Apja fojtotta meg a darmstadti muszlim lányt

Sírással nem megyünk semmire címmel dokumentumfilm készül Fahidi Éváról, 90 éves holokauszt túlélőről, aki többek között A dolgok lelke című könyv szerzője, de ő volt az is, aki Angela Merkel oldalán beszédet mondott Auschwitz felszabadításának 70. évfordulóján. A film befejezéséhez a közösség segítségét, anyagi támogatását kérik.

Németországba több mint 150 ezer menedékkérő érkezett, amióta szeptember 13-án visszaállították a határellenőrzést – írta kedden a Bild című lap.

A határellenőrzés ideiglenes visszaállítása nem lassította érdemben a menekülthullámot, továbbra is naponta átlagosan … Tovább »

A Belvárosi Színházban októberben debütál a Száll a kakukk fészkére című darab, a Ken Kesey világhírű regényéből készült előadást Znamenák István rendezi, a főbb szerepekben Szabó Kimmel Tamást, Péterfy Borit és Kocsis Pált láthatja a közönség.

Szabó Kimmel Tamás alakítja a szimulánsként elmegyógyintézetbe kerülő, annak diktatúra-szerű struktúráját bomlasztó, öntörvényű McMurphyt. Karaktere kapcsán beszélgettünk vele felkészülésről, rendszerről és lázadásról, szerepekről, amelyeket nehéz levetkőzni és arról, szükséges-e, hogy egy előadás aktualizáljon.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az ATV-ben jelentette be: Schmidt Mária kormánybiztosként felel az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt tisztelgő emlékév eseményeiért. Kérdés, hogy mi lesz a Schmidt irányításával elindított, de az intézmény körüli viharok miatt megrekedt … Tovább »

Németországban ismét tömegverekedés volt egy menekültszálláson, ezúttal egy Kassel melletti sátortáborban, ahol vasárnap több százan verekedtek össze és az összecsapás több óráig tartott.

A kassel-caldeni egykori repülőtéren működő befogadóállomáson délben, ebédosztás … Tovább »

100 évvel ezelőtt élte meg az egyik legsúlyosabb menekülthelyzetet Magyarország. Az első világháborús galíciai menekültek komoly kihívás elé állították a hatóságokat, melyek hiába próbálták áttolni a háború elől érkezőket a határon túlra. A menekültválság miatt kiütköztek … Tovább »

Bráchot (Áldások)

“Budapestről nem lehet érezni, milyen kettős kisebbségben élni, milyen örömökkel és bánatokkal jár határontúli magyar zsidónak lenni”, mondja Deák Andrea, az egyik legfontosabb zsidó kulturális szervezet, a Mazsike ügyvezetője.

Vas István manapság az elfeledett írók népes táborába tartozik, szinte már a bölcsészek sem olvassák. Pedig egy nehéz korszak szemtanúja és krónikása volt, aki letehetetlenül izgalmas emlékiratokban írta meg tapasztalatait és elemzését. Most itt az alkalom, hogy emlékezzünk rá: ma 105 éve született.

Magyar zsidó napok a Kincses városban Európa Ifjúsági Kulturális Fővárosában

Lehet-e egy zsidó bevándorláspárti, miközben a muszlimok csak erősítik földrészünkön az akár tettlegességig fajuló antiszemitizmust? Az eddig csak Nyugat-Európában pedzett kérdést végre hazánkban is föl merték tenni. 

A Holokauszt a legvégső érv, ultima ratio, aki ezzel él, egyben azt is mondja, hogy mindazok, aki nem vele vannak, automatikusan a másik oldalra – a Holokauszt tettesei vagy közönyös szemlélői közé – kerülnek. 

Schönberger Ádám egyik cikkemet bírálta „A Holokauszt nem … Tovább »

Ungvári Tamás szeptember 25-én 85 éves. Születésnapja alkalmából ünnepelték a minap barátai, tisztelői az Ódry Színpadon, köztük Hegedűs D. Géza, akinek köszöntőjét az alábbiakban olvashatják. Boldog születésnapot kíván a Szombat szerkesztősége is!

Napok óta tartanak a palesztin zavargások Jeruzsálemben, amelyek Ros hasana, a zsidó újév alkalmából robbantak ki. 

Több ezer oldalnyi irategyüttes került elő a vészkorszakból egy fővárosi, Kossuth téri lakásfelújításnál, az iratokat a megtalálók Budapest Főváros Levéltárába juttatták.

A levéltár az MTI-nek hétfőn küldött közleményében felidézte: a budapesti zsidóságot 1944 júniusában … Tovább »

Iratok nélkül, kiszolgáltatottan

A menekültvitáknak sehogy sem akar vége szakadni. Helyi, aktuális szempontjaink, rokon- és ellenszenveink, ahogy várható is volt, persze taroltak. Fontos összefüggések pedig figyelmen kívül maradtak. Talán nem írják felül, ami eddig elhangzott, de nem lenne helyes hallgatni róluk.

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat. Ezúttal Ménes Attila válaszol.

Irodalmi veszteségeink című sorozatában a Tevan Könyvtár a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel együttműködve három könyvvel emlékezik a Holokauszt áldozatául esett írókra, költőkre, újságírókra. A három könyv ismert és kevésbé ismert írók, költők újságírók műveiből áll össze, amelyekben a közös a történelmi háttér, hasonlóak a sorsok, a megpróbáltatások. A szorosan vett irodalmi tematikájú kötetek, A valóság valószínűtlen lett. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból I. és Lépés a képtelenség sötétjébe. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból II. mellett Oly korban éltek. A vészkorszak újságíró-áldozatainak almanachja címmel jelent meg a harmadik. Ennek Murányi Gábor által írt előszavát közöljük.