Egy homályos képpel indul, és egy éles képpel ér véget a Türelem című kisjátékfilm. Mindkettőn erdőt látni. Az első képből kiválik egy nőalak, pedánsan nyakig gombolt, világos blúzban, és belép egy épületbe. Semmi mást nem látunk, csak őt. Sejtéseink sem igen lehetnek, hol dolgozik és mi a munkája.

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpont KönyvEsték-sorozatában október 2-án megrendezésre került beszélgetésen a Kommentár című folyóirat tematikus holokauszt-számának szerzői, illetve az egyik írásban közvetve-közvetlenül megszólított vitapartnerek ültek le egy asztalhoz.

Halmai Gábor egy tévényilatkozatáért a nyilvánosság előtt szabályosan kivégezte Lánczi András filozófust. A holokauszt óta nehéz elképzelni súlyosabb vádat közéleti szereplőről: ez idáig, szélsőjobbos pártemberek és médiauszítók esetében többnyire kézenfekvő volt a bizonyíték, az írói munkásság. Most azonban igen meghökkentő dolog történt: Halmainak bizonyítania sem kellett állítását.

A boldoggá avatási eljárásban a védőügyvéd szerepét betöltő Peter Gumpel szerint egyértelmű, miért nem látogatott el még Izraelbe XVI. Benedek, és a 2005-ös pápává választásakor ígért út miért nem szerepel a jövőbeli programok között sem.

A per szerda délutáni folytatásában Lados Istvánnak, Zuschlag titkárságvezetőjének a nyomozati szakban tett vallomásaiból olvastak fel. A másodrendű vádlott továbbá a MOBILITAS működéséről is beszámolt, véleménye szerint ő és a pályázatkezelő szerv alkalmazottai a rendszer működésének az áldozatai voltak.

A telefoncsengetés a hajnali órákban valamikor négy és öt óra között ébresztett fel. A „Die Tat“ svájci napilap külpolitikai szerkesztője volt a vonal végén: az oroszok bevonultak Prágába és a lap különkiadást nyomtat koradélutánra. Kért, hogy írjak azonnal egy értékelő kommentárt és adjam le telefonon. 

Nem akarok a Fischer István és Karsai László/Molnár Judit között folyó viszályba („Kasztner Rezsőről”, Szombat.org lapszemléje, 2008. október 15) keveredni, csak egy már majdnem mítosszá vált történelmi hibának szeretnék véget vetni. 

Lehet valaki párhuzamosan a gyakorlat, a józan ész, a hiteles dokumentarista oknyomozás mentén spicli, bíróságilag viszont ügynökgyanúból felmentett ártatlan. 

Herman elaludt megint. Kapkodós volt az álma is, egyik átcsapott a másikba, eltörölve az identitás törvényét, tagadva az ész kategóriáit. Azt álmodta, hogy miközben Masával közösül, a nő testének felső része elválik az alsó részétől, a tükör elé áll, onnan dorgálja, a szemére vetve, hogy csak egy fél asszonnyal szeretkezik. Herman kinyitotta a szemét.

Bayer Zsolt újfent embereset zsidózott a Magyar Hírlap véleményrovatában. Pesti vicceket helyezett antiszemita olvasatba a Lepke szárnya c. írásában. Önmagában ez lábjegyzetre se volna méltó.

Forrás: Hírextra A november 23-ig megtekinthető tárlatot Hans Christian Gundlach, a legismertebb német divatfotós, maga is a Munkacsi-fotók ismert gyűjtője és egyben a hamburgi Fotográfia háza (Haus der Photographie) vezetője állította össze.A Martin Munkacsi néven híressé vált … Tovább »

Bayer Zsolt már bekerült abba a kategóriába, hogy magára adó ember nem ír róla. Azonban a Lepke szárnya című remeklésében valamiféle New York-i antiszemita tüntetésről beszélt, amit otthon elhallgattak. 

Egy a harmincas években fajvédelmi dolgozatokhoz is felhasznált arcképcsarnok képezi az alapját Magyarország 2009-es Velencei Biennálén való megjelenésének. A zsűri Rényi András és Forgács Péter munkáját díjazta. 

Nehéz úgy írni a Gecy c. színdarab szeptember 27-i bemutatójától, hogy közben az írás ne csússzon át félig-meddig egy undorító antiszemita hecckampány majd támadás krónikájába. Ezt azonban mindenképpen szeretném elkerülni, már csak a darab és az előadás, az alkotók és a közönség iránti méltányosságból is. 

64 évvel ezelőtt, 1944. október 15-én Magyarország kísérletet tett a második világháborúból való kiugrásra. A jelenlévő német hadsereg, és a velük szimpatizáló magyar tisztikar azonban meghiúsította a háborús átállást, és teret nyitott a nyilasok gátlástalan tombolása előtt.

Mikor a recenzens Todd Strasser regényének utolsó oldalaihoz érkezett, úgy érezte, ezúttal semmire sem megy a higgadt, körültekintő elemzéssel, s kénytelen lesz indulatos, goromba kritikát írni. Egyszerűen nem értette, mi járhatott a szerző és a kiadói szerkesztő fejében: a remek ötletből, a felkavaró történetből miért nem lett regény?

Isaac Bashevis Singer Nobel díjas amerikai zsidó író Szerelmes történet – egy poligámista regénye című regényét folytatásokban olvashatják az elkövetkező hetekben a Szombat olvasói – úgy, ahogy Singer regényeit annak idején a Forwärts című New York-i jiddis hetilap is közölte. 

A koncert idén februárban nagy sikert aratott, és most újra műsorra kerül. A Táncdalfesztiválokról manapság elsőként a nosztalgia jut eszünkbe. Pedig a maguk idején, a hatvanas évek második felében ezek a versenyek a magyar könnyűzene megújításának fontos fórumaiként is szolgáltak. 

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége és Ifjúsági Testülete tisztelettel meghívja Önt „A fasizmusról itt és most” címmel szervezett konferenciára 

A pártpolitikai törésvonalak, világnézeti ellentétek még mindig a 20. század első felét idézik: permanens időutazáson veszünk részt, a mindezt lehetővé tevő időgép típusszáma pedig Kommunizmus 48-89. Húszas-harmincas évek reloaded.