Összesen 20,162 találat (18681 - 18700) : A. K..
A lubavicsi haszid közösség (lapunk 1993. decemberi számában részletesen írtunk róluk) körében egyre terjed az a nézet, amely szerint a fél éve elhunyt, nagy tiszteletnek örvendő Rebe mégis a Messiás volt, és így hamarosan várható föltámadása. Hogy mekkora az ebben hívők, illetve … Tovább »
Amikor Luther Márton, akkor még névtelenül Augsburgban közreadta a Liber vagatorumot, azaz „A tolvajok könyvét” 1512-ben, azt figyelte meg, hogy a tolvajok és csalók szóhasználatában feltűnően sok a jiddis és héber szó.
S tüstént ráolvasta a következtetést, hogy a tolvajok … Tovább »
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor. II. rész
Előző számunkban kezdtük közölni a Gadó György tanár, újságíró, volt országgyűlési képviselő és Szántó T. Gábor közötti beszélgetést. Januárban Gadó gyermekkorára és ifjúságára emlékezett, kiábrándulására … Tovább »
Válaszol Simonyi Péter, a MAZSIKE ügyvezető elnöke
– Milyen eredményekről tud beszámolni?
– Az 1988-89-es fellendülést követő „hullámvölgyet” tekintve az a tény, hogy a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület létezik, már eredmény. Sikernek érzem az orosz alijában való … Tovább »
1993 októberében tartotta a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) legutóbbi – tisztújítással egybekötött – közgyűlését.
Hogyan ítéli meg az elmúlt másfél évet Simonyi Péter ügyvezető elnök, valamint az elnökség négy tagja: Bokor Judit újságíró-műfordító, Gergely … Tovább »
II. Vatikáni Zsinat, bíborosi körlevél – írott malaszt?
1993 JÚNIUSÁBAN baptista, evangélikus, református és római katolikus teológusokból álló munkacsoport tanulmánya jelent meg az Ökumenikus Tanulmányi Füzetek sorozatában ZSINAGÓGA ÉS EGYHÁZ címmel, alatta pedig a kérdés: … Tovább »
A Hit Gyülekezetének kebelében megalakult Teljes Evangéliumi Diák- és Ifjúsági Szövetség (TEDISZ) az 1994-es holocaust emlékévben országszerte számos megemlékezést szervezett. Azzal, hogy e megemlékezéseken nem csupán részt vett, hanem ezeket kezdeményezte is, teljesen egyedül … Tovább »
„MENTENI, MAGYARÁZNI nem tudjuk, ami történt, de bevallani, elmondani igen. S e nemzedéknek ez lesz a feladata.” Márai Sándor 1943 44-ben írt Naplójának e szavai fogadták a látogatót a magyarországi holocaust emlék- kiállításán a budai várban. A kiállítás – fél év nyitva tartás … Tovább »
Az 1994-es esztendőben, a magyar holocaust ötvenedik évfordulóján, a mi zsidó közösségünk maradéka is megkapta Magyarország különböző szintű hivatalos fórumaitól azt az együttérzést, amelyet hitünk szerint megérdemel. Az emlékév eseményei késztettek az alábbi sorok megírására, … Tovább »
(Péter László: Szőregi délutánok. Írások Szegedről, Püski Kiadó, 1994. 488 oldal. Ára: 440 Ft)
Akart-e egy 56 után rácsok mögé, majd könyvtárba zárt tudós egyetemi tanár negyven év alatt írt tengernyi cikkéből emlékművet állítani Szeged zsidó lakosainak? Tudatosan aligha. … Tovább »
(Franz Rosenzweig: Nem hang és füst. Válogatott írások. Fordította, válogatta és az utószót írta Tatár György. Holnap Kiadó, 1990, 227 oldal, 95 Ft)
A könyv válogatást nyújt az 1886-1929 között élt német-zsidó gondolkodó leveleiből, rövidebb írásaiból. Az asszimilált … Tovább »
1965 NYÁRUTÓJÁN ÁTMENTÜNK a Rottenbiller utcába. Szüleim mondták, hogy Jakit búcsúztatjuk, Amerikába megy, kivándorol. Ott ültünk, a felnőttek beszélgettek, én 16 éves voltam, és Amerika akkor még messzebb volt, mint ma. Mikor fölálltunk, hogy végleg búcsút vegyünk tőle, zavaromban … Tovább »
AZ 1990-BEN MEGJELENT Zsidó versek után, 1992-ben látott napvilágot Mezei András ADORNO című verseskötete, melyet a holocaust ötvenedik évfordulójára, bővített második kiadásban újra megjelentetett a Belvárosi (Budapest City) Könyvkiadó. Idén ősszel az In Fine francia kiadó közreműködésével, … Tovább »
Rafael Seligmann a budapesti Goethe Intézetben
IRODALMI EST a budapesti Goethe Intézetben az itteni rendezvények szokásos közönségével: néhány tucat szellemi ínyenc, mondom inkább őket a helyhez illően Feinschmeckernek… Akiért eljöttek, az Izraelben született Rafael Seligmann. Szülei … Tovább »
„Jonathan, a jövő héten születésnapi bulit csinálunk az unokatestvéremnek és meg akartam kérdezni tőled, hogy nincs-e kedved eljönni.”
„Naná, ha téged láthatlak.”
„Ezt hogy érted?”
Ne csinálj úgy, mintha hülyébb lennél, mint amilyen vagy. „Nos igen, az utolsó … Tovább »
Zsidó Híradó, 1895. január 4.
Egy kis összahasonlítás
Az orthodox rabbi soha be nem telik a thora és a szent tudományok mívelésével, a nappalt és estét tanítással és tanulással tölti be, ah a neológok hitszónoka a drága időt praktikusabban osztja be. Ő élvezeteit osztja … Tovább »
Interjú Aczél Györggyel 1989-ből
„Tépd le a sárga csillagot” címmel Vámos György kollégámmal interjúkötetet jelentettünk meg 1990-ben a Pallas Kiadónál. Cionisták mondták el a könyv lapjain 1944-es akcióikat.
Az illegalitásban működő sómérok olykor együttműködtek … Tovább »
1945. január
Édesanyám, Tevan Margit ötvösművész 1945 januárjában, rögtön a pesti oldal fölszabadulása után kezdte írni följegyzéseit Apám számára – abban a reményben, hogy vissza fog térni. (A följegyzések készítésének időpontjában még élt is.) Ez a néhány oldal … Tovább »
(Válasz egy körkérdésre)
ÖNÖK AZT AKARJÁK TUDNI, hogy szerintem mit kellene tennünk, hogy megadjuk a Tízparancsolatnak azt az erőt és érvényességet, mellyel manapság már nem rendelkezik.
Véleményem szerint két tény határozza meg a Tízparancsolat történelmi jelentőségét … Tovább »
Az almában, odabenn
Eljössz hozzám az alma belsejébe.
Együtt halljuk a kést,
ahogy körbejár hámozni,
körbe, óvatosan: maradjon egyben a héj.
Beszélsz hozzám, a hangod meghitt nekem,
mert kemény fájdalom van benne
– mint a csurgatott mézben is
ott a lépes méz … Tovább »