Hogy lehet az antiszemitizmuson és a zsidóság önemésztő paranoiáján
hasfájósan röhögni? Hogy lehet ezekhez a témákhoz nem a megszokott,
bemerevedett magatartásformákkal közeledni? A Gólem Színházban Vinnai
András darabja, a Lefitymálva, Borgula András rendezésében megmutatja,
hogyan is kell ezt. A darab lassan három hónapja fut, és már most alig
lehet decemberre jegyet kapni.
 

Európában elsőként és egyetlenként a magyar kormány volt az, amely –
1849-ben – önálló egyházként ismerte el a reformzsidó közösséget. Mi, a
progresszív zsidó vallás hívei szerte a világban ma is büszkék vagyunk
erre a pillanatra, és erőt merítünk Kossuth Lajos bátor döntéséből, ha
egy-egy hitközségünk veszélybe kerül valahol. Ma mégis nagy esély van
rá, hogy 2012-ben az Európai Unióban Magyarország lesz az egyetlen
ország, ahol a kormány megvonja az egyházi státust a reformzsidó
hitközségektől. Az 1,8 millió hívet számláló Progresszív Zsidó
Világközösség elnökeként értetlenül állok a döntés előtt.
 

… az antiszemita karakter nem tud változtatni ritualizálódott szerepén, csak a zsidó, aki képes az avantgárd önkritikára a megbékélés érdekében. Ám hiába: az antiszemita paranoia válik valóra, s egyszer csak valóban leszállnak azok az izraeli helikopterek, melyekről a szélsőjobbos elmék annyit fantáziálnak.

Hadtörténeti múzeumot tervezni abban az országban, amely a 20. század
leggyűlöltebb hadseregét állította fel – nem mindenki vállalná örömmel
ezt a munkát. Daniel Libeskind azonban már sikerrel teljesített egy
ugyancsak teljesíthetetlen feladatot ugyanebben az országban, a berlini
Zsidó Múzeummal.

Virág Judit pályafutását 1978-ban a Kiscelli Múzeumban kezdi
muzeológusként. Tíz év után vált, a Műgyűjtők Galériájának munkatársa
lesz, ahol festménybecsüsként dolgozik. Egy francia ügyfele meghívja
Lyonba, hogy megtanulhassa az árverezés mesterfogásait. 1993-ban
megnyitja Mű-Terem Galériát. Tudását Amerikában fejleszti tovább a nagy
árverező házak aukcióinak tanulmányozásával.

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

Magyar politikusoknál jár közben a Progresszív Zsidó Világközösség
elnöke, Stephen Fuchs rabbi annak érdekében, hogy a január 1-jén
hatályba lépő egyházi törvény a szervezethez tartozó zsidó hitközségeket
is ismerje el egyháznak – közölte a világközösség szerdán az MTI-vel.
 

Magyarországra érkezett Stephen Fuchs rabbi, a reformzsidó irányzatú
Progresszív Zsidó Világközösség elnöke. Az egyházi vezető célja az, hogy
a szervezethez tartozó magyar Szim Salom és Bét Orim hitközségek
érdekében közbenjárjon.

Ken teste műanyag, haja sárga plasztik. A lába között hiányzik a micsodája. Ezt onnan tudom, hogy megnéztem. Megnéztük a Lidivel a nyári napköziben (…) A napközi ugyanis nagyszerű muri, csak napozunk, fagyizunk, meg babákat pároztatunk. Én hozom Kent, Lidi meg Barbit.

Nagyot tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy Orbán Viktor most a jó
viszony fenntartása érdekében az Új Színházat egykori
polgárikör-társának, Vonának, illetve pártjának ajándékozta oda.

A napokban sokat lehetett olvasni arról, hogy miként képzeli a kormány a
Kossuth tér 1945 előtti állapotának visszaállítását. Szobrokat
cserélnének le, mozgatnának ide-oda, állítanának vissza, stb… Persze
Károlyi és a baloldaliságát nyíltan vállaló József Attila is repülne. 

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

Mintegy 40 ezer kiképzett kérdezőbiztos özönlötte el Magyarországot
azért, hogy a hírek szerint vagy 19 milliárd forintba kerülő, kb. 400
tonna papírt felemésztő népszámlálás sikeres legyen. A válaszadás a
kérdésekre kötelező, eltekintve olyan szenzitív adatoktól, mint a
vallás. Feltűnő, hogy az egyházak a vallási hovatartozás megvallása
mellett kampányolnak.

Lepjük meg magunkat és legyünk egészen őszinték! Emelje fel a kezét, aki
komolyan gondolja, hogy az adott körülmények között lehetséges a
megegyezés izraeliek és palesztinok között!
 

Életének 80. évében, 2017. október 5-én elhunyt Giorgio Pressburger, magyar zsidó származású olasz író. Korábbi riportunkkal emlékezünk rá, melyben nyilatkozva felidézte saját és ikertestvére-írótársa, Nicola élettörténetét és pályaképét.

Néhány évvel ezelőtt Izraelben katonákkal beszélgetve szóba kerültek az
arab-izraeli háborúk. Azt tapasztaltam, hogy míg a Hatnapos vagy a
Yom-Kippuri háborúkat szinte mindenki ismerte, jóval kevesebbet tudtak,
még a katonáknak is, a kettő közötti időszakról, melyet az irodalom
többféle elnevezéssel illet, de általában „ felőrlő háborúként” vagy
„War Attrition”-ként emleget.
 

Tatár Györgynek

Eredete felől felfejteni zsidóság és kereszténység hosszú történetét aligha lehetne egykönnyen. A mai távlatból visszanézve csak az okok és következmények láncolata látszik. A más irányokba vezető lehetőségek sokkal kevésbé. Történeti tudásunk a lehetőségek … Tovább »

A „Kertész Ákos-ügy”, a zsidóság és a Holokauszt oktatása, a Mazsök kuratóriuma, valamint az állam által fizetett örökjáradék esetleges újraosztása szerepelt a szeptember 22-i zsidó kerekasztal napirendjén. 

A nemzetközi világmegváltás, az emberi jogi és szociális mozgalmak után lefutott a kabbala őrület is: jelenleg a test és élettér optimalizálása tartja lázban a New York-i zsidó közösséget. A fenntartható fejlődés olyan központi kérdéssé vált, hogy a különböző irányzatok … Tovább »

 A II. világháború legnagyobb tömeggyilkossága zajlott itt 1941. szeptember 29-30-án, amikor a Kijevet megszálló németek a város teljes zsidó lakosságát, mintegy 33 ezer embert mészárolták le a városszéli szakadékokban. Az utána következő napokban kényszermunkásokkal földet … Tovább »