Megegyezésre jutottak az iráni atomprogramról tárgyaló felek a jövendő megállapodás alapvető pontjairól.

A hatok – az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) öt állandó tagja és Németország – és Irán megállapodott abban, hogy egyharmadára csökkentik Irán urándúsító kapacitását, … Tovább »

Avagy:
A zsidók a mások szemében
Gadó János előadása-sorozata a Szombat folyóirat szervezésében

Bár vannak abszurditásba hajló, a „hülye rendőr” toposzát erősítő részei is, Gervai András Titkos Magyarország című könyve összességében mégis komor képet ad a diktatúra állambiztonságáról. Ami nem is meglepő, hiszen a szol­gálatok a puhuló rendszer ellenére az utolsó pillanatig kitartottak a szocializmus mellett, olyannyira, hogy még 1989-ben is képesek voltak államellenes össze­esküvést kreálni egy röplap miatt. A Heteknek adott interjúban Gervai arról is beszél, mit nem ismerhetünk meg ma sem a múltunkból.

Közösségi dokumentumfilm, rendezte: Spitzer Barbara (a Glaser Jakab Alapítvány produkciója).

Az Egyesült Államok példátlan lépéssel feloldotta a titkosítását egy 1987-es jelentésnek, amely bepillantást enged az izraeli atomfegyver-programba – jelentette csütörtökön az izraeli sajtó.

Az ügyészség úgy döntött, nem indít nyomozást ellene holokauszttagadásért, pedig Németh György szerint tényleg nem volt roma holokauszt Magyarországon. A szociológus-közgazdász a Mandinernek elmondja: „Európa utolsó etnonacionalizmusa” épül a szemünk láttára; a cigányság „foglyul ejtette önmagát”; és szerinte nem igaz, hogy a többségi társadalom okozza a cigányság problémáit. Németh úgy látja: „ha az akadémiai szférában lennék, vagy bekényszerültem volna a sorba vagy átvágták volna a torkom”.

A Jelenkor márciusi számát a lap által rendezett, Az emlékezés feladata című konferencián elhangzott beszélgetés részletével ajánljuk. Németh Gábort, Szántó T. Gábort és Ungváry Rudolfot György Péter kérdezte. 

Amióta Benjamin Netanjahu kijelentette a kampányfinisben, hogy miniszterelnöksége alatt nem jön létre palesztin állam, Izrael egyre-másra kapja az üzeneteket az Egyesült Államokból. Obama és a kabinetfőnöke is megszólalt.

A túlfűtött hangulatú választások utóhatásaként megtámadtak két, baloldali elkötelezettségét nyíltan vállaló művészt Izraelben – értesült a helyi média.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök bocsánatot kért az izraeli araboktól, mert a választás napján tömeges szavazásukkal riogatva mozgósította saját szavazótáborát – értesült az izraeli média.

Netanjahu rezidenciáján az izraeli arab közösség képviselőinek hétfőn azt mondta: … Tovább »

Az Aszad-rezsim elleni küzdelemnek eddig 210 ezer halálos áldozata van, és 840 ezer súlyos sebesültje. Egymillió ember.”

Az életünket kitöltő szakadatlan evésről és szűnni nem akaró éhségről szól a Gólem Színház interaktív tájelőadása, a Szakácskönyv a túlélésért, amely Czingel Szilvia azonos című könyve alapján került színpadra. Élettörténet és receptgyűjtemény – a holokauszt e különös és hátborzongató lelete – elevenedik meg a Kőleves Vendéglő emeletén, amely az előadás idejére Hédi néni nappalijává formálódott. Borgula András és Németh Virág az eredeti történetet – esszenciális módon – összesűrítette.

Holtversenyben áll egymás mellett a két nagy rivális: a jobboldali Likud és a baloldali Cionista Unió.

Az exit pollok gyakorlatilag ugyanazt az eredményt mutatják: döntetlenre áll a két nagy párt, így tehát még azt sem lehet tudni, melyik párt vezetőjének ad kormányalakítási … Tovább »

Megkezdődött a parlamenti választás Izraelben, amelynek tétje, hogy Benjámin Netanjahu alakíthat-e negyedszer is kormányt a jobbközép Likud élén, vagy baloldali politikai fordulatot hajt végre a Cionista Tábort vezető Jichák (Buzsi) Hercog.

A kampány során fej-fej mellett állt … Tovább »

Van-e a kettőnek köze egymáshoz?

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Történetek a velünk élő múltról.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni bútoraival, személyes tárgyaival berendezett emlékszobát adtak át szerdán a 13. kerületi RaM – Radnóti Miklós Művelődési Központban.

Az utóbbi hónapok egyik központi közéleti etikai kérdése, az ügynöklisták nyilvánossá tétele, és az ezzel kapcsolatos ügy­nöktörvény volt. Alábbi tanulmányunkban a Háláchá (a zsidó jog) álláspontját vázoljuk nagy vonalakban, elsősorban a zsidó közösséget érintő kérdések kapcsán. Az itt közölt cikk kivonata annak a hosszabb terjedelmű publikációnak, ami a Magyar Jog következő számában fog napvilágot látni.

…között nincs éles határ:

a skála egyik végen áll az előimádkozó, aki ismeri az ima szövegét és alapdallamait, a másik végén a kántor, aki nemcsak kiművelt hanggal rendelkezik, hanem ismeri a zsidó dallamkincs szombati, nagyünnepi, zarándokünnepi, stb. változatát, tudja, … Tovább »