Összesen 2,391 találat (2161 - 2180) : Bán Dávid.
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
Kertész Péterrel, a MAZSIHISZ szóvivőjével beszélget Szántó T. Gábor
A Magyar Hírlap főmunkatársa az elmúlt év elején szerződött a hitközséggel, hogy szóvivőként segíti a szervezet működését. Megbízatása első esztendejének tapasztalatairól kérdeztük.
Hogyan lettél … Tovább »
Götz Eszter: Az egykori jelen
Ács Gábor: Személyesség és helyismeret
Remete László: Magyar zsidó levéltári repertórium
Szegő György: Kortárs izraeli festészet a Révay utcában
Nagy Sz. Péter: Száz éve született
Krasztev Péter: Anri Kiszilenko
Anri Kiszilenko: Concerto gitárra … Tovább »
II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSÉT követően, a holocaust kitudódását Izraelben először döbbent hallgatás követte: a megilletődés és a szégyen valamiféle keveréke. Az idősebbek lelkiismeret-furdalást és vétkességet éreztek, hogy semmit sem tettek azért, hogy a tragédiát megelőzzék, … Tovább »
A lubavicsi haszid közösség (lapunk 1993. decemberi számában részletesen írtunk róluk) körében egyre terjed az a nézet, amely szerint a fél éve elhunyt, nagy tiszteletnek örvendő Rebe mégis a Messiás volt, és így hamarosan várható föltámadása. Hogy mekkora az ebben hívők, illetve … Tovább »
„MENTENI, MAGYARÁZNI nem tudjuk, ami történt, de bevallani, elmondani igen. S e nemzedéknek ez lesz a feladata.” Márai Sándor 1943 44-ben írt Naplójának e szavai fogadták a látogatót a magyarországi holocaust emlék- kiállításán a budai várban. A kiállítás – fél év nyitva tartás … Tovább »
(Péter László: Szőregi délutánok. Írások Szegedről, Püski Kiadó, 1994. 488 oldal. Ára: 440 Ft)
Akart-e egy 56 után rácsok mögé, majd könyvtárba zárt tudós egyetemi tanár negyven év alatt írt tengernyi cikkéből emlékművet állítani Szeged zsidó lakosainak? Tudatosan aligha. … Tovább »
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
A vastapstól az elszigetelődésig – így foglalható össze elmúlt fél évtizede, amióta megadatott neki a nyilvános közszereplés lehetősége. Bolsevikké szomorú törvényszerűség tette, tudatos demokratává tapasztalatai és az idő érlelték. … Tovább »
Götz Eszter: Konfliktusok nélkül?
Nógrádi Gábor: A megalázás és a megaláztatás regénye
Törésvonalak
Kállai R. Gábor: Az utolsó jelentés
Rónai Ádám István: Egy közös zsidó motívum Franz Kafka és Arnold Schönberg művészetében
Judith Stora-Sándor: Valódi kudarcból hamis … Tovább »
„Az átváltozás” és a zsidó humor
Egy zsidó azt kérdezi a másiktól:
Magát ugye Dávid Goldbergnek hívják?
Igen – válaszolja a másik. Az első erre pofon vágja. A másik elkezd nevetni.
Miért nevet, Goldberg úr? – csodálkozik az első zsidó.
Azért, mert nem is Dávid … Tovább »
Egy csehországi rockegyüttes karrierje
AZ EGYIK legnépszerűbb cseh rockegyüttes, a Shalom dalaiban – amelyeknek stílusát a hozzáértők valahol az U2 és a Depeche Mode közé teszik – gyakran bukkannak föl zsidó szimbólumok, lógójuk pedig egy menóra. A banda vezetője, Petr Muk, … Tovább »
BELFAST: Észak-Írországban az egymás ellen harcoló katolikusok és protestánsok ugyan egyaránt semlegesnek tekintik a zsidókat, azok mégis jelentős anyagi veszteségeket szenvednek a bombamerényletektől üzleteikben, más értékeikben, és személyes biztonságuk sem szavatolt. A 25 … Tovább »
ERNST SCHNABEL Anna Frank-életrajza megemlíti, hogy Anna családfája anyai ágon anyakönyvekben a 17. századig vezethető vissza. A 17. században Frankfurtban a rabbi történetesen éppen Chájim ben Liva volt, a nagy prágai Lőw rabbinak, a Maharalnak a fia. Ha Anna Frank felnőhetett volna, … Tovább »
The December issue of Szombat begins with Uri Kozmosz’s essay – originally read in the course of a literary evening organized around the theme “Anna Frank in the World” – in which he explores Anna Frank’s relation to Jewish tradition, arguing that the Messianistic legends do have a relevance in our … Tovább »
Kálmán anyja lelkes, apja kevésbé lelkes tagja volt az élcsapatnak – mindketten negyvenötben léptek be a pártba, sorstársaik ezreivel együtt. Az ifjú Kálmán és a párt, vagy inkább a Párt viszonyában volt valami sajátos pikantéria, szomorú, különleges íz. Anyja a Kassel környéki … Tovább »
VÁNDOROLT ISMÉT A KÖZEL-KELETEN Warren Christopher amerikai külügyminiszter. Washington siettetné a békefolyamatot, amely most érkezett el kritikus és egyúttal legkörülményesebb szakaszához. Izrael és Szíria, ha alacsonyabb szinten is és nagy vargabetűkkel, de párbeszédet kezdett; … Tovább »
Az Üvegház békésen csillogtatja óriási üvegtábláit az utca nyugodt, napsütéses csendjében.
Az utolsó hetek (…) után szinte megnyugtatóan hat ez a nagy kőfalak közé beékelt kis csillogó ékszer, teljesen néptelen bejáratával. Az ajtón túl (…) egész váratlanul megnyíló … Tovább »
Egy menyegző klezmer1 nélkül rosszabb volt, mint egy temetés könny nélkül” idézhetjük Yale Strom Az utolsó klezmer című, 1993 végén bemutatott filmjéből. A dokumentumfilm címszereplője, a lengyel Leopold Kozlowski a II. világháború előtt egyike volt Lengyelországban a jiddis … Tovább »
(8) Igaz emberek
Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.
Friedrich Born
(1903-1963)
1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »
Egy szukkoti szokás
Berger István z.1. emlékének
Mózes harmadik könyvében, a 23. fejezet 42. versében a következőket olvashatjuk: „Sátorokban lakjatok hét nap,…”
A Tóra misztikus kommentárja, a Zóhár, így kommentálja ezt a szakaszt: „Jöjj és lásd! Mikor az ember … Tovább »