Forrás: Hírextra 2008. március 28. Hatvan éve, 1948. március 31-én halt meg Egon Erwin Kisch németül alkotó cseh újságíró, a “száguldó riporter” 1885. április 29-én született Prágában sokgyermekes, német anyanyelvű zsidó családban. Riporterként kezdte pályáját 1906-ban egy … Tovább »

Forrás: Múlt-Kor 2008. március 28. Több évesre tervezett adatátadás keretében három és félmillió, a második világháború után fogolytáborba került ember adatlapját tartalmazó digitális dokumentummásolat jutott el amerikai, izraeli és lengyel holokausztmúzeumokba és -emlékhelyekre … Tovább »

1944 tavaszára a folyamat, amely a végső megoldáshoz, a holokauszthoz, Auschwitzhoz vezetett, mindennapossá vált, és szinte normális volt. Kisvárosunk, Berettyóújfalu környékén már sok helyen gettóba zárták, és túlzsúfolt marhavagonokban külföldre szállították a zsidókat. Ezt már tudtuk. Se apa, se anya, már csak mi, gyerekek, így is lehetett élni, de tanácsosnak látszott kisvárosunkból elmenni Budapestre.

Szerdán a Nagy Imre Társaság (NIT) budapesti szervezete kerekasztal-beszélgetést szervezett a Képíró-ügy fejleményei kapcsán – “Háborús bűnösök, népbíróságok, felülvizsgálatok” címmel. A résztvevők véleményt mondtak a Képíró Sándor volt csendőrtiszt 1942 januári újvidéki tevékenységével kapcsolatos eljárás akadozásáról.

Az egész református közösség arculcsapása az a tény, hogy David Irving, Európa egyik legaktívabb történelemhamisítója ifj. Hegedűs Lóránt jóvoltából egyházi fórumon tarthatott előadást – írja tiltakozó levelében Thomas Hennefeld az osztrák református egyház főtanácsosa, aki a sajtóból értesült a történtekről.

“Ne volt KISZ-vezetők oktassanak ki minket az önkényuralomból!” Nem kell más jelkép március 15-én, mint a magyar trikolór – mondta Sólyom László Erdélyben, nyilvánvalóan a Fidesz rendezvényein immár általánossá vált jelképként használt árpádsávos zászlóra utalva. Az általunk megkérdezett képviselők ugyan nem örülnek feltétlenül az új szimbólumnak, de szerintük “már csak azért is” ragaszkodni fognak hozzá.

A társadalmi traumákról újabb vitasorozatot indított a Védegylet a társadalmi „Kik vagyunk?” címmel. A sorozat első beszélgetésén, március 9-én a magyar társadalmat ért szörnyűségekről, és ezek hatásairól volt szó. Hankiss Elemér, Vásárhelyi Judit, Orosz István és a közönség szerint rosszul állunk a történelmi traumák feldolgozásával, alig van magyarságtudat, és fel kellene számolni a sérelmek okozta szembenállást.

Többen antiszemita támadást sejtenek azon vizsgálat mögött, amely a kormányzó brit Munkáspártnak nyújtott, állítólag nemesi kiváltságokkal jutalmazott titkos magánhitelek ügyében folyik a Labour fő kampánypénz-gyűjtője ellen – írta a szombati The Daily Telegraph.

Még a külföldi sajtó is érdemesnek találta közölni a hírt: Deganjában, az éppen száz évvel ezelőtt alapított első kibucban a kollektíva tagjai elhatározták, hogy megszüntetik az eddigi teljes kommunarendszert, és differenciált béreket vezetnek be. A hír valóban megdöbbentő, hiszen a kibuc sokak számára Izrael szimbóluma, Deganja pedig a kibuci mozgalom zászlóshajója.

Hosszú interjút adott a világ egyik vezető napilapjának, a brit The Timesnak a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a beszélgetésben szólt a reformokról és az MSZP-n belüli viszonyokról, valamint Orbán Viktor Fidesz-elnökről.

Az antiszemitáknak nincs jelentős támogatottságuk Magyarországon, és elvi szinten a Fidesz sem pártolja őket, de ez az ellenzéki párt gyakorlati politizálásán már nem mindig látszik – mondta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Timesnak adott interjúban fokozódó magyarországi zsidógyűlöletről beszélt, amellyel szerinte érdekközösséget vállal a Fidesz.

