Az izraeli kormány eltávolítja az arab diákok tankönyveiből azokat az utalásokat, amelyek katasztrófának (arab szóval nakba) nevezik a zsidó állam 1948-ban történt létrehozását. 

“A demokrácia lényegéhez tartozó közrendet és köznyugalmat támadják”, “jogállamban nem lehet megtörni az erőszak alkalmazásának állami monopóliumát”, “félkatonai jellegű erődemonstráció keretében a saját véleményét deklarálta” – ilyen és ehhez hasonló mondatok szerepelnek a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló – a Fővárosi Ítélőtábla által meghozott – ítéletben, amelynek szövegezett változata tegnap került fel az internetre. A lapunk által megkérdezett szakértő könnyebb hatósági eligazodást vár a verdikttől, amely szerinte nemzetközi példák irányába mutat.

Az ultrajobb pozitív hallucinációira (hogy olyat látnak, ami nincs, pl. zsidó világkonspiráció), nem felelet, hogy olyat sem akarunk látni, ami van: jobbszélső kihívás a pluralista többpártrendszernek.
 

Sarkozy elnök száműzné a közterekről a muzulmán nők viseletét, a burkát. A női egyenjogúság jegyében, de egyúttal a nagyobb népszerűség érdekében is.
 

A holokauszt bűncselekményeire való emlékezést, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság melletti kiállást Németország alapvető kötelességének nevezte Angela Merkel német kancellár, aki a Hitler ellen 65 évvel ezelőtt elkövetett merénylet évfordulóján, hétfőn este mondott ünnepi beszédet Berlinben.
 

Budapest – A Holokauszt borzalmai, egy kislány igaz története. Szenvedés, küzdelem, a gettóban töltött hétköznapok reménye – erről szól Mirjam Pressler műve.
 

A zsidó telepekről folytatott vita részeként Washington jelentős mértékben lefaragná az Izrael javára vállalt hitelgaranciákat – értesült egy izraeli gazdasági napilap.
 

Belső-Erzsébetváros településrendezésekor a VII. kerületi önkormányzatnak figyelembe kell vennie az állam nemzetközi kötelezettségvállalásait, ezért nem kaphat szabad kezet a területet érintő változások elfogadása és a hatósági eljárások során – állapította meg a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.

A litván parlament döntése nyomán 113 lita – vagyis mintegy 33 millió euró – nagyságrendű kárpótlásban részesülnek azok a zsidó etnikumú, volt litván állampolgárok, akiknek a meghurcolásában a második világháború alatti rezsim együttműködött a nácikkal, illetve akiknek a kitelepítését akkor elrendelték. A lap kommentárja nagy előrelépésnek nevezi az eseményt.

Feljelentették Románia főügyészénél Radu Mazarét, a Fekete-tenger parti Konstanca (Constanta) kikötőváros polgármesterét, aki egy divatbemutatón német tábornoki ruhában jelent meg.
 

Gyújtogatásra gyanakszik annak a barakknak az utolsó tulajdonosa, amely Groningen közelében leégett, és amelyben a naplója révén világhírűvé vált német zsidó lány, Anne Frank végzett kényszermunkát 1944-ben, mielőtt Auschwitzba deportálták a nácik.

Ha a brit zsidó iskolák elutasítják egy gyerek felvételét annak származása miatt, akkor a rasszizmus bűnében marasztalhatók el – így döntött egy manchesterei bíróság nemrégiben. Az egész angol zsidóságot meghökkentő ítéletében a fellebbviteli bíróság úgy határozott, hogy inkább a vallásgyakorlás, semmint a származás vagy betérés tesz valakit zsidóvá. 

Belső-Erzsébetváros településrendezésekor a VII. kerületi önkormányzatnak figyelembe kell vennie az állam nemzetközi kötelezettségvállalásait, ezért nem kaphat szabad kezet a területet érintő változások elfogadása és a hatósági eljárások során – állapította meg állásfoglalásában Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.

Egyéves huzavona után, ötödik próbálkozásra választotta meg az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács reformja tehát arra az emberre marad, aki 16 esztendőn át a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt, így több nemzetközi tapasztalatot szerzett, ám kevesebb élmény köti a felemás módon átalakított magyar jogélethez.

Milyen ország az, amelynek egyik országos napilapjában le lehet írni a következőket? “Fellármázták Európát bértollnok álíróikkal, Kertésszel, Nádassal, Esterházyval és még sok más szarházival, hogy Magyarországon rasszizmus van, antiszemitizmus, ölik a cigányt, és a potens entellektüelek becsomagolt bőrönddel várják az ordas eszmék megjelentét.” 

Nem igazán követhető az a politika, amit a republikánusok a nem angolajkú, illetve más etnikumú amerikaiak felé képviselnek – állapítja meg a jeruzsálemi lapnak írt ellenzésében Douglas Bloomfield. – Az nyilvánvaló, hogy most nagyon is rá van utalva az Arizonában élő latinokra, hogy tényleg biztosítani tuja szenátori újraválasztását. El is hangzottak ígéretek, de lehet, hogy velük is úgy jár majd, mint a zsidókkal, akiknek szimpátiája Bush Izraelt támogató politikájával szemben markáns volt, mégis Obamára szavaztak.

A Jobbik gárdaegyenruhás bevonulása nyomán a szociáldemokrata EP-frakció arra kérte a testület elnökségét, szerezzen érvényt a házszabálynak, amelynek értelmében katonai és félkatonai szervezet uniformisában nem lehet az ülésterembe lépni.

Egy esztendő a múlt félhomályából: 1938. Az amerikai Time magazin címlapján Hitler az év embere. Még tart a spanyol polgárháború. Budapesten az Eucharisztikus Világkongresszus. Bekopogtat a feltartóztathatatlan történelem: Anschluss, müncheni egyezmény, első bécsi döntés s a magyar csapatok bevonulása a Felvidékre. Kristályéjszaka és az első hazai zsidótörvény. Szálasi és Rákosi egyaránt a szegedi Csillag börtön lakója. Csak kőhajításnyira a II. világháború hetven évvel ezelőtti kitörése. Mi éltette vajon a (mindhalálig) reményt – az illúziók kergetésén kívül – az „idillikus” utolsó békeévben? Nem kizárt, hogy önmagát ismétli a történelem.

Izrael fővárosában zavargások törtek ki azután, hogy az izraeli rendőrség letartóztatott egy tébolyult anyát, akit azzal gyanúsítanak, hogy éheztette a saját gyerekét.
 

Rendőr, vállalkozó, bankár és alkalmi munkás is van abban a csapatban, akik kezükbe vették a versegi zsidó temetőt. A civilek saját zsebből vettek szerszámokat és irtani kezdték a gazt.