A szentély folyamatos működéséhez a nép adományaira van szükség. „És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván, mikor megszámlálod Izrael fiait, akkor adja ki-ki lelke váltságát az Örökkévalónak, midőn megszámlálják őket; hogy ne legyen rajtuk csapás, midőn megszámlálják őket.

Uri Asaf januári, Tátra utcai kiállításán[1] egy ízig-vérig festőt, és ízig-vérig zsidó festőt ismerhettünk meg. Nála a zsidóság nem csupán annyit jelent, hogy képeinek olykor zsidó tárgya van, a zsidósága mélyebben gyökerezik. Egy ritka, mert úgy elkötelezetten zsidó, hogy … Tovább »

Török Ferenc filmrendező, Vágvölgyi B. András újságíró és Térey János költő, író is Izraelbe látogatott a háború alatt, után. Milyen érzésekkel indultak útnak? Milyen élmények érték őket Izraelben? Hogyan érzékelték az háborús izraeli hétköznapok hangulatát? Milyen … Tovább »

Mi legyen a volt titkosszolgálati iratokkal? címmel rendezett a minap kerekasztal-beszélgetést a Beszélő. Varga László történész, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, a Kenedi-bizottság tagja egy hullámhosszon volt Gulyás József szabaddemokrata képviselővel, a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjával. Mindketten vitatkoztak Tóth Károllyal, a bizottság szocialista alelnökével, aki szerint a rendszerváltás óta a titkosszolgálatok törvényesen működtek.
 

Draskovics András tiszteletbeli kapitány beszédében azt mondta, a zsidóknak 2 milliárd emberre van szükségük a világon-azokra is azért, hogy dolgozzanak nekik. A további négymilliárdra nincs szükségük – mondta. A kapitány a tagtoborzón arról is beszélt, hogy a zsidók uszítják a romákat a magyarok ellen.
 

A magyar antiszemitizmus története, múltja és jelene minden bizonnyal fehér, de legalábbis nagyon világos, mondjuk, halványszürke foltként tartja nyilván Erdélyt. A közhiedelem úgy tartja, hogy bezzeg Erdélyben ma nincs antiszemitizmus (?!), nem is volt (??), ha volt is, egészen másképpen volt, mint az anyaországban (!). Erdéllyel nem köthető össze az antiszemitizmus…

Harminc éve építi egy brit nyugdíjas Nagy Heródes templomának makettjét.

Százötven éve, 1859. március 2-án született az ukrajnai Perejaszlavban Sólem Aléhem jiddis író, akinek Tóbiás, a tejesember című munkájából készült a világhírű Hegedűs a háztetőn című musical. Salom Rabinovitz néven született, a héder (zsidó egyházi elemi iskola) után orosz gimnáziumban tanult és ekkoriban jelentek meg első cikkei is. 1880 és 1883 között Lubniban rabbiként működött.

A hollywoodi filmgyártás a vitatható színvonal ellenére is sokat tett azért, hogy a holokauszt bekerüljön a köztudatba, véli Anne Applebaum történész. A filmek sokaságában azonban kevés a holokauszt tragédiájának mélységét, bonyolult kihatásait feldolgozó produkció.

Anna Frank naplóját eddig hatvan nyelvre fordították le.
 

A gazdasági válságban újra előkerültek a régi antiszemita összeesküvés-elméletek. Mi magyarázza, hogy még azokban a távol-keleti országokban is terjednek, ahol zsidók gyakorlatilag nem is élnek?
 

Egy 2000-es országgyűlési határozatnak hála Magyarországon is van emléknapja a kommunista diktatúrák áldozatainak. És bár hazánkban elsősorban a hírhedt “ötvenes évekre”, majd az 1956-os forradalom leverésére és a megtorlásra emlékezünk, nem szabad megfeledkeznünk a világ többi kommunista államában élők szenvedéseiről sem.
 

Faludy György vallomásokkal teli levelét az emigrációból Vezér Erzséber irodalomtörténésznek írt 1986-ban. Még egyikük sem sejtette, hogy hamarosan visszatérhet a költő, és végre megjelenthetnek művei Magyarországon.

Avivát eredetileg Editnek nevezték el szülei a múlt század húszas éveinek elején Marosvásárhelyen. De háromévesen új haza keresésére indult, mert Trianon után nagyanyja elhatározta, hogy családostul kivándorol Palesztinába. Pénzzé tették mindenüket, eladták a fűszer-nagykereskedést, majd szép lassan megtanulták, hogyan lehet valakinek kisebb vagyona a Szentföldön. Nagyobbal kell jönni, a többi már megy magától. Rengeteg kopár homokdűnét vettek Tel-Avivtól északra, ott, ahol ma Izrael egyik legelőkelőbb városkája, Herzlia van. 

 Gyerekkoromban csak öreg zsidókat ismertem. Valahogy úgy gondoltam, hogy az öregemberek egy része egyszerűen zsidó. De a zsidó mint fogalom, véletlenül sem társult azzal, hogy valaki fiatal is lehet. Anyám szüleinek nemzedékével, az ő testvéreik és barátaik nemzedékével azonosítottam … Tovább »

Az egyetemesség jegyében helyet kap a programban az izraeli és budapesti zsidó kántorok, valamint a Budapest Klezmer Band különlegesnek ígérkező koncertje is. 

Magyarország legnagyobb problémáját ma nem a magas államadósság, a nagyszámú, külföldi valutában felvett hitelek, hanem a politikai patthelyzet, az egymással alig kommunikáló politikai erők és a társadalom megosztottsága jelenti – írta kedden a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap, a Magyarország sorsa a forint árfolyamától függ című elemzésében. 

Ahol zsinagógákat füstölnek, ott nácizmus van
 

Esterházy: „itt európaiként, vagy éppen Európából nem érdemes gyors ítéletet alkotni”. Konrád: „1986-ban gondoltam arra, hogy felvegyem az izraeli állampolgárságot. Kettős állampolgár akartam lenni szimbolikusan”. Spiró: „…ha Angliában születtem volna, már két Nobel-díjam lenne”.

A Magyarországon is egyre népszerűbbé váló japán szerző, Haruki Murakami kapta idén a Jeruzsálem-díjat, amelyet azoknak az íróknak szoktak kiosztani, akik különös hitelességgel ábrázolják az egyén szabadságát és jelentőségét műveikben.