a zsidók jótékonysága, … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
MI ADJA A TANACH egységét, szentségét? Erre a kérdésre irányítja figyelő tekintetünket Purim és az ünnep mítosza, az Eszter könyve. E kérdés sokkal nagyobb erővel merül fel Purim kapcsán mint bármely más olyan ünnepen, melynek gyökere a megtörtént, a múlt és az „…és … Tovább »
Tiltott rádiótelefon
Az izraeli hadsereg megtiltotta, hogy katonái szolgálati időben rádiótelefont használjanak. Jelentések szerint ugyanis egyes katonák a rádiótelefonon pizzát rendeltek Dél-Libanonból, mások pedig tőzsdeügynöküknél érdeklődtek a napi árfolyamok iránt.
Vezetői … Tovább »
Beszélgetés Joel Alon nagykövettel
1949 augusztusában Újpesten a Brichta család elhagyta otthonát, hogy a határon átszökve 4 hónap után megérkezzen Izraelbe. Az akkor tizennégy éves Brichta Károly 1994 nyarán visszatért Budapestre – mint Joel Alon, Izrael állam nagykövete. Hivatalában … Tovább »
E SOROK ÍRÁSAKOR nincs még értesülésünk arról, munkaügyi bírósághoz fordul-e Vekerdy József, akit január 31-i hatállyal azért nyugdíjaztak az Országos Széchenyi Könyvtárban betöltött osztályvezetői állásából, mert a Magyar Hírlap nyilvánosságra hozta: fajgyűlölő, … Tovább »
Kertész Péterrel, a MAZSIHISZ szóvivőjével beszélget Szántó T. Gábor
A Magyar Hírlap főmunkatársa az elmúlt év elején szerződött a hitközséggel, hogy szóvivőként segíti a szervezet működését. Megbízatása első esztendejének tapasztalatairól kérdeztük.
Hogyan lettél … Tovább »