Bontsák le a Horthy-emlékműveket!
Elképzelhető-e, hogy Hitlernek is emlékművet állítsanak? Ha nem, akkor a vele szövetséges Horthyéinak sincsen helyük…
Összesen 175 találat (101 - 120) : Albert Iván.
Elképzelhető-e, hogy Hitlernek is emlékművet állítsanak? Ha nem, akkor a vele szövetséges Horthyéinak sincsen helyük…
A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.
Szépirodalmi sorozatot indított a Partvonal Kiadó, amely Hans Keilson és
Somerset Maugham regényeinek idei megjelentetése után jövőre Alberto
Moravia és Alessandro Baricco műveivel jelentkezik.
Milyen nép ez? És milyen zsidóság ez? Mindig tudtam, hogy minden népnek
olyan vezetői vannak, olyan elitje van, amilyet megérdemel. De hogy még a
zsidói is olyanok, amilyet megérdemel, sőt minden zsidó diaszpórának is
olyan a „gazdanemzete”, amilyet megérdemel, arra csak most döbbentem rá
Az örök magyar határpör folytatódik. A kavicsot a pocsolyába ezúttal Kertész Ákos író dobta be, aki szerint a magyar nép „genetikailag alattvaló”, „röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni”. Kertész kemény írására meg is jött a reakció jobbról, akik ismét magyargyűlöletet és Landeszmann rabbit kiáltottak. Nincs új a nap alatt, csak ugyanaz a dühödt és szomorú frusztráció balról-jobbról.
Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek példaképe lehet a mai magyar társadalomnak, mert hite és elvei mellett mindvégig kitartott, még akkor is, ha ezért üldöztetést kellett elszenvednie – mondta Soós Viktor Attila történész, levéltáros.
Éjszaka és köd, Az élet szép, az Életvonat és még sokáig sorolhatnánk a holokauszt-filmek sorát. Újabb és újabb alkotások születnek, újabb és újabb kérdések merülnek fel. „A történelemnek van egy pillanata, amikor megáll” – mondta Claude Lanzmann, a Shoah rendezője. Megáll, és máshogy folytatódik. Az emberiség létezése során a holokauszt viszonyítási pont marad és annak is kell is maradnia.
Egész életében azt tette, amiben hitt és amit szeretett.
A Hungaria Szabadságharcos Mozgalom (Hungarian Freedom Fighter Movement – Cleveland, Ohio, USA) néven ismert hungarista szervezet elnöke, az újnyilas Szittyakürt főmunkatársa, 2009. július 20.-án nem túlzottan igényes megfogalmazású közleményt juttatott el a magyarországi és külhoni radikális csoportokhoz az alábbi szöveggel: „A Hungaria Szabadságharcos Mozgalom vezetősége arra az elhatározásra jutott, hogy életre hív egy szervező bizottságot, hogy a nemzeti emigrációval elősegítse a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2010-es választási kampányát.
Leo Kleinschmidt barátaihoz indul feleségével, Gizellával a frissiben hozomra vett, hiányzó önérzetét pótló, túlságosan hivalkodó autóján, hogy hatalmas lakásban baloldali egyetemista szokásaikat dédelgetve összeverődjön az egykori RAF-szimpatizánsokból, lengyel Solidarnosc-aktivistákból álló vidám társaság.
A magyar antiszemitizmus története, múltja és jelene minden bizonnyal fehér, de legalábbis nagyon világos, mondjuk, halványszürke foltként tartja nyilván Erdélyt. A közhiedelem úgy tartja, hogy bezzeg Erdélyben ma nincs antiszemitizmus (?!), nem is volt (??), ha volt is, egészen másképpen volt, mint az anyaországban (!). Erdéllyel nem köthető össze az antiszemitizmus…
Orbán Viktor szerint le kellene zárni Budapest életében a “perpatvarok” korszakát, és új, együttműködésre épülő politikára lenne szükség, amelynek megtestesítője Tarlós István; a Fidesz elnöke erről pénteken beszélt Budapesten, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjének könyvbemutatóján.
borsonline.hu 2008. június 3. Adolf Hitlert szívesen látnák viszont a Németországba látogató turisták – állítja a Berlinben nyíló Madame Tussauds panoptikum szóvivője, épp ezért a júliusban kezdődő kiállításon a náci diktátor viaszbábúját is felállítják a tervek szerint. … Tovább »
Manapság, a magyarországi nemzeti ünnepeken és a hétköznapi sajtóban, egyes tévéműsorokban ismét szalonképessé vált a nyílt antiszemitizmus, nyilvánosan lehet egy szimbolikus, kapedlit viselő bábút felakasztani, majd meggyújtani (2008. márc. 15. Budapest, Blaha Lujza tér), új tömegmozgalmak szónokai (Jobbik, Magyar Gárda, M. Önvédelmi Mozgalom) zsidó- és cigányellenes szónoklatokkal igyekeznek híveket szerezni.
A napokban másodszor állt le a Kuruc.info, amelynek működtetőivel szemben éveken keresztül tökéletesen tehetetlenek voltak a magyar hatóságok. Vajon mi okozta kurucék vesztét kétszer egymás után? Van-e esély a mások személyes adatainak nyilvánosságra hozásában utazó oldal készítői kilétének felfedésére? És vajon meddig működhet a Kuruc.info mindezt lehetővé tevő levelezése? Az alábbiakból kitűnik: akár talál új szerverszolgáltatót a portál, akár nem, a legújabb kori szélsőjobboldal legprofibban felépített intézménye alighanem a végnapjait éli.
Forrás: Élet és Irodalom 2008. június 16. / Révész Sándor Sok antiszemita legyen, vagy kevés? Ezt mi döntjük el. Ha tág értelemben vesszük az antiszemitát, sokan lesznek, ha szűk értelemben, akkor kevesen. Mindkettőnek van előnye és hátránya. Az első esetben könnyebb normatív … Tovább »