Versenyfutás az 1+1 százalékért

Lassan mindenki számára természetes, hogy rendelkezhet adójának egy százalé­káról, valamely társadalmi szervezetnek, egyháznak ajánlhatja fel. Az 1996-ban született jogszabály alapján kedvezmé­nyezett lehet minden olyan civil szervezet és alapítvány, … Tovább »

New York, Cordoba, Dnyepropetrovszk Zsidó média a centrumban és a periférián

A Cionista Világszervezet és az izra­eli kormány vendégeként kétévente mintegy százötven zsidó újságíró jön össze a világ minden tájáról, hogy első kézből ismerje meg az iz­raeli valóságot. … Tovább »

Állam az államban?
Ex-szovjet bevándorlók Izraelben

A volt Szovjetunió területéről érkező 700.000 bevándorló többsége megtalálta a számí­tását. A szakmájukban kaptak munkát, saját otthonuk, ko­csijuk van, ám a többségük­ben szekularizált új olék – akik között sok … Tovább »

Visi Tamás
„Képmutató farizeusok” 1. rész

Egy klisé nyomában
A „farizeus” szó hallatán zavaros asszociációk támadnak agyunkban. „Képmutatás”, „álszent jámborság” ta­lán ezek a kifejezések jutnak először eszünkbe, és fülünkben szinte vissz­hangoznak Jézus … Tovább »

Sanders Iván
Végzetes szabadságA felvilágosodás eszméi Földes Mária A séta című regényében

Az európai felvilágosodás eszméjéről biz­ton állíthatjuk, hogy az egyre szekularizáltabb irodalom felemelkedéséhez veze­tett, a zsidóság pedig a világi irodalmon keresztül eljutott … Tovább »

Tudósítást szerettünk volna közölni a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület né­hány hónapja távozott ügyvezetője. Simonyi Péter korábbi tevékenységével kapcsolatos belső vizsgálatról, ezért nyilatkozatot kértünk a Mazsike Elnöksé­gének tagjaitól. Többségük elzárkózott … Tovább »

Libanon
Még nyolcvanan

Mielőtt az olajsejkségek meggazdagodtak, a függetlenségét 1944-ben elnyert Libanon volt a legfejlettebb arab állam; a cédrusok országát a Közel-Kelet Svájcaként emlegették.
Zsidók már a szétszóratás korában kerültek földjére, neve is héber eredetű: … Tovább »

Izrael Állam megítélése vallásos irányzatokban

A XX. századi zsidó történelem számos jelentős eseménye között az egyik legnagyobb fontosságú Izrael Állam megala­pítása. A lehetőség, hogy csaknem két évezrednyi szétszóratás után a zsidó nép visszatérhet eredeti hazájába … Tovább »

Posztcionizmus: az új kihívás*

Mi a posztcionizmus?
Az elmúlt évtizedben Izrael-szerte heves vita folyt a poszt­cionizmusról. Sokan sokféleképpen értelmezték: de inkább tekintették egy bizonyos hangulatnak, tendenciának, vagy orientációnak, semmint ideológiának.
A legegyszerűbb … Tovább »

Hol a cionizmus mostanában?Akadozó beszámoló Jeruzsálemből
A Cionista Kongresszus négy évenként ül össze. 750 küldöttjéből 503-nak van szavazati joga, de nagysúlyú szervezetek (pl. WIZO) is rendelkeznek szavazati joggal. Jelenleg Izrael küldi a delegátusok 38 százalékát, az USA … Tovább »

Fordulatok előttCionizmus az 1938 és 1940 közötti Magyarországon

A magyar cionista mozgalom 1938-tól kezdve óriási átalakulá­son ment keresztül. Olyan területeket csatoltak Magyarország­hoz, amelyeken hozzávetőlegesen kétszázezer zsidó élt, akik a politikai paletta minden árnyalatát … Tovább »

A nyolcadik nap

1 A dolog engem is mindig nagyon érdekelt, de ilyen messzire álmomban sem jutott volna eszembe visszamenni. Joan és én azonban épp, hogy találkoztunk, máris a születésről kezdtünk beszélgetni. Azt mondtam neki, hogy hiszek a korai tapasztalat fontosságában.

Mit … Tovább »

Az izraeli társadalombiztosítás adatai szerint 1996-ban 44 ezerrel keveseb­ben, 693 ezren az éltek a szegénységi küszöb alatt, mint egy esztendővel ko­rábban. Ez a szám az ország lakosságá­nak 16,5 százalékát jelenti. A kedvező tendencia már a második éve folytató­dik, amit … Tovább »

Hét évszázad után először maradt el Valettában, az ország legnagyobb vá­rosában és egyben a zsidók központ­jában a Ros-hásáná és a Jomkippur templomi megünneplése, mert nem jött össze az imához szükséges tíz fér­fi. Jelenleg Máltán már csak 30-40 na­gyon idős házaspár … Tovább »

A Magyarországi Cionista Szö­vetség az első bázeli cionista kongresszus 100. évforduló­jának alkalmából háromna­pos konferenciát szervezett szeptem­ber 2-4. között a Magyar Tudományos Akadémián.
Az első estén 100 év héber zenéje címmel nyitóhangversenyt rendeztek prof. Lux … Tovább »

Nem csituló indulatok
Az izraeli belpolitikában, ahol szinte szünet nélkül „reng a föld”, az elmúlt év végén újabb ügy borzolta a kedélye­ket. A Rabin-gyilkosság körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság olyan adatokat hozott nyilvánosságra, ame­lyek egyértelműen bizonyítják, … Tovább »

Az izraeli szocializmus úgy nyolcvan éve született, két eltérő hagyomány kínos ná­szából: a társadalmi igazsá­gosság zsidó hagyományából, és az ak­kori, főleg orosz társadalmi víziókból.
Időzzünk el először a zsidó genetikai adottságon. A judaizmus hagyománya szerint, … Tovább »

Köztudott, hogy nem nehéz szélsőségesen ellentétes né­zeteket felfedezni a modern kor különböző magyar ajkú zsidó szellemi irányzatai között. Mind a politikai cionizmus szellemi atyjának, mind a radikális vallásos anticionizmus megalapítóinak szülőföldje a történel­mi Magyarország. … Tovább »

Kunszabó Ferenc, a szélsőjobboldali Hunnia folyóirat főszer­kesztője (mely egyebek közt a holocaustot tagadó írásaival hí­resült el akkor, amikor az ilyesmire még odafigyeltek) bepe­relte a fővárosi ügyészséget, a B’nai B’rith zsidó szervezetet és Gadó Györgyöt. 15 millió forint … Tovább »

Az alábbi diagram az 1945 óta Buda­pesten a zsidó hitközségbe bejegyzett újszülötteket (illetve a második oszlop­ban a későbbi életkorukban bejegyzet­teket) mutatja. Az adatok forrása a Bu­dapesti Zsidó Hitközség anyakönyve.
Az 1946-47-ben még felfelé ívelő statisztika már … Tovább »