Összesen 323 találat (61 - 80) : Bécsi Éva.
A budapesti Farkasréti temetőben ma kísérték utolsó útjára Székely Éva olimpiai bajnok úszót.
A gyászolók között családtagjai mellett ott voltak a sportág kimagasló egyéniségei, az olimpiai bajnokok közül Egerszegi Krisztina, Darnyi Tamás, Kovács Ágnes és Risztov Éva … Tovább »
A tavaly elhunyt író, esszéista utolsó kötete Sétabot, Ásatás 3. címmel jelenik meg a Magvető Kiadónál. Ebből közlünk részleteket.
EGY NEMZET KELETKEZÉSE
Nézem Carmi, múlt századi izraeli fényképész képeit. Szemek, sokat tudó, beszédes szemek, látnak még valami … Tovább »
Theresienstadt – egy nagy könyvtár a semmiből
Sorozatunk első részében, a vilnai gettókönyvtár és az ottani könyvmentés vázlatos történetét tekintettük át. Most a theresienstadti lágerkönyvtár történetéről szólunk, – egy könyvtártörténeti kuriózumról, amely … Tovább »
200 éve ezen a napon született George Eliot, a Daniel Deronda című keresztény cionista fejlődésregény szerzője.
Az angol „zsidókérdés,” ha egyáltalán helyes ezt a kifejezést használni, nagyon különbözött a német vagy a francia, mondhatni a kontinentális megközelítéstől, … Tovább »
85. születésnapja alkalmából készült interjúnk újraközlésével emlékezünk az író-esszéistára.
Ligeti Ernő munkásságából nemcsak a művek a fontosak, hanem társadalomszervezői, publicisztikai, szerkesztői teljesítménye is. Egyébként újságírói, történetírói munkái is rendszerint az esszé, a tudomány és a szépirodalom határmezsgyéjén állnak. Életműve egy fejezet a … Tovább »
1944. április 7-én a Belügyminisztérium 6163/1944 BM VII. számú titkos rendelete a következővel egészült ki: „Különös gondot kell fordítani arra, hogy a zsidók a készpénzt, értéktárgyaikat és ékszereiket ne rejthessék el. Ezért szigorú, személyi motozást kell tartani nemcsak … Tovább »
A főváros egyesítésének esztendejére (1873) írta Vörös Károly Pest-Buda sportklubjainak indulását felvázoló cikke konklúziójaként, „elsősorban mégis csak a sportélet szervezetei azok, amelyek a társadalom új, polgárosodó rétegei között a személyi érintkezést is megindítva, … Tovább »
Leila és Lamia Jamal hastáncukkal a múlt század ötvenes éveiben ámulatba ejtették Kairót, majd az egész világot.
Történetünk úgy kezdődik, hogy egy Fishel Alpert nevű fiatalember Csernovicból, az Osztrák-Magyar Monarchia Bukovina nevű tartományának székhelyéről felköltözött … Tovább »
Több mint egy évtizede jelent meg Gyáni Gábor „Helyünk a holokauszt történetírásában” című, komoly vitát kiváltó írása (Kommentár, 2008/3), melynek lapjain a neves történész a magyar kutatások módszertani gyengeségeire, továbbá nemzetközi jelenlétének meglepően alacsony … Tovább »
Fritz svájci, Kristin német. A fiú tapasztalatlan, a lány mindent tud. Fritz idealista és naiv, Kristin kiszámíthatatlan és rejtélyes. A fiú az igazságot keresi, a lány titkot hordoz. Még csak nem is Kristin az igazi neve… Mindketten menekülnek valami elől, és éppen a Harmadik … Tovább »
1939-ben az ötvenéves Gustav Kleinmannt először kamaszfiával, Fritz-el együtt Bécsből Buchenwaldba deportálták, később azonban a férfit áthelyezték Auschwitzba, mely egyenlő volt a halálos ítéletével. A fia nem fogadta el, hogy édesapja nélküle indul a haláltáborba, ezért mindent … Tovább »
Száz évvel ezelőtt, 1918-ban nem csak az első világháború ért véget. Az első világháború után az emberiség gondolkodásában sem maradt semmi sem változatlan: a haladás, a szabadság, a kultúra, a nemzet, a vallás, a társadalmi kérdés mind-mind új megvilágításba kerültek a … Tovább »
Megnyílt Klein Rudolf: Az élet házai – Halhatatlan zsidó temetők című fotókiállítása a Műcsarnokban.
Budapest, Pozsony, Berlin, Krakkó és más európai nagyvárosok zsidó temetőiben készült fotók láthatók Klein Rudolf új tárlatán a Műcsarnokban. A kiállítás elrendezése … Tovább »
Löw Immánuel (1854–1944) korának egyik legnagyobb tudósa volt: nemzetközi hírű orientalista, művelődéstörténeti író, vallástudós és botanikus. Életpályája egybeesett a magyar zsidóság felemelkedésével, virágzásával és tragédiájával. Kéziratos hagyatéka máig jórészt feldolgozatlan.
A migrációról nemcsak azért nehéz beszélni, mert maga a kérdés nagyon bonyolult. Azért is, mert az erről szóló diskurzus mára szinte világnézeti háborús övezetté vált. Az sem volt véletlen, mikor 2015-ben a Keleti pályaudvar képeit láttuk a híradásokban, mikor döbbenten figyeltük … Tovább »
A magyar zsidóság 1918-1919-es története elválaszthatatlan attól, ami előtte történt. Az őszirózsás forradalmat megelőzte az összeomlás – minden tekintetben felfordulás volt jellemző. Nagy erők forrongtak a háborús Magyarország felszíne alatt, óriási társadalmi változások … Tovább »
A Rumbach utcai zsinagógát 1988-ban adta el a Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK) akkori vezetősége, hatmillió forintért. Jogutóda, a Mazsihisz 2005-ben szerezte vissza, s azóta nyitott kérdés, hogy mihez is kezdjenek az épülettel.
2015-ben a Mazsihisz szerződést írt … Tovább »
Új rektora van a budapesti Zsidó Egyetemnek, s a vezetőváltás remélhetőleg meghozza az olyannyira szükséges megújulást is, minden tekintetben.
Ma szerte a világban minden zsidó irányzat biztosítja tagjainak az intézményes rabbiképzést, s bár a sokféleség elsősorban az Egyesült … Tovább »
Kevesen sejtik, hogy egy zsidó temető nem csupán végső nyugvóhely, illetve a vallásosok számára a feltámadásig tartó ideiglenes hajlék, hanem „könyv” is, melyből kiolvasható egy közösség élete, társadalmi helyzete és világképe.
A sírok betűkként sorakoznak, a köztes … Tovább »