Előkészületek a budapesti zsidók deportálására, 1944. május–október

François Hollande, a győztes szocialisták vezére a második legjobb alternatíva a francia zsidók számára. A legjobb az lett volna, ha Nicolas Sarkozy marad az elnök. Ezt maga Richard Prasquier, a CRIF (a francia zsidók csúcsszervezete) elnöke fogalmazta meg, nagyon civilizáltan, de egyértelműen, az izraeli Haaretz-nek írt angol nyelvű cikkében, még néhány nappal a választások előtt.

Megszületett a megállapodás a holokauszt túlélőinek juttatandó támogatás
kifizetéséről; a kifizetések január első felében megkezdődhetnek –
közölte Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kedden.

A tandíjfizetés elmaradása miatt a Budapesten 1905-ben született Arthur Koestlert kirúgták a bécsi Technische Hochschuléből, így mérnöki tanulmányait sohasem fejezte be. Egyetemi éveit Ady Endre németre fordításával, valamint ama zsidó párbajszövetségekben töltötte el, melyek az antiszemita diákcsoportosulásokkal mérkőztek, ha netán párbajképességüket elismerték. Ezeket a szövetségeket a cionizmus atyja, Theodor Herzl alapította Bécsben.

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) könyvelésében nem szereplő, számla
nélküli sírhelyvásárlásokra és a nyilvántartásból hiányzó temetésekre
derült fény a közelmúltban. Az Index kaotikus pénzügyi viszonyokat,
személyi összefonódásokat, korrupcióra utaló jeleket talált a Kozma
utcában, ahol a BZSH a vallási előírások megszegéséből is profitál.

Táncoló izraeli rabbi, kétszáz fős széder, odesszai előtörténet,
nemzetközi közösség. De vajon a Tóra útjára vezethetők-e az asszimiláns
magyarországi zsidók?

Vezetőváltások az Izraeli Kultúrális Intézetben

A 2010 novemberében megnyílt Izraeli Kulturális Intézet gyakorlatilag alapítása óta vezetői gondokkal küszködik.

Balázs Gábor, az első igazgató, meglepő módon, egy hónappal az Intézet ünnepélyes megnyitása … Tovább »

Az amerikai zsidó lobbi a köznyelvben két dolgot jelenthet: egyfelől azokat az intézményeket, melyeket az amerikai zsidóság a maga és mások érdekeinek képviseletére létrehozott; másfelől a „zsidó hatalomról” szőtt mitikus képzeteket.

A két értelmezés között az … Tovább »

Termékrendelet – Brüsszel szinte biztosan visszadobná a jogszabályt
Nem sieti el a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), hogy uniós
jóváhagyásra bocsássa az élelmiszerek magyar eredetét szabályozó
kormányrendelet szövegét.

Mind a palesztin, mind az izraeli társadalmat a saját fennmaradásukat
veszélyeztető belső konfliktusok sújtják. Így, amíg a felek egymással
harcolnak és kölcsönösen okolják egymást a kialakult helyzetért, nem
kell ezekkel a belső problémákkal szembenézniük. Ezért – a jelek szerint
– akár harmadik intifádával, akár nélküle, a palesztin-izraeli
konfliktus tovább folytatódik.

A hajdan tizennégyezer fős munkácsi zsidó közösség ma 280 főt számlál, nem zsidó, félzsidó családtagokkal együtt. 1946-ban még kétezren voltunk, meséli Lebovics Ábrahám hitközségi elnök, aki épp ebben az esztendőben született, Auschwitzból visszatért szülők gyermekeként, egy közeli faluban és hétéves kora óta él Munkácson. Még az én iskolámban a gyerekek negyede zsidó volt.

Vider Ernő, itt használatos becenevén Hersi bácsi. 89 éves, már alig lát, de lépést tart a világgal: a jiddis dalokra, a héderben tanult imákra éppúgy emlékszik, mint cseh nyelvű tanulmányaira, a cionista mozgalomra, vagy a szibériai lágerévekre. De Dominique Strauss-Kahn szex-botrányát … Tovább »

Kárpátalja zsidó közössége kultúrájában a magyarországi ortodoxiától és neológiától egyaránt erôsen eltért. Az itteni állapotok sok tekintetben inkább a lengyel zsidóságra emlékeztettek. Kárpátalja zsidósága túlnyomórészt jiddis anyanyelvû volt, s vallási kultúrájában … Tovább »

A „kárpátaljai magyar zsidóság” fogalma inkább a magyar történetírói kontextusban merül fel, hiszen sok kárpátaljai zsidó identitása nem a magyar volt. E közösségről számosan megírták, hogy jórészt tradicionális elemekből állt, körükben sokan jiddisül beszéltek és írtak. … Tovább »

A szerző Anyám pészahja című könyve, mely családtörténete mellett
Kárpátalja zsidóságának 20. századi történetét is megidézi, az ünnepi
könyhétre jelenik meg az Argumentum kiadónál. Ebből közlünk részletet.

A fenti címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi
Intézet, „a magyar és a zsidó/izraeli kulturális etnikai identitás
tapasztalata” témakörében május 4-6-a között. A konferencia – melyet
Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, Pálinkás József, az MTA
elnöke, Hatos Pál, az Intézet főigazgatója és Aliza Bin Noun, Izrael
budapesti nagykövete nyitott meg – szakmai kurátora lapunk szerkesztője,
Novák Attila történész volt.

A Mazsihisz tisztújításán az újra elnökké választott Feldmájer Péter
viszonylag simán vette az akadályt, de már önmagában az meglepetést
okozott, hogy ellenjelöltek is indultak vele szemben. Zoltai Gusztáv
ügyvezető igazgatónak viszont nem akadt kihívója.

Miután kihívóját, Heisler Andrást nem engedték rajtvonalhoz, Zoltai Gusztáv ellenfél nélkül indul a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) vezetéséért a szervezet szerdai tisztújításán. A legnagyobb magyar hitközség képtelen a megújulásra.

Heisler András, a Mazsihisz korábbi, lemondatott elnöke, a mostani
választásokon Zoltai Gusztáv kihívója a Budapesti Zsidó Hitközség
ügyvezető igazgatói tisztségért folytatott küzdelemben, a hvg.hu-n
megjelent írásában bírálta Síp utca jelenlegi vezetését.

Határtalan – Kárpátalja
Munkács, Ungvár, Beregszász…

Gadó János: A maradék maradéka
Csehszlovákia szétdarabolása után a magyar uralom tűnt a kisebbik rossznak az itteni zsidóság számára. Az alternatíva ugyanis a náci megszállás vagy a Tiso-féle … Tovább »