Anyám és a szülei egy kicsiny faluban éltek.

(Egyébként „fajmagyar” elmagyarosodott szlávként.)

Nagyon szegényen.

Közönség és szakmai sikereket aratott izraeli filmek kerülnek vetítésre a XVIII. Izraeli Filmhéten december 4-9. között.  A rendezvénynek a Puskin Mozi ad otthont Budapesten.

A Néprajzi Múzeum előhívja azt a képet, ami megismerhető a Holokauszt előtti vidéki zsidó kultúrából.

Gáza utcáin a jeruzsálemi zsinagógában elkövetett mészárlást ünneplik. 

A Budapesti Zsidó Hitközség nyáron megválasztott, majd néhány hete újraválasztott vezetője, Schwezoff Dávid személye alaposan felborzolja a kedélyeket és feladja a leckét a zsidó hitközség belügyei iránt érdeklődőknek.

Mivel Schwezoff munkájának eredményei ilyen … Tovább »

Egyikük a zsinagóga takarítójaként dolgozott.

Két kelet-jeruzsálemi palesztin baltával, késsel és pisztollyal felfegyverkezve az imádkozókra támadt kedd reggel egy jeruzsálemi zsinagógában, négy embert megölt, mielőtt a rendőrség agyonlőtte őket.

A jeruzsálemi mentőszolgálat … Tovább »

Jennifer Teege 38 éves korában tudta meg, hogy nagyapja volt az a náci parancsnok, aki Spielberg Schindler listája című filmjének perverz alakját ihlette.

A Vince Kiadó 2014. november 18-án 16 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében (1088 Budapest, Múzeum körút. 14-16.) mutatja be a Jalsovszky Katalin, Tomsics Emőke és Toronyi Zsuzsanna szerkesztette kötetet.

A Raoul Wallenberg-díj bíráló bizottsága – az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Raoul Wallenberg Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége – az elmúlt évek hagyományait követve, figyelemmel a Holokauszt Emlékévre ismét meghirdeti a Raoul Wallenberg-díjat.

André Kertész volt idén a sztárja a világ egyik legjelentősebb fotóvásárának, a Paris Photónak: a magyar származású fotóművész aukcióra bocsátott munkái több mint 165 ezer euróért (50 millió forintért) találtak gazdára.

André Kertész (1894-1985) 99 fotóját … Tovább »

Szántó T. Gáborral, a Kafka macskái című regény szerzőjével Ungvári Tamás beszélget

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

 – konferencia az ELTE új emlékművéről

Kétnapos konferenciát tartott az ELTE Bevésett nevek címmel. Az esemény a holokauszt- és második világháborús emlékmű pénteki fölavatása köré épült. Néhány előadásba André Goodfriend is belehallgatott. Tolmácsot nem kért.

„Nemzedékek … Tovább »

Az Iszlám Állam (IÁ) lefejezte a szervezet egy sikkasztással és lopással vádolt vezetőjét, majd holttestét keresztre feszítette  – adta hírül pénteken az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH).

A londoni székhelyű emigráns szíriai ellenzéki szervezet jelentése … Tovább »

Leszúrtak egy 31 éves ortodox zsidó férfit a belgiumi Antwerpenben szombat reggel.

A férfi a zsinagógába igyekezett és a központi pályaudvar közelében egy vasúti híd alatt ment át, amikor hátulról egy éles tárggyal a nyakába szúrtak. Súlyosan, de nem életveszélyesen megsebesült. … Tovább »

Hajdú Eszter új dokumentumfilmjének cselekménye a romagyilkosságok tárgyalássorozatán keresztül bontakozik ki, nem nélkülözve játékfilmbe illő elemeket. A filmrendező és stábja hihetetlen kitartással a végtelenségig forgatott, emléket állítva ezzel az áldozatoknak. A nem túl mozgalmas, ám annál megrázóbb történet képkockái megvilágítják, hogy reflexként működnek a társadalomban azok az előítéletek, amelyek révén egy kisebbség emberi méltósága sérül.

Szerelem, házasság és ami utána van

A Zsidó Tanulás Világnapja már ötödik éve kerül megrendezésre a Bálint Házban. A rendezvény egyre bővülő programválasztékkal és izgalmas beszélgetésekkel várja a látogatókat. Idei témánk:Esküszünk! … Tovább »

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A gettó szó a középkorban zsidónegyedet jelentett, egy városrészt, amelyet a mindenkori hatalom jelölt ki a zsidók számára kényszerlakhelyül. A legutolsót, a római gettót a pápai állam felszámolása során a garibaldisták szüntették meg 1870-ben. A modern gettót a német nemzeti … Tovább »

KECSKEMÉT | Életveszélyes fenyegetést kapott privát e-mail címére a holokauszt kecskeméti eseményeit feldolgozó dokumentumregény szerzője, Benczúr Csaba. Gyors nyomozással azonban a rendőrök megtalálták a fenyegetőzőt.

„Te mocskos zsidó kutya ügyészkorcs! nyomd … Tovább »