A Bethlen téri Oneg Sábbát Klubban Baruh Oberländer rabbi, a lubavicsi közösség magyaror­szági képviselője számolt be a közelmúltbeli kárpátaljai ta­pasztalatairól. A nehéz körül­mények között élő maradék zsi­dóság élete, problémái bonta­koztak ki szavaiból.
Lustig … Tovább »

Szalay Miklós a nevem, a történet idején léptem 17. élet­évembe. 23 holdas tanyánk öt kilométerre Csapod köz­ségtől, magányosan az erdő szélén terült el. A tőlünk alig két kilométerre lévő német katonai röptér állandó rémü­letben tartott bennünket, különösen a háború … Tovább »

Napjainkban jelentősen megnövekedett az igény a magy­arországi zsidóság történetére vonatkozó, megmaradt iratok összegyűjtése és kutathatóvá tétele iránt. Ezért Landeszman György főrabbi úr, a levéltár igazgatója támogatásával a Ma­gyar Zsidó Levéltárnak az Országos … Tovább »

Hogyan rabolták és dézsmálták?
„Magyarország kötelezettséget vállal arra nézve, hogy minden olyan esetben, amidőn a fennhatósága alá tar­tozó személyeknek Magyarországon lévő javaira, tör­vényes jogaira vagy érdekeire e személyek faji szár­mazása vagy vallása miatt 1939. … Tovább »

Adalékok a Rózsa T.-ügyhöz
Csurka Istvánnak nyilván nagyon kellett Rózsa T. Endre. A kormány hónapok óta folytatja kampá­nyát a média fölötti dominancia megszerzéséért, és e kampányt a jobboldali sajtóban sűrűn kísérik an­tiszemita felhangok. Miután ennek felhánytorgatása … Tovább »

Szinte barlangrajzoknak tűntek Kováts Albert festményei a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítótermeiben. A katakombákra emlékeztető, apró helyiségekből álló terem­sor falairól egy következetes művészegyéni­séget ismerhetünk meg, aki a közelmúlt ha­zai művészetét épp úgy … Tovább »

Közismert a zsidó népzenészek szerepe a magyar zenekul­túrában. Rózsavölgyi Márk volt a legismertebb. Halálát Pe­tőfi Sándor is megsiratta:
Vén muzsikus, mit vétettem én néked,
Hogy mindig csak szomorítasz engemet?
Keseregtem, mikor szólt a hegedűd,
Hejh, nem szól már, s ez … Tovább »

-Bemutatkozás-
Egyszer volt, hol nem volt, és hála a kegyetlen Isten külö­nös kegyelmének, még mindig van egy család: a Schwarczok, ahogyan mi hívjuk magunkat, holott útlevele­ink szerint nevünk Fenyvesi, Békés, Thury meg Szegő, vagy Groszman, Színáj és Szádé. Közös óhazánk … Tovább »

A holocaust előtti Magyarországon jesivák tucatjai működ­tek. Csaknem minden olyan helyen, ahol az ortodox anyakönyvvezető főrabbi volt, jesivát is létrehoztak. Rendszerint maga a főrabbi, a more döászre /„a hely rabbi­ja”/ vezette, de egy néhány olyan khiló /hitközség/ is volt, … Tovább »

Az Alapítvány a Magyarországi Zsidó Kultúra Megőrzéséért, az Országos Rabbiképző Intézet, valamint az MTA Judaisztikai Kutatócsoport közreműködésével és a Moskovits & Greismann Family Memorial Foundation, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával … Tovább »

Válaszolhat-e erre, aki először és mindössze 12 napig járt ott, hiszen manapság Magyarországról is ezrek utaz­nak oda, többször, hosszabb időre. Mégis megteszem, mert minden ember élménye más, mindenki saját sze­mével látja, fejével érti, szívével érzi. Nekem ilyen volt.
Jeruzsálemben … Tovább »

Stasi kézben a náci akták
 Amikor 1990 februárjában a polgárjogi aktivistákból álló, úgy­nevezett feloszlató bizottság birtokába vette az Állambiztonsági Minisztérium központját, az aktahalmazból olyan akták is elő­kerültek, melyek az 1933-1945 időszakra vonatkoztak. Ezt a … Tovább »

Sokan vannak a magyar közéletben, akik a mai szélsőjobboldali megnyilvánulásokat holmi fejlődési rendellenességnek tartják, a demokrácia múló, komolyan alig-alig vehető gyermekbetegségének. Azt sem tartják kifogásolhatónak, ha egy tévéműsor „filiszteusai” jogot formálnak arra, … Tovább »

Joseph elvégezte az a héten esedékes ügyeit Haifában, és másnap reggel felszállt a tel-avivi autóbuszra. Jóformán végigaludta a háromórányi utat, amely Szamaria tengerparti síkságának narancs- és citrom-ligetein át vezetett. A part menti sáv zsidó tulajdonban volt, a párhuzamos … Tovább »

A zsidó diaszpórában elsősorban a költészet, a költők voltak fenntartói a héber nyelvnek. A költészetnek (és persze más irodalmi műfajnak is) évszázadokon át voltak olyan művelői, akik mondanivalójukat, gondolataikat, érzelmeiket, vágyaikat egyéni vagy az úgynevezett „gazdanéptől” … Tovább »

Márai Sándor 1926-os palesztinai útirajzaiból

Kilenc évvel a Balfour deklaráció után (és hét évvel Hitler hatalomra jutása előtt) még Párizsban él a 26 éves kitűnő tollú író-publicista, amikor 1926 márciusában Marseillesben felszáll a francia lobogó alatt hajózó „Cap … Tovább »

(Konrád György: Az újjászületés melan­kóliája. Pátria Nyomda, 1991. 347 old., 220 Ft.)

„Ötvenkét éves regény- és esszéíró. Ál­lampolgársága és anyanyelve magyar: Val­lása zsidó.” (7.old.) – mutatkozik be sze­rényen a szerző kötetnyitó írása első három mondatában, … Tovább »

Róna Péter, Budapest. Tisztelt Róna úr! Korántsem tévedésből került az Ön által észrevételezett betűpár a Szombat fejlécére, s korántsem azért, mintha feladtuk volna a zsidó szellemiségen belüli pluralizmusunkat. Védjegynek tekintjük az inkriminált jelet, amely nem csupán ultra-ortodox … Tovább »

A Kossuth-bankó nemcsak a magyar szabadság jelképe, de grafikusok és numizmaták véleménye szerint is a legsikerültebb magyar papírpénz. Az a fajta költészet árad belőle, mely a gazdasági, társadalmi fejlődést megelőzi. Szinte absztrakt jelek- kel követi a reformkori magyarság paradigmáját, … Tovább »

A brit kormánygépezet bizonyos elemei – úgy tű­nik – különös előszeretettel viseltetnek a bot, vagy az ostor használata iránt.
Egyes brit gyarmatok fejlődése során az ostor a ne­velés eszközévé lépett elő. Természetesen nem enge­detlen fiúkkal, hanem felnőttekkel szemben alkalmaz­ták, … Tovább »