„Az Újlipótváros a pesti East-Manhattan, amelynek kopottan is legelegánsabb avenue-ja a Pozsonyi út, s amelynek legelőkelőbb parkjában a második világháború kitörése után már nem épülhettek meg az ambíciózusan megálmodott felhőkarcolók (…) a kulcsos-tükrös-ülőkés liftek (…) a nagypolgári kétszázhúsz négyzetméterek, a teniszpályányi tetőteraszok margitszigeti panorámával, a több száz eredeti Bauhaus-körablak, meg a frissen csiszolt parkettájú nappalik, falukon az obligát Scheiber Hugó-vásznakkal.”

 „Miniszterelnök Úr! Nem óhajtok Önnel kezet fogni! Ha megtenném, nem simogathatnám meg soha többé a gyermekeim arcát…” E szavakkal „indokolta” Blaskó Péter színművész, miért nem volt hajlandó átvenni a Kossuth-díjat. Mondandóját felolvasták a Fidesz március 15-i … Tovább »

Az idősebbek még jól emlékezhetnek az elmúlt évtizedek híres fejszámolóművészére. A 87 éves Pataki Ferenc Dombóvár díszpolgára, számos kitüntetés tulajdonosa, egy Pozsonyi úti lakásban él és szelleme semmit sem kopott.

Az alábbi cikk megszületésekor még nem lehetett tudni, hogy az izraeli hadsereg szárazföldi akcióba kezd a Gázai-övezetben. Ez a mostani, katonai lépés azonban nem befolyásolja az írás tartalmát, lényegi mondanivalóját. A gázai dráma újabb fordulójához érkezett. Új felvonás egy régi darabban.

A neológ rabbiság munkájával elégedetlen öt fiatal rabbi külön platformot alakított. Önálló bét dint (rabbinikus bíróságot) hoztak létre, betéréseket intéztek, felvették a kapcsolatot az európai maszorti mozgalommal – egyéb sem hiányzott a régi vágású kollegáknak. A lázadók és a retrográdok február 25-én, hétfőn gyűltek össze egyeztetésre Zoltai Gusztáv Bzsh-Mazsihisz ügyvezető igazgató szobájában.

A kubai vezető lemondása nem hoz változásokat a kubai zsidók életében, mint ahogy a többi kubai életében sem – vélekedik Jaime Suchlicki, a Miamiban működő Kubai Tanulmányok Intézete vezetője. A „Maximo Leader” sajátos módon több ízben is kimutatta rokonszenvét a zsidók iránt, miközben Izrael Államnak ádáz ellensége volt.

A magyarországi zsidóság képviselete egyre anakronisztikusabbá válik. Alapja még mindig az 1868-ban létrejött rendszer, amikor az – akkori felfogás szerint – vallásfelekezetnek tekintett zsidóság képviseletére a kongresszusi vagy más néven neológ irányzat nyert jogot. Ezen még a kommunista állam által 1950-ben végrehajtott gleichsaltolás sem változtatott: ez is a vallást azonosította a zsidósággal.

Február 15-én indult a LOW holland-flamand kultfeszt, mely egy hónapon át kortárs képzőművészeti, komoly-, jazz- és popzenei, színházi és mozirendezvényekkel várja a közönséget. A rendezvény keretében, a szerző jelenlétében mutatják be márciusban a SuperTex című regényt, mely a Gondolat kiadó „Akcentusok” című holland-flamand szépirodalmi sorozatában jelenik meg Szántó T. Gábor, lapunk főszerkesztője előszavával. Ízelítőt közlünk a regényből. A könyv, sommásan, a holokauszt második nemzedékének hontalanságáról szól.

„…az arab bevándorlók – akik egyébként nem azonosak a menekültekkel, de ezt a társadalom többsége nem tudja – megítélése elég kedvezőtlen” – mondja a menekültügyi szakember, aki szerint Magyarország nem vonzó célország. Az állam nem segíti elő az integrációt, a külföldiek számára szinte lehetetlen a teljes beilleszkedés. A magyar társadalomban rendkívül alacsony a szolidaritás a menekültekkel szemben – véli a szakember.