„Költő vagyok, aki magyarul ír”
Uri Asaffal beszélget Csáki Márton

Uri Asaf kémikus végzettségű kuta­tó, nyugdíjba vonulása óta azonban elsősorban költő és festő, akinek nemrég jelent meg negyedik kötete. Haifában született 1942-ben, ahová cionista szüleinek … Tovább »

VÁGÓ MIKLÓS
Zsidó szerep­kártya

Szombat reggel volt. Feri már megint Petinél aludt, mert a péntek délutáni szerepjátékozás elhúzódott. Feri sikeresen kikönyö­rögte anyjától, hogy Petiéknél alhas­son, és majd csak másnap kelljen ha­zamennie. A két fiú az egész szomba­tot … Tovább »

2006. november / Novák Attila Régóta ismertem Bence Györgyöt, még a pesti egyetem filozófia szakán volt kedves tanárom. Nagy öröm és elégtétel volt mindannyiunk számára, amikor a pártállam bukásakor Bence betehette a lábát arra az egyetemre, ahol mindig is helye lett volna és … Tovább »

Vannak-e zsidók Lengyelországban?
II. rész

1939-ben mintegy 375 ezer zsidó élt az akkor 1,3 milliós Varsóban. Ma az 1,7 milliós lengyel főváros zsidó la­kossága pár ezer fő lehet.

VAN IGÉNY ANTISZEMITIZMUSRA

Krakkóból az Ernest Malinowskiról elnevezett expresszvonattal … Tovább »

Kóser eljárás?

Közép-Európa egyetlen zsidó kórházába, a Sze­retetkórházba a zuglói Amerikai útról érkeznek meg az ápolásra szorulók. A rendkívül kellemes, zöldövezetben mű­ködő intézményt a Mazsihisz működte­ti. A Szeretetkórház az elmúlt évtizedek óta folyamatosan … Tovább »

„Nem hittem, hogy ezt négy évvel meg lehet úszni”
Interjú Engländer Tiborral, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével az 1945-1956 közötti időszakról

Mikor lettél tagja a Hasomér Hacairnak?

Az iskolában egyik nap láttam egy faliújságot. Az volt ráírva: … Tovább »

VÁRNAI PÁL
Menni vagy nem menni?
Egy magyar zsidó fiatalember dilemmái 1956-ban

Egyéves külföldi tartózkodás után, 1945-ben, szerencsésen hazatér­tem a deportálásból. Hozzáte­szem, az életben maradásra ak­kor egy gyereknek nem volt sok esélye, kivéve, ha budapesti volt, vagy … Tovább »

2006. október / Szegő Péter Az alábbi fényképek 2006. október 19-én készültek a Kossuth téri, a miniszterelnök távozását követelő tüntetésen, mely tüntetést a Magyar Nemzeti Bizottság, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány és Nemzeti Kerekasztal jegyzi. A szervezők között ott van … Tovább »

SZEGŐ PÉTER
Vannak-e zsidók Lengyelországban?
I. rész

1938-ban mintegy hatvanezer zsidó élt Krakkóban. Ma a 758 ezres város zsidó lakossága nem éri el a hat­száz főt.

KRAKKÓI ZSIDÓ NYÁRI FESZTIVÁL

Július 1-9. között rendezték a XVI. Krakkói Zsidó Kulturális Fesztivált. … Tovább »

Működésképtelen kuratórium?
24 millió forintról nem dönt a Mazsök

A Mazsök kuratóriuma utoljára 2006 márciusában volt képes meg­felelő létszámban összejönni. Ak­kor nem tudtak az összes, 2005-ben beadott pályázatról dönteni, s így jelenleg 167 pályázat, valamint a tá­mogatásukra … Tovább »

JACOB TAUBES
A messianizmus ára

A messiási gondolat belső dinamikáját szeretném megvizsgálni a judaizmus­ban. Ehhez szükséges Gershom Scholem messia­nizmussal kapcsolatos téziseinek újra­gondolása.
Vitathatatlan, hogy Gershom Scho­lem meghatározó módon járult hozzá a messianizmussal … Tovább »

Somlyó György emlékezete

A Margit hídon mentem ép­pen át, mikor elért a hír.
Megálltam, lenéztem a Du­nára, figyeltem kicsit, hogy hömpölyög a folyvást meg­haló és újjászülető folyó, hogyan ömlik mindig ugya­núgy az egyre újuló, halálos fiatalság. Somlyó-verssorok … Tovább »

