Összesen 281 találat (61 - 80) : Antal Gábor.
Kritikusai szerint „nyilas rabbi” volt, megmentettjei szerint a holokauszt „szent embere”. Harminc éve hunyt el Berend Béla, egykori szigetvári főrabbi.
A londoni Wiener Library könyvtárában található egy philadelphiai munkavégzési engedély 1948-ból. A dokumentum egy bizonyos … Tovább »
28 éven át volt Jeruzsálem polgármestere a nagyvázsonyi születésű izraeli politikus, akinél jobban talán egyetlen közszereplő sem változtatta meg Izrael fővárosának arculatát.
Milyen örökséget hagyott hátra, mit gondolt a város keleti részének arab lakosságáról? Cikkünkből … Tovább »
Görgey Gábor íróval, volt kulturális miniszterrel beszélget Várnai Pál
Íróként az Ön kedvenc műfaja a dráma, összesen 25-öt írt, a magyar irodalomban pedig meghonosította az újkori abszurd drámát. Kitüntették számos díjjal. Milyen eredményeire volt a legbüszkébb minisztersége … Tovább »
2016. január 27-én a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont
a Schweitzer József-emlékkonferenciának.
A konferencia egyszerre volt megemlékezés és tudományos esemény, egyúttal újabb lehetõség a vallásközi párbeszédre. Ugyanakkor az eseménynek – részben talán sans savoir, … Tovább »
Köves Gábor, a Magyar Narancs számos művészinterjújának szerzője Mi az, hogy nagymenők? címmel az elmúlt tizenhárom évben a hetilapban és más újságokban megjelent beszélgetéseiből válogatott: a kötetben mások mellett Paul Austerrel, Eric Idle-lel, Umberto Ecóval, a Pussy Riot … Tovább »
Részlet Zoltán Gábor: Orgia című, könyvhétre megjelenő regényéből.
Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál
Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
avagy: Lefitymálva vidéken
Izrael magyarországi nagykövete nem tűrte tovább a Magyar Hírlap publicistájának Tűrhetetlen címmel publikált cikksorozatát. A lap főszerkesztőjének, Petán Péternek írt, április 4-én kelt tiltakozó levelét, melyet a Szombat szerkesztősége is megkapott, s melyet az alábbiakban közlünk, Rogán Antalnak, Karas Mónikának és Széles Gábornak is elküldte.
Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Vele készült interjúnkkal emlékezünk rá.
“És itt, a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában, újra látom apám arcát…” Ma van a költészet világnapja. Michael Blumenthal, a gyakorta Magyarországon tartózkodó amerikai zsidó költő két versét tesszük közzé ebből az alkalomból.
Az elmúlt hónapok egyik nagy politikai vesztese, úgy tűnik, a Jobbik. A Fidesz „jobbról előzzük a Jobbikot” programja egyelőre bejönni látszik. A menekültellenes kampány sok Jobbikhoz elkóborolt bárányt visszaterelt a fideszes akolba.
A Vona-féle párt nem nagyon rúgott labdába. … Tovább »
Ezzel a címmel tartotta meg hagyományos őszi szakmai tanácskozását a Vajdasági Helytörténeti Egyesület szombaton Topolya Község Múzeumában, ahol számos új információval gazdagodhattak a résztvevők. A program Tomik Nimród, a Helytörténeti Egyesület elnöke és Gazsó Hargita, a múzeum megbízott igazgatója köszöntőszavaival kezdődött, amit az Élettől életig a holokauszton című kötet bemutatója követett.
Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet.
A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.
Jövő héten mutatja be a Katona József Színház Máté Gábor rendezésében Borbély Szilárd Az olaszliszkai című darabját, amelynek egyik történetszála a kilenc évvel ezelőtti olaszliszkai lincselést, a másik, amelyben a faluba érkező idegen a zsidó ősei nyomát igyekszik felkutatni, a kelet-európai vidéki zsidóság eltűnésének mozzanatait dolgozza fel.
Irodalmi veszteségeink című sorozatában a Tevan Könyvtár a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel együttműködve három könyvvel emlékezik a Holokauszt áldozatául esett írókra, költőkre, újságírókra. A három könyv ismert és kevésbé ismert írók, költők újságírók műveiből áll össze, amelyekben a közös a történelmi háttér, hasonlóak a sorsok, a megpróbáltatások. A szorosan vett irodalmi tematikájú kötetek, A valóság valószínűtlen lett. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból I. és Lépés a képtelenség sötétjébe. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból II. mellett Oly korban éltek. A vészkorszak újságíró-áldozatainak almanachja címmel jelent meg a harmadik. Ennek Murányi Gábor által írt előszavát közöljük.
A kétrészes rádiójátékot augusztus 22-én és 23-án, szombat és vasárnap este 21.04-kor sugározza a Kossuth Rádió.
A 2014-es Holokauszt Emlékév akár jó esély is lehetett volna arra, hogy változtasson valamennyit. Nehéz eldönteni, kinek a hibája, hogy ez nem, vagy csak nyomokban sikerült. Sikerülhetett-e egyáltalán?
Mit tudhatunk meg magunkról és magyarságunkról…
Zsidóság, Izrael, antiszemitizmus és a vészkorszak témája is jelen van a Könyvfesztiválon kínált könyvekben. Válogatás a 2015. április 23. és 26. közt a Millenárison (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.) megrendezésre kerülő Könyvfesztivál programjaiból.