A hatósági tilalom ellenére megpróbált bejutni a Gázai övezetbe.
 

Lapinformáció szerint az edelényi polgármesterrel szemben a helyi kórházigazgató aspirálhat a jelöltségre.
 

A hivatkozott cikkel kapcsolatban, melyet a Hírszerző.hu internetes
portáltól vettünk át és jelentettük meg Hírek, lapszemle rovatunkban, a
Szeretetkórház az alábbi helyreigazítás közlését kérte.

Elie Wiesel 2016. július 2-án hunyt el. Néhány éve, magyarországi látogatása alkalmával közöltük egyik legszebb elbeszélését. Ezzel emlékezünk rá.

A Béke Nobel-díjas Elie Wiesel december 9-én érkezik Magyarországra. Látogatása alkalmából a Szombat A bolond Mose című elbeszélésének fordításával köszönti őt, mely életműve központi témájával, az emlékezéssel és az emlékeztetéssel foglalkozik. A bolond Mose kulcsfigurája végigkíséri Wiesel életművét, és számos írásában visszatér.

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn találkozik a magyarországi és határon túli magyar egyházi méltóságokkal a Sándor-palota Mária Terézia Termében. Az államfő a találkozó során rövid köszöntőt mond, utána pedig zárt ajtók mögött tárgyalnak – tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) pénteken.
 

Több mint hatvan év után Magyarországra érkezik Elie Wiesel magyar származású béke-Nobel-díjas író. A STOP a látogatás szervezőjétől, Köves Slomótól, az Egyesült Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőjétől érdeklődött arról, hogy hol tartanak a szimbolikusan is fontos látogatás előkészületével.
 

Az izraeli katonai rádió vasárnapi közlése szerint új típusú, orosz rakétákat lőttek ki a zsidó állam déli részére a radikális Hamász vezette Gázai övezetből.
 

Az izraeli miniszterelnök kétségbe vonta a vasárnapi kormányülésen, hogy a palesztinok igazából békére törekednének.
 

2006 májusában az izraeli Naharija városában előadás-sorozatot tartottak a zsidó kórházakban végzett orvosi kutatásokról a náci korszakban. A konferenciára meghívást kapott Varda Weiszkopf, a Yad Vashem intézet hallgatója is, aki meglepetéssel tapasztalta, hogy a konferencián egy szó sem esett a náci megszállás alatt Budapesten működő zsidó kórházakról…

Ha az EU külügyminiszteri értekezlete december 8-án elfogadja a független palesztin államról és Kelet-Jeruzsálemről mint annak fővárosáról szóló nyilatkozatot, Brüsszel – alig egy héttel a Lisszaboni Szerződés életbe lépése után – a nemzetközi politika egyik főszereplőjévé válhat.
 

Születésnapi buli!

Tisztelettel meghívjuk Önt folyóiratunk, a Szombat 20. születésnapjára a Vince kiadó új könyvesboltjába, a Klauzál 13-ba (Bp. VII. Klauzál tér 13.) december 12-e, szombat este 7 órára.
Közreműködnek:
a Budapesti Zsidó Színház és a Gólem Színház művészei … Tovább »

Az Izraeli riportok Irwin Shaw és Robert Capa közös munkája – 1949-ben találkoztak Izraelben, és együtt utazták be az országot. A könyv december 17-én kerül a boltokba.
 

„Nem akarom, hogy az én múltam bárkinek a jövőjévé váljon” – ez lehetne a mottója Elie Wiesel 1945 utáni életének.
 

Üdvözölte a svájci népszavazás eredményét egy ismert német-zsidó publicista, rámutatva, hogy az nem a vallásszabadság ellen irányul, hanem a Keleten és Nyugaton fennálló vallási tilalmak “aszimmetriája” ellen.

Amikor a második világháborúban az emberek milliói bármit megtettek volna, hogy kikerüljenek Auschwitzból, a közeli német táborban raboskodó Denis Avey brit pilóta kíváncsiságból csempészte be magát a haláltáborba. A férfit az akkor látottak annyira megrázták, hogy a furcsa történetről egész mostanáig hallgatott.

Meghatározott feltételek alapján bűnszövetkezetté minősíthetőek szélsőjobboldali csoportok – mondta ki Németország legfelső bírósága, amelynek precedens értékű ítélete megkönnyíti az ilyen csoportosulások elleni nyomozást.

Noha a léleknek így elsősorban hangja van, és biztos vagyok benne, hogy ennek a hangnak léteznek regiszterei, amelyeket csak bizonyos emberek hallanak (meg persze olyan árnyalatai is, melyeket nem hallhatunk, akkor sem, ha hallani véljük – amennyiben mégis, az a művészet csodája); noha folyamatosan üldöz ez a „zsidó hang”, talán éppen azért, mert egyszer üldözőbe vettem…
 

A szakállas viccben megkérdezik Jóska bácsitól, van-e maguknál a faluban antiszemitizmus? – Az nincs, de igény vóna rá – jön a felelet. Most, 2009-ben, amikor az antiszemitizmus is új szintre lépett, a felelősen gondolkodó polgárnak érdemes feltennie a kérdést, vajon szükségünk van-e rá, jobb lesz-e a magyaroknak tőle? Az írást vitaindítónak szántuk.
 

Édes Hazám, drága Nemzetem, bocsáss meg, hogy így megszólítalak – nem is szokás, meg hát a mindenekfeletti tisztelet okán nem mondható túl gyakorinak sem, hogy bármely fiad, leányod a hűségen, a rajongáson és az imádaton túli húrokat is megpengessen, s téged megbotránkoztasson…
 

A Gólem budapesti zsidó Színház és a Nemzeti Színház együttműködésének köszönhetően a magyar közönség a jelenkori izraeli színház néhány különlegességét tekintheti meg december 3. és 5. között.