A huszadik század Európájában az erőszakos halállal, a félbe maradt életek rettenetével kellett megküzdenünk. A huszonegyedik században – legalábbis ezt reméljük – a természetes halállal való megbékélés fogja elfoglalni az erőszakos halállal való szembenézés erkölcsi problémáinak helyét. Persze a paradicsomból való kiűzetés történetétől kezdve mindig is szembe kellett néznünk a természetes halállal, de egészen a modern időkig az a bizonyos kaszás ritkán köszöntött be egy hosszú és termékeny élet lezárásaképpen.

Németország lassan, de biztosan továbblép a világbajnokság által előidézett kollektív eufórián. A fekete-piros-sárga zászlótenger, a résztvevő csapatok körüli érdeklődés és a német válogatott váratlan teljesítménye négy hétig szinte teljesen hatása alatt tartotta az országot. Pedig történtek más események is a világbajnokság alatt, melyek ennek elmúltával egyre inkább az érdeklődés középpontjába tolódnak, melyek maradandónak tűnnek, melyek tartósabbak lehetnek, mint a zászlók lengetése, vagy a fekete-piros-arany arcfestékek minőséget megőrző időtartama. Ha esetleg valakit, mint e sorok íróját, nem igazán tud lázba hozni a futball, vagy az olyan tömegrendezvények, mint pl. egy labdarúgó világbajnokság, akkor ezeknek a „margós” történeteknek valóban nagyobb jelentőséget tulajdonít.
 
 

Sávuot a Tóraadás ünnepe. Ezen a napon arra emlékezünk, amikor mind ott álltunk annál a bizonyos hegynél és átvettük a Tórát és a Tízparancsolatot.
Lássuk, mit tudsz erről az ünnepről? 
 

Május 28-án tartotta rendes évi közgyűlését az Egységes Magyar Izraelita Hitközség – Status Quo Ante. A közgyűlés elfogadta az elmúlt év eredményeit és rendezvényeit összegző beszámolókat, a Hitközség pénzügyi jelentését és a jövő évi terveket, továbbá visszautasította a MAZSIHISZ részéről nekik címzett zsidózást. A közgyűlés utáni vacsorán megdőlt Murphy tétele, miszerint minőség és mennyiség fordítottan arányos: jót adtak és sokat.

Egy izraeli író óriási botrányt kavart Izraelben és Észak-Amerikában, mert közölte az amerikai zsidósággal, hogy a zsidó nép megmaradása csakis Izraelen és az izraeli azonosságtudaton múlik. 

Egy választás anatómiája

2006 áprilisában a magyar választásokon olyan hely­zet alakult ki, amely alap­jaiban változtatta meg a magyar politikai rendszer­nek ha nem is a felépíté­sét, de stabilizáló erejét.
Először győzött egy olyan párt, illetve győztek olyan pártok a … Tovább »

„Nem vagyok magyar. Nem vagyok szlovák. Nem vagyok zsidó”
Pozsony zsidóságáról

A Budapestről Berlinbe közlekedő gyorsvonaton az indulás utáni pillanatokban a hang­szórón magyarul, angolul, németül és csehszlovákul köszöntötték az utaso­kat. A trianoni Magyarország határá­nak … Tovább »

Olvasóink írják
FEJLESZTENÜNK KELLENE A HÁZI BETEG- GONDOZÁST

Ismeretes, hogy egyedülálló, idős, beteg, mozgásukban korlátozott em­bereknek létszükséglete a házi beteggondozás, de ennek feltételei gyakran nincsenek biztosítva.
75 éves zsidó férfi ismerősöm nem­rég jött … Tovább »

Új arcok – új gondolatok 2.

