Dr. Lőwy Adolf, Marcali utolsó főrabbija

Kövér György történésszel beszélget Várnai Pál

Életének 81. évében elhunyt Czeizel Endre, a közismert orvos-genetikus. Televíziós műsorai nyomán a tudományos kutatások, így elsősorban a genetika eredményeit a nagyközönség is megismerhette. Számos írásában foglalkozott a zsidóság témakörével is. Egy lapunknak írt korábbi cikke újraközlésével emlékszünk rá. 

Obama szerint az Iránnal kötött megállapodás kongresszusi elutasítása a háborút hozná közelebb. 

“Ennek a megállapodásnak a kongresszusi elvetése egyetlen lehetőséget hagy nyitva minden olyan amerikai kormány előtt, amely abszolút elkötelezett aziránt, hogy megakadályozza … Tovább »

Idan Raichellel beszélget Schranez Rebeka

De a túlnyomó többség szerint csak Németországban volt Holokauszt, Romániában nem.

Romániában a 15 év feletti lakosság kétharmada hallott a holokausztról, többségük pedig a “zsidók németek általi kiirtását” érti alatta – derült ki az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató … Tovább »

Martine Gozlan, Szenes Hanna életrajzának szerzője.

Vanessa Lapa izraeli filmrendező véletlen szerencse folytán bukkant rá Heinrich Himmler SS-vezér családi levelezésére, naplójára és más személyes dokumentumaira.

Egy avatás előtt álló rabbinövendék vonzódni kezd a női ruhákhoz…

interjú Toronyi Zsuzsannával, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár vezetőjével.

„A Holokauszt nem alkalmas arra, hogy muzeológiai eszközökkel mutassuk meg, mert tárgyakkal bemutathatatlan, hiszen a lényegét nem lehet kiállítani” – állítja Toronyi Zsuzsanna. Szerinte erre … Tovább »

Portrék – utal szerényen az új kötetbeli írások műfajára Gergely Ágnes. Az olvasó ezúttal nem egyetlen, saját történetet kap, hanem mindjárt huszonnégyet. Portrékat, pályatársakét, elérhető klasszikusokét és barátokét. Füst Milánról és Kassákról, Vas Istvánról és Pilinszkyről, Hajnal Annáról, Zelk Zoltánról és Nemes Nagy Ágnesről, Weöres Sándorról és Székely Magdáról, Rába Györgyről és másokról. És mégis: a huszonnégy történetből valamiképpen csak kikerekedik, huszonötödikként, az önarckép folytatása is.

Saul fia, Cannes-i magyar siker: interjú Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával. Mezei Márk: Sayed Kashua – kötelező olvasmány. Török zsidók: szeretve, gyűlölve. Mazsihisz – mi kellene a rendszerváltáshoz? Gasztro és humor: Üzlet-e a kóserbiznisz? Dibbuk: Hacsek és Sajó a Kádárban, Kalmár Tibor Salamon Béláról. Rubin Eszter: Bagel.

Az új Mazsihisz vezetés erős felhatalmazást kapott: Heisler Andrást kétharmados többséggel választotta meg a képviselő-testület. Újraválasztása, reméljük, cezúrát jelent és immár nincs visszaút a korábbi, sok tisztázatlan ügyet maga után hagyó zoltaista vezetéshez, sem személyekben, sem szellemiségben.

Nemes Jeles Lászlóval beszélget Szántó T. Gábor

Nemes Jeles László, a cannes-i nagydíjas Saul fia rendezőjének rövidfilmjei és a díjnyertes mű referenciafilmjének tekintett Jöjj és lásd! című orosz nagyjátékfilm vetítése 35 mm-es filmkópiáról az Örökmozgóban.

Fennmaradt egy napló. Az írógéppel sűrűn teleírt, csaknem ötszáz oldal írója művelt, kitűnő íráskészségű, németül és angolul beszélő, színes egyéniség. Hagyatéka, három éve került a kezembe.

Az Öt korty beton címet viselő városdokumentum közterek, épületek, ember és ház, lakó és település viszonyát megörökítő rövid történetek és fényképek gyűjteménye. Az írások célja nem klasszikus városbemutatás, ahogy a fényképek sem hagyományos város- vagy épületfotók. Az emberi jellemvonásokkal felruházott szobrokat, bérházakat, utcákat vagy hidakat mind a szövegek, mind a fényképek szokatlan szemszögből közelítik meg, így a város köztéri elemei csakúgy főszereplőkké válnak, akár a köztük élő ember. Bächer Iván még olvasta, és figyelemfelkeltő, lírai érzékenységű prózáknak tartotta a kötetben szereplő írásokat.

Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás