Örült, amikor Izraellel baráti viszonyt fenntartó keresztényekkel találkozott, de aggasztja az antiszemitizmus kelet-európai erősödése – nyilatkozta a Népszabadságnak Natan Scsaranszkij. Az egykori szovjet emberi jogi aktivista, majd izraeli politikus most a Zsidó Ügynökség Izraelért (Szochnut) nevű civil szervezet igazgatója. A kérdés szerinte Európához szól: akarja-e, hogy a zsidó közösségek otthon érezzék magukat területén.

A zsidóságot sokan nevezik a matriarchális szubkultúrának, ám ez a megállapítás rendszerint a vallási és a származást illető hagyományokra vonatkozik. Pedig Izraelben a hipermodern felhőkarcolókban berendezkedett high-tech irodákban, a kormányzati kutatóközpontokban, sőt a parlamentben is legalább olyan komoly szerephez jutnak a nők, mint a Tóra történeteiben.

Az Európai Unió Alapjogi Bizottsága (European Union Agency for Fundamental Rights) terjedelmes kutatási beszámolót tett közzé: nyolc EU-tagországban mérték fel, hogy az ott élő zsidók mennyire érzékelik súlyos problémának az antiszemitizmust.

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Cáfolta azokat a feltételezéseket a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos az MTI-nek, amelyek szerint a Sorsok Háza építését a választásokhoz igazítanák. Fürjes Balázs kijelentette: a kivitelezésnél nem a gyorsaság, hanem a jó és alapos munka a fő szempont.  Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója pedig azt nyilatkozta az MTI-nek: az erkölcsi értékek állandóságáról szól a jövőre a Józsefvárosi pályaudvarból és környezetéből kialakítandó Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ, amely azt akarja tudatosítani a fiatalokban és az egész magyar társadalomban, hogy a legfontosabb érték az erkölcsös helytállás a különböző történelmi szituációkban.

„Az okok, amiért huszonöt éve létrehoztuk a Raoul Wallenberg Egyesületet, ma talán még fokozottabban fennállnak, mint 1988 decemberében” – jelentette ki Orosz Ferenc, a negyed évszázados fennállását ünneplő egyesület ügyvivője megnyitójában az ELTE jogi karán, az évfordulóra rendezett konferencián. Az előadók egyetértettek abban: Magyarországon az elmúlt évtizedekben nőtt az antiszemitizmus, bár a lakosság többsége mégsem antiszemita.

„Kapják ezt azok az erre érdemes egyének, akik ha nem is éppen az imént említett ceruzával, de verbalitásukkal, személyiségükkel, gondolkodásmódjukkal, kisugárzásukkal képesek az építészetet bizonyos szinten társadalmasítani” – hangzott el Bálint Imre ünnepi megnyitó beszédében december 5-én az Ezüst Ácsceruza Díjak átadóján.

Vagy különben megy, és ugróiskolát rajzol a Legfőbb Ügyészség épülete elé, mint korábban az MTVA elé is.

Szociális felelősség, európai felmérés az antiszemitizmusról, izraeli magyarok, jiddis filmek, zsidó filmfesztivál…

Filmes beszélgetéssorozatunk körbejárja, mely filmekben és hogyan bukkant fel (felbukkant-e egyáltalán) a zsidó identitás, a zsidó életmód, mint téma, milyen szerepet játszanak zsidó karakterek az 1945 után újraéledő magyar filmművészetben.

Több szempontból is az elhallgatások … Tovább »

A meghirdetett két kategória 13 jelöltjére összesen 929 szavazat érkezett. A legtöbb voksot egyéni kategóriában Nagy János Ádám (az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen megkezdett könyvtár megújítási munkálatok hátterében álló vállalkozó), míg az innováció kategóriában a Kibuci Bucik – temetőfelújító tábor kapta.

Emlékezetközösség – A Szombat körkérdése

Tőkéczki László történész szerint Horthy a polgári rend embere volt, tekintélyét az adta, hogy a társadalom elfogadta vezetőnek. Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza Múzeum főigazgatója az intézményben tartott pénteki – Mit kezdjünk vele? Horthy Miklós és kora című … Tovább »

… és nem volt szabad feltennünk a nevét a plakátra.” A bukaresti zsidó színház művészeinek emlékeiből.

A békéért buliznak

Az 1988-90-es rendszerváltás óta hol halkabban, hol hangosabban zajlanak a magyarországi viták a közelmúltról, a huszadik századról, két totalitárius rendszer örökségéről, a vészkorszakkal és a pártállammal kapcsolatos veszteségekről és a felelősségről.

Szomorúan tekintünk vissza 2019. január 5-én hat évvel ezelőtti cikkünkre. Ma érkezett a hír, hogy Robicsek György, a Frankel Leó úti zsinagóga tagja, a Lukács uszoda és a Földes Józsi vendéglő törzsvendége távozott közülünk. Rá emlékezünk.

A Pozsonyi úti hajléktalan, Sándor megható története kering a Facebookon.

„Édesapám fékezett habzással járt el a templomba. Vallás és liturgia terén mély tudatlanságban éltem az eddigi 67 évemet. Hiába tudtam már kisgyerekkoromban, hogy van pészah, purim, jom kipur stb., azt kérdeztem: nekünk miért nincs karácsonyfánk? Erre a szüleim azt mondták: tűzvédelmi okok miatt.” Székhelyi József Jászai Mari-díjas színművész.