Összesen 4,083 találat (3241 - 3260) : B. L..
Korn-Horváth Zsuzsa
A Szirtes-ügy
(avagy hogyan kezeli a rendszerváltás utáni Magyarország a magyarországi holokauszt történetét)
1996-ban Szirtes Zoltán, aki akkor 82 éves volt, kiadott Budapesten egy könyvet, amelynek ezt a címet adta: Temetetlen halottaink 1941, Kőrösmező … Tovább »
„Miben különbözik ez a válás a többi válástól?”
A válás nem túl hálás téma: általában még beszélni sem szeretünk róla. Gondolják csak meg, kedves olvasók, mennyiszer hallunk nosztalgikus élménybeszámolókat az esküvőkről, az előkészületekről, a vendégek számáról, … Tovább »
Zsidóság és Krisna-tudat Magyarországon
Néhány évvel ezelőtt figyelemre méltó könyv jelent meg az Egyesült Államokban Om Shalom Zsidóság és Krisna-tudat címmel (New York, Folk Books, 1990). A kötet Jacob N. Shimmel beszélgetéseit tartalmazza Satyaraja dasa Adhikarival, aki … Tovább »
Mózestől Buddháig
Dharamszalában vagyunk, a tibeti buddhizmus egyik központjában. A buddhista szerzetesek narancssárga tógájába burkolt, kopaszra nyírt fejű Tenzin Josh lótuszülésben ül a kis asztal előtt, és ősi tibeti szövegeket másol. Mögötte a Himalája havas csúcsai. … Tovább »
Bárdos Pál
A történet, amely magát meséli
Van ez a történet. Alaktalanul lebeg. Formát szeretne ölteni. Ezért mindenféle csínytevésre képes. Szapora szívdobogással ébreszt álmomból. A legalkalmatlanabb pillanatokban eszembe jut. Például szeretkezés közben. Esetleg … Tovább »
Szántó T. Gábor
Senkiföldjén
Mögöttünk tíz év – száz lapszám. Főszerkesztőként ennyi ideje jegyzem a lapot. Talán érdemes a visszapillantó tükörbe nézni, summázva: mit akartunk, mit akarunk, s milyen a fogadtatása munkánknak.
Egy fiatal irodalomtörténész a normalitás … Tovább »
„Kicsoda Ön, kedves olvasó?” – ez volt annak a kérdőívnek a címe, melyet 2000. áprilisi számunk olvasói vehettek kézbe lapunk mellékleteként. A megjelenést követő két hétben mintegy 160 kitöltött kérdőív érkezett vissza, közel tíz százaléka az űrlapoknak, majd további … Tovább »
Moshe Idel
A zsidó messianizmus néhány modern visszhangja
A messiási eszmék mindig is sokarcú szerepet játszottak a zsidó kultúrában, nemzedékeken át fennmaradtak mind az elit köreiben, mind pedig a közemberek között. Elég csak futó pillantást vetnünk a huszadik század három … Tovább »
„Dávid király jó utóda”
Dokumentumjáték Jabotinskyről
Irigylem Ambrus Katalint és Bassa Lászlót. Ők már másodszor látják megvalósulni elképzelésüket – aminek semmi köze pénzhez, előrejutáshoz, hangos sikervágyhoz, csupán ahhoz, hogy akiért ők hosszú ideje lelkesednek, … Tovább »
A csalódás és reményvesztés naplójaEgy zsidó polgár feljegyzései 1940-1944
(Hoffmann János: Ködkárpit. Szombathely Megyei Jogú Város kiadványa, 2001. 140 oldal, ár nélkül.)
Valamikor nagyon régen, mikor még, Scheiber Sándor járta a vidék városait, hogy szellemével … Tovább »
Az intifáda egy éve
A New York-i merénylet mindennél világosabban megmutatta, hogy a világ, amiről a Szovjetunió összeomlása után azt hittük, egypólusúvá vált, változatlanul kétpólusú. A diadalmas nyugati világ a maga agresszíven terjeszkedő fogyasztói társadalmával … Tovább »
Búcsú Mészöly Miklóstól 1921-2001
„Nem tudom, mi a szabadság, ha nem tudom, mi a Törvény.
Ha tudom, akkor a szabadság rabja vagyok.”
„És aki nem rabja a Törvénynek, minek a rabja?”
„Az a bűn. És az se nem szabad, se nem rab. Bűn. Azért van, hogy ne legyen.”
(Saulus)
Emlékszem … Tovább »
Lugosi Viktória
Stílusgyakorlatok
Jó nevű, pesti (hangsúlyozottan nem zsidó) középoskolában okító tanárnő ismerősöm azt mondja, hogy ő bizony többet az életben nem visz friss elsősöket gólyatáborba. Nem teszi ki magát még egy megaláztatásnak, elég volt! Kerekre nyílt … Tovább »
Szántó T. Gábor
Forró kávé, pirítós
Benedek az íróasztal mögött ült. Friedmann vele szemközt, a szoba közepén állt. Az őrnagy az asztal elé helyezett székre mutatott, közben az arcát vizslatta. Az őrizetes bátortalanul lépett közelebb.
Csak tessék, üljön … Tovább »
„Ami Hitlernél a faj, Sztálinnál a társadalmi státus volt”
Várnai Pál beszélgetése Simon Markish-sal
Simon Markish irodalomtörténészt, műfordítót, polihisztort, akinek apját, Perec Markisht, a nagy jiddis költőt, 1952-ben koholt vádak alapján kivégezték, szoros szálak … Tovább »
Örvényben
(Hetényi Zsuzsa: Örvényben, I-II. Dolce Filológia II. Budapest 2000, 175 + 270 oldal, ár nélkül)
Oroszországban 1922-ben jelent meg utoljára monográfia az orosz-zsidó irodalomról, Lvov-Rogacsevszkij tollából. Orosznyelvű antológia pedig csak az idén lát napvilágot … Tovább »
Olvasóink írják
Miért nincsenek hírek a kárpótlásról?
Miért nincsenek rendszeres kárpótlási hírek a Szombatban? Miközben folyamatosan zajlanak a tárgyalások külföldön, az érintettek mindig csak utólag kapnak információt a tárgyalások eredményéről vagy kudarcáról. … Tovább »
Szántó András
Érzelem és üzlet
Elmélkedés a Fotex-Fradi frigy ürügyén
A Fradi érzelmi ügy.
Annak is, aki él, hal érte, annak is, aki utálja. Talán még annak is, akit hidegen hagy a sport.
Évekkel ezelőtt Írtam a sportnapilapban egy cikket, „Féltem a Fradit” címmel, … Tovább »
Lugosi Viktória
Bocsánatot kérek
Azt mondja a gyerek, a nyári tollbamondás mai penzumát diktáljam neki a Milosevicsről, mert mégis csak nagy dolog, hogy egy ilyen népirtó a nemzetközi bíróság elé kerül. Legyen, mondom, és leteszem a kezemben lévő Janikovszky könyvet, de … Tovább »
Reformzsidók Ukrajnában
Későn futottak?
A Szovjetunióhoz tartozó Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban gyakorlatilag nem létezett zsidó vallási élet. Egyetlen rabbi sem működött az országban. A gorbacsovi olvadás kezdete után jelent meg az első (amerikai) rabbi, majd a rákövetkező … Tovább »