Jonathan Eybeschütz 1690 körül született Lengyelországban. 1714-ben Prá­gába költözött, és hamarosan megkezdte prédikációit a prágai közösségben. 1725-ben részt vett a sabbateánusok kiközösítésében. 1736-ban, David Oppenheim halála után ő lett a dajján (bíró) és a jesiva … Tovább »

JÖN A „BÜNTETÉS”? Az ortodox vallásos pártok sosem látott sikere az izraeli választásokon igen mérsékelt örömmel töltötte el a döntő többségében konzervatív és reform irány­zatokhoz tartozó amerikai zsidóságot. Az ortodoxiával szem­ben táplált fenntartásaik nem új … Tovább »

Hogy pontosítsak, csak hat napunk van a városban, de az a Tisöbov előtti tejesböjt kilenc napjára esik. Legalább nem frusztrál a bécsi kóser húskínálat, a pestinél, finoman szólva, szélesebb választéka (s persze számunkra még a hazainál is borsosabb ára).

A „kóser szupermarket” … Tovább »

(G. K.): Könyvmoly
Domán István: Könyvespolc
Szegő György: A modernizmus mint vizuális nyelv, zsidóság és művészeti innováció
Székely Magda: Hatvanévesek
Török Petra: A zsidó irodalom értelmezésének fő fordulópontjai a magyar zsidó sajtóban 1880-1944 között
Mezei András: … Tovább »

Figyelembe véve a nyári szünetet (la­punk legközelebb szeptemberben je­lenik meg), ezúttal több olvasnivalót kínálunk a rovatunkban megszokott­nál, melyek egy része nagyobb elmé­lyülést kívánó, tudományos igényű judaisztikai munka, más részét viszont nyugodtan magunkkal vihetjük … Tovább »

Konzervatív és reformzsidóság az ortodox monopólium ellen
Amerikában az ortodox zsidó ellentéte a konzervatív vagy a reform-zsidó, Izraelben viszont a vallástalan zsidó. Amerika erős protestáns hagyományainak megfelelően mindenkitől elvárják, hogy vala­mely vallásos közösség … Tovább »

5 538 000 LAKOS Ezt a szá­mot tette közzé a Statisztikai Hiva­tal áprilisban, Izrael Állam megalaku­lásának 48. évfordulóján. Ebből 4,6 millió a zsidó.

PALESZTIN DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS A Gázai Övezet je­lenleg 934 ezer fős lakossága 15 éven belül megduplázódik – jelenti a … Tovább »

Az alábbi írás furcsának tűnhet a témában járatlan olvasó szemében. Jel­legzetes rabbinikus gondolatmenet, amely teljesen a szöveghagyomány világából magyarázza mind a hétköznapi élet szabályait (Halacha), mind a környező világot (Aggada). A midrás szerepe ezen belül egyrészt … Tovább »

Tel-Aviv

Az izraeli film (1990-1995)

Válságban az izraeli filmgyártás, nincs elég pénz, az állami támogatás minimá­lis! – halljuk különböző rendezők két­ségbeesett kiáltásait. Bár világjelenség­ről van szó, az izraeli helyzet annyiban kivételes, hogy az állami szervek, … Tovább »

Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »

Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadu­lás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.

Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »

David Schneider, a londoni zsidó vígjátékok harmincegy éves csillaga átírta a peszahi Haggadát, hogy az jobban megfeleljen nem zsidó élettársának s élettársa fiának. A Haggadát angolul olvassák fel, péntek esténként és hanukka ünnepén pedig gyertyát gyújta­nak. Schneider, aki … Tovább »

1996. március 18-a és 20-a között a Bálint Zsidó Közösségi Házban került sor a konferenciára.

Előadásai ha nem is adtak, nem is ad­hattak egyértelmű definíciót – sokfélesé­gükkel, az általuk felölelt kérdéskörök nagyságával jól érzékeltették, hogy a je­lenség igen … Tovább »

Fenákel Judit: Anyu
Buzási Gábor: A kivonulás és a Hallél
Könyvmoly
Berényi Gábor: A honosítás százada
Török Petra: „…miért nem tudok jiddisül?”
Szegő György: Száműzöttek kiállítása Bécsben
Tarbay Dávid: Pilinszky János versei
Pécsi Katalin: Bemutatom Tarbay Dávidot
Dávid … Tovább »

Az Amerikai Alapítványi Iskola első félévében önképzőkö­rünk lelke volt, aztán egyszer csak elköszönt: másnap alijázni fog. Három héttel később vastag paksaméta érkezett Beer Shevából, benne Dávid bejelentése: megalapítot­ta az önképzőkör „Izraeli Tagozatát”; s mellékelt … Tovább »

A tudós rabbi és a zsidóság történetével foglalkozó tudós

A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport Kuratóriuma az 1995. évi Bacher Vilmos Emlékérem kitüntetést dr. Moshe Carmilly-Weinberger a kolozsvári kongresszusi (neológ) hitközség volt főrabbijának, a Yeshiva … Tovább »

Az első száz év: sorsközösség, együttműködés, eltávolodás

Már a XIX. század folyamán em­líthetünk néhány olyan lépést, amelyek a későbbiekben zsidók és feketék kölcsönös közeledésé­hez – aztán eltávolodásához – vezettek. A rabszolga-felszabadítások idején a … Tovább »

SANTA MONICA Kalifornia legnagyobb rádióállomása és a Na­tional Yiddish Book Center közö­sen indított zsidó írók és költők műveiből tizenhárom adásból álló sorozatot. A szerzők között van Sólem Áléchem, Iszaak Babel, Grace Paley, Philip Roth. A verse­ket, novellákat, regényrészieteket … Tovább »

Beszélgetés Tatár György filozófussal

Tatár György ösztöndíjasként egy évet töltött Izraelben, ahol alkalma nyílt megismerkedni a társadalom legkülönbözőbb rétegeivel. Benyomásairól kérdeztük az alábbiakban.

Mennyire szétszakított társadalom az izraeli? Mennyire tűnnek … Tovább »

Interjú Ámosz Oz jeruzsálemi íróval fanatikus rabbikról és a kétséges pacifizmusról

Ámosz Ozt „Izrael lelkiismeretének” nevezik. Orosz cionisták gyermeke, eredeti családi neve Klausner. Jeruzsálem egyik külvárosában született, és tizenöt éves korában kibucba ment. A ma 56 … Tovább »