Pozsonyi út
A Pozsonyi út elmúlik. Nemhogy Pozsonyba nem vezet, de sehova sem, még csak igazi vége sincsen, egyszerűen csak elfogy, elmúlik, elébb csak elpanelosodik, elszürkül, majd belevész a semmibe.
Összesen 6,578 találat (4721 - 4740) : Atv.
A Pozsonyi út elmúlik. Nemhogy Pozsonyba nem vezet, de sehova sem, még csak igazi vége sincsen, egyszerűen csak elfogy, elmúlik, elébb csak elpanelosodik, elszürkül, majd belevész a semmibe.
Több mint hatvanhárom évvel a náci rezsim bukása után lassan vége az “utolsó tanúk” idejének is. Jóformán már senki nem él azon személyek közül, akik valóban “testközelben” élték meg Adolf Hitler végnapjait, s még valami “fontosat” tárhatnának a nyilvánosság elé a német történelem legsötétebb korszakáról.
Népszabadság/Miklós Gábor 2008. június 3. Ha egy nap nem robban fel valahol – Irak, Afganisztán, Pakisztán, Palesztina – egy emberbomba, szinte csodálkozunk. Tegnap éppen Iszlámábádban robbantott valaki a dán képviselet előtt. Megölte magát és még hét embert, mind helyiek. … Tovább »
Életének kilencvenedik évében vasárnap este Moszkvában elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin világhírű orosz író. Halálhírét fia, Sztyepan közölte az ITAR-TASZSZ hírügynökséggel. Beszámolója szerint édesapja otthonában, szívelégtelenség következtében halt meg helyi idő szerint nem sokkal éjfél előtt.
A dán tengerpartot ostromló heves viharok olyan hullámokat vertek fel, amely egy részen elmosta a homokot, s így láthatóvá vált három, a második világháború óta érintetlen német bunker.
Szombaton emlékeznek Európa-szerte a náci népirtás roma áldozataira: 1944. augusztus másodikán történt ugyanis, hogy egyetlen éjszaka alatt, mintegy négyezer romát megölve felszámolták az auschwitzi cigánytábort. Több mint 60 év elteltével is még mindig százával fekszenek jelöletlen tömegsírokban, elfeledve az egykori áldozatok az ország számos településén.
Kis-Jeruzsálemben jártam a nyár elején. 1599-ben alapított itt zsinagógát Sebetáj fia, Júdás azoknak a hitsorsosoknak a számára, akik a pápai államból menekültek a szabadabb toszkán városba, Pitiglianóba.
“A mattbarna kosztümös hölgy gyönyörű: rózsaszín őszibarackkal kevert bronz fakéreg a bőre és csodásan barna a szeme. Általa jut szóhoz – a szentimentális Karmelicka utca részvételével – a minduntalan „felejteni” vágyó lélek megannyi olcsó kívánsága és szükséglete. Ekkor már mézes az alkony, és úgy, mintha nem lehetne tovább élni.”
2008. augusztus 2. szombat, a roma holokauszt emléknapja. A Holokauszt Emlékközpont ez alkalomból olyan programot szervezett, amelyben nem csupán a szenvedésről, megpróbáltatásokról esik szó, hanem a cigány kultúra gazdagságáról, a tehetséges fiatalokról és általában a kisebbségi létről napjainkban.
Hét évtizeddel aláírása után végre a csehek is megtekinthetik az 1938 szeptemberében aláírt Müncheni Egyezmény eredetijének a hű és színes másolatát.
A mediterrán hangulatú Pécsett nyáron pezseg az élet. Baranya 200 ezres lélekszámú megyeszékhelyének főterén, a Széchenyi téren egyre-másra váltják egymást a turistacsoportok. A város egyik legismertebb jelképe, a Dzsámi előtt a Pécsi Tudományegyetem megfáradt hallgatói pihenik ki a vizsgázás fáradalmait, a Király utca kerthelységeiben üldögélve a város színe-java kortyolgatja a Dunántúli Naplót olvasván a pécsi sörfőzde habos, párától csillámló nedűit.
Templomrekonstrukció 200 millió forintért – A mennyezeti freskó újrafestetése a következő generációra marad Forrás: Népszabadság A Temesvárról csecsemőként Magyarországra menekített Turai János felmenői maguk is zsinagógaépítő emberek voltak. A kisfiú Békéscsaba … Tovább »
Egy 2007-es ügyészi határozat tette ”nem kihívóan közösségellenes” tevékenységgé a közszereplők tojással és más élelmiszerekkel történő megdobálását. A júliusi Meleg Méltóság Menetének megzavarása után három értelmiségi a legfőbb ügyészhez fordult, arra kérve Dr. Kovács Tamást, hogy az ügyészség bírálja felül korábbi állásfoglalását, vagy a legfőbb ügyész álljon ki előre bejelentett időpontban és helyszínen közterületre, hogy az arra affinitást érző állampolgárok tojással dobálhassák meg. Az alábbiakban a legfőbb ügyésznek írott nyílt levelet közöljük
Nem járult hozzá és semmifajta engedélyt nem adott a Jud Süss című náci propagandafilm budapesti levetítéséhez a filmmel kapcsolatos valamennyi jogot birtokló német alapítvány. A rendőrség közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt indított nyomozást; a házkutatások során több példányban is lefoglalták a filmet DVD-n és videokazettán.
A napokban másodszor állt le a Kuruc.info, amelynek működtetőivel szemben éveken keresztül tökéletesen tehetetlenek voltak a magyar hatóságok. Vajon mi okozta kurucék vesztét kétszer egymás után? Van-e esély a mások személyes adatainak nyilvánosságra hozásában utazó oldal készítői kilétének felfedésére? És vajon meddig működhet a Kuruc.info mindezt lehetővé tevő levelezése? Az alábbiakból kitűnik: akár talál új szerverszolgáltatót a portál, akár nem, a legújabb kori szélsőjobboldal legprofibban felépített intézménye alighanem a végnapjait éli.
Feljelentést nem teszek. Sérülésem – büntetőjogilag – nyolc napon belül gyógyul. Hosszú hetekbe kerülne, mire végigjárnám az összes rendőrt feljelentésemmel, a támadókról nem tudok semmit – sok bepörgött, valószínűleg bespeedezett, 18-20 év körüli fiatalember van az országban, aki csak útitársain tudja levezetni a feszültségét.
A Harmadik Birodalom egyik legfontosabb propagandafilmjét, a Jud Süsst a Gede testvérek jóvoltából csütörtöktől vasárnapig többször levetítették egy Hegedűs Gyula utcai pincében.