Fenákel Judittal beszélget Várnai Pál
Fenákel Judit író, újságíró. A szegedi tanár­képzőben, majd a József Attila Tu­dományegyetemen szerzett tanári diplomát. Tanított általános iskolá­ban, dolgozott a Csongrád Megyei Hírlapnál, a Családi Lapnál, legto­vább pedig, 1972-1988-ig … Tovább »

Török Petra
Morzsái az eltörött világkalácsnak
A Lesznai Anna-évfordulóról

2005-ben ünnepeltük Lesznai Anna születésének 120. évfordulóját, s eb­ben az évben emlékezünk meg halálá­nak 40. évfordulójáról.
Ki volt Lesznai Anna, mi volt em­beri és művészi titka? Miért … Tovább »

Könyvmoly
Csáki Márton rovata

Számos olyan zsidó tárgyú – vagy így-úgy érdeklődésünkre számot tartó – könyv jelent meg az elmúlt másfél évben, amelyről terjedelmi okokból nem tudtunk beszámolni. Most, adósságainkat törlesztendő – a teljesség igénye nélkül – ezek kö­zül … Tovább »

Zsidó vagyok. Annak vallom magam. De vajon vallhatom magam tényleg annak? Mitől leszek én zsidó? Attól hogy annak születtem? Attól, hogy körülmetélnek? Attól, hogy úgy érzem? Attól, hogy péntek esténként erről beszélek? Attól, hogy a nyaram egy részét zsidók között töltöm? Vagy attól, ha minden napomat végig imádkozom egy zsinagógában?

A Holokauszt egyrészt nem történt meg, másrészt azt az izraeliek követik el a palesztinok ellen – így lehetne összefoglalni a Teheránban megnyílt Holokauszt-gúnyoló karikatúra kiállítás üzenetét. Az iráni elnököt, a kiállítás spiritus rectorát a dán karikatúrák ez év januárban kirobbant emlékezetes botránya ihlette az ellenlépésre. Bíztatására a legnagyobb iráni napilap, a Hamsahri hirdetett nemzetközi pályázatot az – általuk egyébként megkérdőjelezett – náci népirtás körüli „felhajtás” kigúnyolására. A szervezők szerint ugyanis a nyugati nyilvánosságot kettős morál jellemzi: a Prófétán lehet gúnyolódni, de a Holokauszton nem. Majd most meglátjuk, meddig terjed a Nyugat híres toleranciája – nyilatkozták számos ízben az iráni szervezők.
 
 

Az alább közölt képek a Dániában megjelent Mohamed-karikatúrák megjelenésének ürügyén szervezett tüntetések egyikén készültek, Londonban. A tüntetéseknek végük, a probléma továbbra is fennáll. A képeket látva pesszimizmusunk erősödik: Európa beleesett a 22-es csapdájába, ahonnét nem tud kimászni.
 
 

Harmincöt fokban érkezünk lányommal, forróság az alkotóházi szobában, csak az alagsorban lehet kibírni. Éjszaka vihar, tizenöt fokot esik a hőmérséklet, másnaptól ömlik az eső. Még szerencse, hogy az első nap úsztunk a tóban, ezt később nem tehetnénk. A heti strand-belépőt, amit takarékossági okokból előre megváltottunk, mementóként őrizzük.

Németország lassan, de biztosan továbblép a világbajnokság által előidézett kollektív eufórián. A fekete-piros-sárga zászlótenger, a résztvevő csapatok körüli érdeklődés és a német válogatott váratlan teljesítménye négy hétig szinte teljesen hatása alatt tartotta az országot. Pedig történtek más események is a világbajnokság alatt, melyek ennek elmúltával egyre inkább az érdeklődés középpontjába tolódnak, melyek maradandónak tűnnek, melyek tartósabbak lehetnek, mint a zászlók lengetése, vagy a fekete-piros-arany arcfestékek minőséget megőrző időtartama. Ha esetleg valakit, mint e sorok íróját, nem igazán tud lázba hozni a futball, vagy az olyan tömegrendezvények, mint pl. egy labdarúgó világbajnokság, akkor ezeknek a „margós” történeteknek valóban nagyobb jelentőséget tulajdonít.