Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában

Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

A magyar zsidók történelméről, a valláshoz, cionizmushoz, Izraelhez fűződő sajátos kapcsolatáról is szó volt azon a kedden zárult kétnapos nemzetközi tudományos konferencián, amelyet a Tel-Aviv mellett Bar Ilán Egyetemen rendeztek.

Az alapvető jogok tiszteletben tartására figyelmeztet az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) hétfőn Bécsben kiadott jelentésében, amellyel egyúttal rávilágít az unió előtt álló jogi kihívásokra.

Az elmúlt év próbára tette az uniós alapjogokat – mondta Michael O’Flaherty az ügynökség … Tovább »

Nagyszabású szociológiai kutatás vette kezdetét ezekben a hetekben a magyarországi zsidóság identitásáról. Ennek kapcsán kérdeztük a kutatás vezetőjét, Kovács András szociológusprofesszort, a Közép-európai Egyetem Zsidó Tudományok Programjának vezetőjét.

 Átadták a hét végén Berlinben a német Oscar-díjnak is nevezett Német Filmdíjakat, a legtöbb elismerést egy nácivadász ügyészről szóló politikai krimi kapta.

Az állam kontra Fritz Bauer (Der Staat gegen Fritz Bauer) című alkotás a legjobb filmnek járó Arany Lola szobrocska … Tovább »

Részlet Lóránt Endre könyvhétre megjelenő önéletrajzi regényéből.

1997 májusában egy gondosan megszervezett egyetemi tanulmányút ürügyén tett látogatásom során szándékoztam újra felvenni a kapcsolatot az országgal, viszontlátni a túlélőket, tanúságtételeket gyűjteni, … Tovább »

A Szombat szerzőivel is találkozhatnak a Zsidó Művészeti Napokon 2016. május 29-én vasárnap a Central Passage-ban és a Gödör Klubban (Király utca 8-10.), ahol a dedikálások mellett pódiumbeszélgetéseket is rendeznek.

Tudósítás a Mazsihisz május 22-i közgyűléséről.

A közgyűlés – a szokásos bevezető rítusok: létszámellenőrzés, napirend elfogadása, nyitóima után – Heisler András beszámolójával kezdődött. A Mazsihisz elnöke haladó szellemben Power Point-os ábrákkal illusztrálta … Tovább »

Iráni művészi plakátokból nyílt kiállítás Jeruzsálem Iszlám Művészeti Múzeumában.

A Jel Iránból című tárlat huszonhét kortárs iráni művész hatvan, Csehországból érkezett, 1973 és 2013 között készített plakátját mutatja be, amelyek az 1964 óta megrendezett … Tovább »

Múltfeldolgozás Palotai Boris két női holokauszt-regényében

Az utóbbi években több fontos elemzés jelent meg a magyar zsidók kifosztásáról, talán a legismertebb Vági Zoltán és Kádár Gábor könyve, a „Hullarablás – A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése” című munka. A magyarországi zsidóság vagyonának sorsát a legtöbb adattal alátámasztott módon, csak az 1938-1949 közötti időt vizsgálva Botos János történész, egyetemi docens legújabb, 2015-ben publikált könyve mutatja be.[*]

“Mi számít gyümölcsfákkal beültetett földnek? Három fa bet szeá területen.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó … Tovább »

Noha hetek óta a kormányzó jobbközép Likud párt és az ellenzéki balközép Cionista Tábor színfalak mögötti tárgyalásairól tudósított a helyi média, váratlanul Avigdor Liberman jobboldali Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) nevű pártjával kezdődtek hivatalos koalíciós tárgyalások … Tovább »

Az amerikai kriminálpszichológus szerint elképzelhető, hogy a párizsi terrortámadások elkövetői valójában nem voltak iszlamista radikálisok. Ha igaza van, a helyzet még súlyosabb, mint eddig hittük.

„Mi van akkor, ha a párizsi merénylet elkövetői egyáltalán nem mentek keresztül … Tovább »

Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.

Szokás Széder estén egy széket üresen hagyni Illés prófétának. “Az üres szék mindig emlékeztet a hiányra, és arra indít, hogy kérdéseket tegyünk fel. Sok üres szék van, átvitt értelemben az ember életében, s én mindig erre gondolok, amikor vidéken járok Magyarországon, ahol nem is olyan rég pezsgő zsidó élet volt. Gyakorlatilag nem volt olyan vidéki város, falu vagy település, és Budapestnek sem volt olyan kerülete, ahol ne lett volna pezsgő zsidó élet” – hangsúlyozta Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija mai beszédében a szabadtéri állandó kiállítás megnyitóján. “Ebből a zsidó életből, különösen vidéken, nagyon sok helyett nem maradt más, mint egy üres szék, egy üres zsinagóga.”

A zsidó nyilvánosság résztvevői évről évre érdeklődve figyelik, mivel rukkolnak elő adónk 1%-áért kampányolva a zsidó hitközségek.

Izrael lakossága 8.522.000, ebből 74.8% zsidó, 20.8% arab lakos, és 1 év alatt 2,2%-kal nőtt az összlakosság, ami 1948-ban 806.000 volt.

Az izraeliek légi parádéval, kirándulással, bibliai vetélkedővel, kulturális programokkal ünneplik az ország megalapításának hatvannyolcadik … Tovább »

A 100! című tárlat a Zsidó Múzeumban a kortárs zsidó muzeológia – „kommentár muzeológia” –  szellemében „kiragadott” emlékeken keresztül folytat diskurzust időről, közösségről, a gyűjteménygyarapítás dinamikájáról.

Tipikus és atipikus tárgyakkal, az újrafelfedezés … Tovább »