Szellemileg is „félzsidó” úton próbálunk maradni

Kaposi Dávid huszonhat éves. A szervezett zsidó élettel, ifjúsági szervezetekkel – kivéve a Marom Klubot, amelynek alapító tagja volt – nem került kapcsolatba. Az ELTE-n végzett magyar-pszichológia … Tovább »

„Zsidó blogger vagyok”

Bitter Brunó („Shadai”) huszonki­lenc éves, szociológus végzettségű marketingkutató, webdesigner, blogger. Élt New Yorkban, tanult a Héber és az Utrecht Egyetemen, és évek óta ír különféle internetes nap­lókba; másfél éve indította el a judapest.org … Tovább »

Amilyen a közösség, olyan a sajtója
Zsidó közösségi újságírásról rende­zett nemzetközi szakmai szimpóziu­mot a Joint és a Buncher program Budapesten, a Bálint-házban, ápri­lis első hetében.
A tucatnyi, főként közép-európai országokból ér­kezett szerkesztő és újságíró … Tovább »

HELLER ÁGNES
Freud, minden napra

Megszoktuk, hogy év­fordulókon emlékezzünk.*
Ilyenkor eszünkbe jut egy halott, aki valamikor a poli­tikában vagy a kultúrában kitüntető szerepet játszott, s akiről a nagyközönség, ha nem is a szakértő, azóta el­feledkezett. Freud nem tartozik … Tovább »

Üzlet, siker, zsidóság. Új sorozatunkban olyan cégvezetőkkel, üzletemberekkel beszélgetünk, akik a hazai és nemzetközi gazdasági életben is kiemelkedőt alkottak, alkotnak, és szorosabb-lazább szálakkal kötődnek a zsidósághoz. Megkér­dezzük, hogyan látták a világot cégük indulása­kor … Tovább »

„Dávid-csillagos mezben a Budapest-bajnokságon”
Interjú Horváth Józseffel

A Maccabi Vívó és Atlétika Klubot 1906-ban cionista egyetemisták alapították. Olyannyira sikeres volt, hogy hamarosan egyéb sportágakkal is kibővült, az 1920-as éve vége felé hét- nyolcszáz tagot … Tovább »

Egy darabka normalitás

Berlinbe utazni talán még ma sem teljesen természetes, pláne nem ott élni. Valóban, tudjuk, hogy Németor­szág változott, de egy darab szkepti­cizmus maradt és maradni is fog. Mellékíze van ennek az országnév­nek. Ennek ellenére az áprilist bú­csúztató … Tovább »

Kaposi Dávid
Egy elfeledett cionizmus
Ahad Ha-Am kulturális cionizmusa

150 éve született Ahad Ha-Am, ennek örülünk most.

A keleti-nyugati közéleti vagy politikai pilpulban aligha akad sok oly mérték­ben túlhasznált, ám aluldefiniált foga­lom, mint a cionizmus. Hallunk persze … Tovább »

POLGÁR LEA
Ella a plafonon
(regényrészlet)

Én, Ringwald Ella, lipótvárosi fűszeresné itt ma­radtam, hogy őrizzem a kincset. Ha jön valaki, nem kell elrejtőznöm. Többé so­sem kell. Hogy múlassam az időt, csel­lengek szobáról szobára, és emlékezem.
Kimegyek a konyhába. … Tovább »

Berlini irodalmi szalon Budapesten

A „Berliner Zimmer”, a Lipcsei Könyvvásár egyik kiemelkedő ese­ménye, Varsó és Prága után idén a XII. Budapesti Nemzetközi Könyv- fesztiválon is bemutatkozott. A nagy­szabású irodalmi szalon előadói kö­zött számos olyan tudóssal és mű­vésszel … Tovább »

Summary

In our June issue, two of our colleagues publish analysises of the parliamentary elections and their consequences in Hungary and in Israel. “In the April of 2006 the elections created a situation which changed the stabilizing force of the Hungarian political system alto­gether. It was the … Tovább »

Előbb akkor a Sári néniről, meg a híres flódnijáról. Ehhez a történethez annyit mindenképpen tudni kell, hogy az anyám otthon volt a tócsniban, de a flódnit egyáltalán nem ismerte. Sztrapacskát azt minden mennyiségben tudott csinálni az anyám, de már a pitával és a kindlivel is bajban volt, barcheszt pedig talán ha kétszer készített életében, saját bevallása szerint.