Scheiber Sándor beszéde a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán

„Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár – hasonló alkalommal – Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam … Tovább »

Képzelt interjú Kolozsváry Sándorról

Ki volt Kolozsváry Sándor?

Bánffyhunyadon született (ma Románia), 1896-ban. Édesapja 1897-ben változtatta a nevüket Grünről Kolozsváryra. Édesanyja, Farkas Fáni, korán meghalt. A fővárosi Iparművészeti Iskolában, Münchenben … Tovább »

Benda Iván fotóművész 75 éves.

Zavarba ejtően sokoldalú, gazdag az életpályája, az ember azt sem tudja, mit mutasson be és mit hagyjon ki belőle. Nem nevezik portréfotósnak, pedig készített képet Solti Györgyről, Yehudi Menuhinról, Isaac Sternről, Kocsis Zoltánról, Markó … Tovább »

A Mazsihisz-Szegedi Zsidó Hitközség, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Löw Immánuel élete és életműve címmel nemzetközi tudományos konferenciát szervez magyar (és részben angol) nyelven Szegeden 2024. szeptember 4. és 6. között a Szegedi Zsidó … Tovább »

Az aláírók az alábbi tiltakozó levél közzétételére kérték lapunkat.

A napokban a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) új, az EMIH-Chabad által irányított vezetése (melynek puccs-szerű hatalomra kerülése és működése jelenleg is perek tárgyát képezi) … Tovább »

Pécsett született 1998-ban, gyermekkorát Szigetváron töltötte, azóta is ott él. Középiskolás éveiben kezdte érdekelni a kisváros történelme. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán történelem alapszakos bölcsész képesítést nyert, 2023-ban ugyanitt … Tovább »

Nemrég jelent meg Lugosi Viktória ötödik regénye Akit itt felejtettek címmel, amelyben a holokauszt traumáját egy túlélő életútján keresztül, a következő generáció tapasztalatai alapján közelíti meg. A regény különlegessége, hogy az 1945 és 1948 között Deszken működő cionista … Tovább »

Alulírottak, mint a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) Levéltárát a múltban gyakorta felkereső kutatók, megrökönyödéssel olvastuk a Biró Ákossal, a Levéltár élére újonnan kinevezett ügyvezető igazgatóval készült interjút, amely a maoih.hu honlapon június … Tovább »

Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.

Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »

Berki Tamás jazz énekessel beszélgettünk önéletrajzi ihletésű könyve, a Hangszálak megjelenése apropóján.

Könyved a járvány kitörésekor kezdted írni, és a háború kirobbanásakor fejezted be. Volt tudatos szerzői módszered?

Már jóval előbb kezdtem el, de évek alatt … Tovább »

Leltárkönyv és identitás
E dolgozatban arra keresem a választ, hogy a Kádár-korszak időszakában (1957–1989) hogyan lett a múzeum a szakmaiság látszatát keltve a közösségi emlékezet fenntartójából az emlékezet semlegesítésének vagy akár eltörlésének eszköze, az Állami … Tovább »

A Magyar Zsidó Múzeum Tamid című kiállításában a purim ünnepi kellékei – kereplő, süteményküldő tálak és illusztrált Eszter-tekercsek – között találjuk ezt a méretében (17 cm magasság), terjedelmében (15 hasábnyi szöveg) és írásképében is a megillákhoz (tekercsekhez) … Tovább »

Bemutatták a Légy erős és bátor! című, kormányzati támogatással megjelent, az általános iskola hatodik osztályosai számára készült zsidó hittankönyvet kedden Kiskunhalason.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára … Tovább »

November 25-e a Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Ebből az alkalomból szeretnénk emlékezni azokra a nőkre, és együttérzésünket kifejezni irántuk, akiket bármilyen erőszak ért, vagy ér. Ungár Utas Klára tragikus története csak egy a sok ilyen máig elhallgatott, … Tovább »

Október 15-én szombaton az állami tulajdonban lévő Délvidék Házban, a Parlament után ismét Horthy emlékművet avatnak, ezúttal egy domborművet.

„Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr, a Vitézi Rend alapítójának a nevét a mai napig egyesek összevonják (hazug módon) … Tovább »

A Goldziher Ignác Tudományos Kutató Alapítvány alapításában mostantól új internetes zsidó folyóirat jelenik meg Targum címmel.

A targum a Héber Bibia arámi fordítását jelenti. Az alapítók választása azért esett éppen erre a címre, mert a lap célja a fordítás, az értelmezés, … Tovább »

Az 1930-as és 40-es években a zsidóság jogfosztása után két zsidó színház működött az akkori Magyarországon: az OMIKE Művészakció által létrehozott Goldmark Színház és a kevésbé ismert Kolozsvári Zsidó Színház.

„De lám, kívülünk is van még szerencsétlen:
Több … Tovább »

Benda Iván fotográfussal beszélget Sós Csaba

Önt Jeruzsálem fotográfusának nevezik.

Büszke vagyok erre, mert Jeruzsálem a kedvenc témám. Mondhatnám azt is, amikor Jeruzsálemben vagyok, úgy érzem otthon vagyok. 2019-ben jártam ott utoljára, a Covid járvány a kezdete … Tovább »

Meghatározások

A haszid világ és történetei a magyar irodalom számára nagyrészt a külföldi mintáknak és befolyásoknak, a kelet-európai jiddis-héber próza és még inkább a nyugat-európai, Martin Buber által meghirdetett zsidó reneszánsz, valamint a haszidizmust feltáró, … Tovább »

Terepfelmérés.

Ha a haszidizmust vizsgáljuk a magyar irodalomban, világos, hogy nem beszélhetünk valamiféle alternatív irodalomtörténetről, mégis érvényesíthető egyfajta diakrón személet. Ebben a korszakhatárt a vészkorszak képviseli, hiszen az is világos, hogy a haszid hatást … Tovább »