Felemás emlékév: Gadó János, Heisler András, Wekerle Szabolcs.
Holokauszt és irodalom: Jean Améry, Esztergályos Károly, Márton László (Párizs). Kövér György Tiszaeszlárról, Vanessa Lapa filmrendező Himmler naplójáról az ágy alatt.

Nicolas Roth (Róth Miklós) visszaemlékezése Tizenhat évesen Auschwitzban címmel jelent meg. A kiváló memóriával megáldott, ma is Párizsban élő szerző már a világháború befejeződése után jegyzeteket készített az iszonyatos megpróbáltatásról, amin keresztülment, de csak fél évszázaddal később írta meg az emlékeit. Bepillantást nyújt a tábor mindennapjaiba, megörökíti a „munkával történő megsemmisítés” borzalmas mechanizmusát. Pontos, eddig csak töredékesen ismert képet rajzol Auschwitz belső, emberi viszonyairól. A könyv Pelle János fordításában, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Merkava Kiadó gondozásában jelent meg.

Horovitz Tamás weboldalán az alábbi interjú jelent meg Horovitz Tamással.

Május 10-én új elnököt választ a Mazsihisz. Az elnöki székre esélyes három aspiráns közül Horovitz Tamást kérdeztük a programjáról, a kampányról. A zsidó vezetőt szembesítettük az ellenfelei … Tovább »

Mit tudhatunk meg magunkról és magyarságunkról… 

Könnygázt és hanggránátokat vetett be az izraeli rendőrség a rendőri rasszizmus és erőszak ellen Tel-Aviv belvárosában tüntető etióp zsidókkal szemben, miután ismét erőszakossá vált egy tiltakozó megmozdulás.

A fenti címmel jelentek meg Hankiss Ágnes haszid történetei a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet kiadásában. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket.

Vonzások és városok
Cfát
(részletek)
Cfát, a város magasan fekszik a Genezáreti tó fölött, a hegyen. Fullasztóan felfelé … Tovább »

Tegnap bejutottam a “Sorsok Házába”. Bejárhattam az egyelőre üres kiállítótermeket, és meghallgathattam Schmidt Mária prezentációját. Józsefvárosi önkormányzati képviselőként érdemeltem ki ezt a lehetőséget. De ott volt az MMA-vezér Fekete Györgyis, hogy ne érezzem magam egyedül. … Tovább »

már nagyon kopott volt – mondtad,
kopott, mint a zsidóságunk
(poros, vakolata hullott zsidóság),
elvesztve a falak korábbi színeit, megfakultan hivalkodott a jelennel.
a falakon a csupasz tégla kilátszott,
mint testből kibontott szív.

Meglepő reakciókat váltott ki egy izraeli arab kezdeményezése az egyik közösségi oldalon: arra kérte fel az arabokat, hogy az útlevelükkel fotóztassák le magukat, és így küldjenek a békét és Izraelt támogató üzeneteket.

A kezdeményezésre Marokkótól kezdve Jemenen … Tovább »

A zsidó közösségeket bemutató sorozatunk első részében Dániába látogatunk.

A zsidó közösség apró kisebbség Dániában. A befogadó társadalom szinte példa nélkül álló toleranciával viszonyult felé az évszázadok során. Az általános dán hozzálás mindig is pozitív … Tovább »

A zsidó humor fényei és árnyai

A három Gábor lány csodaszép volt.   Az a pletyka járta, hogy amikor Vilmos papa nyitott autójába ültette őket, és végighajtott az Andrássy úton – leállt a forgalom.   

Mi történik, miután felvágod az ereidet, főbe lövöd, esetleg vízbe fojtod magad? A paradicsomba vagy a pokolra kerülsz, miután végzel magaddal?

Michel Houellebecq Behódolás című regénye kevésbé szól az iszlámról, mint Franciaországról és a nyugati civilizáció jövőjéről. A tematika korántsem új: dekadencia, elpuhult, értékeit vesztett, “szaporodni nem akaró” „nyugati fogyasztók”, akiket békésen vagy kevésbé békésen, de szinte „sorsszerűen” leigáz egy erősebb, ambiciózusabb, demográfiailag agilisebb civilizáció.

Itt az újabb diplomáciai botrány, a külügyminisztérium beolvasott az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda vezetőjének.

Salomon ben Josua Maimon (1753-1800), lengyel-litván származású zsidó filozófus, a zsidó felvilágosodás (Haszkala) jelentős alakja, Kant követője és kritikusa. Német nyelvű önéletrajza, melyből az alábbi részlet származik, a Kalligram kiadónál jelent meg.

A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

Nagyon boldog vagyok, hogy meghívták a filmet a Cannes-i versenyprogramba – mondta az MTI-nek Nemes Jeles László, miután a világ egyik legjelentősebb filmfesztiváljának szervezői csütörtökön bejelentették, hogy a magyar rendező Saul fia című alkotása is szerepel a seregszemle hivatalos versenyében. Nemes Jeles László hangsúlyozta: tudatosan szembementek a holokausztfilmek ábrázolásmódjával.

 A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

Houllebecq új regénye nagy port vert fel, különösen, mert azon a héten mutatták be, amikor a Charlie Hebdo elleni merénylet történt. A regény témája: Franciaországban, szabad választásokon hatalomra jut a Muzulmán Testvériség. Rendkívül kulturáltan kezdik, de aztán…