Összesen 27 találat (1 - 20) : Bársony István.
Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok … Tovább »
Gondolatok Rajk László auschwitzi frottázsairól
2024. január utolsó hétvégéjén nyílt meg a Mementó, az emlékezés gesztusa című kiállítás az Art Department-ben[1], a budapesti Paulay Ede utcában. A kiállítás központi műtárgyegyüttese Rajk László[2] frottázs technikával … Tovább »
Gondolatok a Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok című kiállításhoz.
Két héttel a hivatalos megnyitó után, január első munkanapján látogattam el Óbudára, a Kiscelli Múzeumba, hogy megnézzem a 20. század egyik építész zsenijének, Lajta Bélának a személyét és … Tovább »
Interjú Karczag Márton kurátorral a holokauszt operaházi áldozatainak emlékére a Magyar Állami Operaház pincéjében rendezett kiállításról.
2023. december 14-én a Holokauszt Emlékközpont (HDKE) kollektívája csoportos látogatáson vett részt a Magyar Állami Operaház Összetört, … Tovább »
Debrecenben született, édesanyjával együtt fél éves korában, 1944 júliusában a gettóból Bécsbe deportálták. Amikor felszabadultak, visszajöttek Debrecenbe. Apja családja, hat testvér és két szülő is Bécsben volt, az apa és nagyobb fiútestvére munkaszolgálatban, de csak apja … Tovább »
Véletlenül akadtam rá arra a fotóra, amelyik 1951-ben bejárta az amerikai sajtót. Akkoriban ugyanis Karády Katalin szenzációs szökéséről írtak az amerikai újságok, és a díva egy számomra ismeretlen férfival volt látható a fényképen.
A képhez mellékelt szöveg Karádyt … Tovább »
Az Ipolyságra visszatért túlélők nagy része képtelen volt a szeretteikre emlékeztető utcák és házak között élni, legtöbbjük már 1945-46 -ban elhagyta nemcsak a várost, hanem az ujjá alakuló Csehszlovákiát is.
Akik maradtak, megpróbáltak beilleszkedni, bízva egy békésebb, … Tovább »
Dina Rubina (1953) Oroszország egyik legolvasottabb kortárs írója, Taskentban született, Üzbegisztánban.
Gyermekkorában számos nyelv és kultúra vette körül, különösen nagy szerepet játszott életében a zene és a festészet. Az irodalom iránti érdeklődése korán megmutatkozott, … Tovább »
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
Sulem énekhangja azon a szombaton hangzik fel először teljes gazdagságában, amikor Manasse papa menyasszonyként üdvözli Malkelét. Két éven keresztül Sulem csak zümmögi a zemirószt, amikor először énekli szólóban az asztali énekeket, mindenkit meglep a hangja, a nők elragadtatással … Tovább »
Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.
Rendhagyó kiállítás nyílt a Klauzál téren
’56 nekem elsődlegesen ugyanazt jelentette a nyolcvanas évek elején, amikor tudatosult bennem, mit jelent, mint a szabadságjogok és a humán kultúra iránt érzékeny gimnazista nemzedéktársaimnak.
A csendet, a kimondhatatlanságot, a félelemmel teli hallgatást.
Ám egyszersmind jelentette … Tovább »
A “cigány” már szitokszó a németeknél
Sándor Pál filmjeinek, szállóigévé vált mondatai közül a Szabadíts meg a gonosztól című filmből Major Tamás által alakított Kemczik úr megállapítása áll hozzám a legközelebb: „kell lennie egy belső ruhatárnak…”, ahol a titkos és fontos dolgok vannak, ahol valószínűleg nemcsak a bársonygalléros kabát található, de mindaz, ami túl értékes ahhoz, hogy kint legyen.
A demokratikus jobboldal felnevelte és dédelgette azokat a szalonképtelen figurákat, akik most látványosan a fejére nőttek. Nem tett különbséget antiszemitizmussal, rasszizmussal joggal és jogtalanul, okkal és ok nélkül vádoltak között. A demokratikus baloldal pedig nem volt képes belátni: attól, hogy egy problémát általánosító, uszító hangon tálalnak, az még nagyon is létezik.
Hetvenéves az 1938. évi XV. törvénycikk, azaz az I. zsidótörvény 2008. május 29. / Szegő Péter 1938. április 8-án Darányi Kálmán miniszterelnök és Mikecz Ödön igazságügy-miniszter benyújtotta a képviselőháznak A társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb … Tovább »
2007. augusztus 8. / Kőszeg Ferenc Kerek egy hónappal ezelőtt a Salm grófok pompás barokk kastélyának a konferenciatermében ültem, 25 kilométerre Prágától, a pódiumbeszélgetéshez odakészített asztal mögött. Mellettem Ján Èarnogurský, egykor Csehszlovákia miniszterelnök-helyettese, … Tovább »
Pünkösti Árpád / 2007. június Múltfeltáró írást olvashatnak a Szombatban Pünkösti Árpád újságíró (többek között a Rákosi trilógia szerzője) tollából. Pünkösti nem vállalkozott könnyű feladatra, hiszen a nyilas pártban komoly tisztséget elért, később emigrációban … Tovább »
Jó szándékú értelmiségi
A szerző nevét eddig csak a Népszabadságban időnként megjelenő izraeli tudósításaiból ismerhette az olvasó.
A nemrég megjelent önéletrajzból az is kiderül, hogy – mint oly gyakran – a külföldi név valójában magyar származást takar. Yehuda … Tovább »