Összesen 19,590 találat (17961 - 17980) : A. K..
Éva Fischerrel beszélget Götz Eszter
Athénban találkoztunk a művésznővel. A Képzőművészetek Nemzetközi Központja az Athéni Olasz Intézet segítségével rendezett kiállítást képeiből. Lírai vonalkavalkád és tengerszín atmoszféravásznak töltötték meg a galéria három … Tovább »
* 1908-1909: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története. Az Izraelita Irodalmi Társulat pályázatára érkezett mű i. e. 300-tól körülbelül 1900-ig dolgozza fel azokat a műveket, amelyeket zsidó szerzők Írtak bármilyen vallási, világi vagy tudományos témában, bármely … Tovább »
(…) A héber irodalomtörténet és historiográfia jó alkalmat kínál arra, hogy megfigyeljük azokat az általános jellemzőket és szabályokat, melyek meghatározzák a nemzeti irodalmak kialakulását. A héber irodalom rendhagyó – vagy akár abnormális – története, újjászületése … Tovább »
Essünk túl a kínos megállapításon: számottevő jiddis és orosz nyelvű zsidó irodalom addig volt, amíg a 18. század végén az orosz birodalomhoz került zsidók lakta nyugati régiók – a hírhedt „letelepedési övezet” – lakosságát hivatalosan elnyomták, törvényekkel szabályozott … Tovább »
„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”
Több kiadást megért Németország zsidók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta ellenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »
Francia nyelvű zsidó irodalomról beszélni nemhogy szokatlan, hanem egyenesen az uralkodó elképzelésnek, egyszerűbben fogalmazva: a „központosító” ideológiának a tabuit szegi meg. Az az elképzelés, hogy létezhet a többségi csoport nyelvén íródott „zsidó irodalom”, rendkívül … Tovább »
A 18. századi héber felvilágosodás – a Haszkala – megteremtette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom megszülethessen. (A héber irodalmi újjászületés … Tovább »
A zsidóságot, a zsidókat, zsidó gondolatokat és motívumokat bemutató vagy felhasználó minden szépirodalmi, tudományos és teológiai mű szintén a zsidó irodalom része, akár zsidó, akár nem zsidó szerző tollából való.
Nem könnyű már azt sem meghatározni, ki a zsidó? Izraelben … Tovább »
Édesapámnak. Tábor Bélának (1907- 1992) életében két könyve jelent meg: a Szabó Lajossal közösen írott Vádirat a szellem ellen 1936-ban. A zsidóság két útja 1939-ben. Fél évszázaddal később, a cenzúra megszűnése után. 1990-ben és 1991-ben mindkét könyvet újra kiadták. … Tovább »
Emmanuel Lévinas 1905-ben született Litvániában. A Sorbonne-on és a Nanterre-i Egyetemen tanít filozófiát. Lévinas volt az első, aki a husserli fenomenológiát bevezette a francia gondolkodásba (Az intuíció elmélete Husserl fenomenológiájában, 1930). Ezen túlmenően foglalkozik nyelv … Tovább »
Jean Marie Lustiger bíboros. Párizs érseke, a római katolikus egyház egyik nagy befolyású személyisége 1995 áprilisában Jeruzsálemben járt. ahol részt kívánt venni a holocaust mártírjainak emlékét ápoló Jad Vasém Intézet egyik megemlékezésén. Érkezése Izraelben és a … Tovább »
Gershom Scholem írásait lapozgatva
Gershom Scholem írásainak magyarul nemrég megjelent kétkötetes gyűjteményét olvastam az elmúlt napokban. Klasszikus tanulmányokat tartalmazó kötetek ezek, a zsidóság kultúrájának felfedezésére induló minden utazó talál bennük valami érdekeset, … Tovább »
KOHN GÁBOR igazgatóhelyettes (Anna Frank Gimnázium)
– A legjelentősebb változás, hogy elindult 16 gyerekkel a 6. általánost végzettek számára is az első gimnázium, ezzel megkezdődött az iskola hat évfolyamú gimnáziummá fejlesztése. Ebből következik, hogy az ilyen osztály … Tovább »
Kertész Péter fenti írását eljuttattuk a hitközség illetékeseihez, akik az alábbi két dokumentumot és rövid választ küldték szerkesztőségünknek.
Feljegyzés
Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató úrnak
1995. március 24-én nyíregyházán került felavatásra dr. Eötvös … Tovább »
avagy: hogyan szűntem meg a hitközség fizetett ellensége lenni?
„A Mazsihisz elöljárósága június 27-i ülésén megszüntette a szóvivői posztot.” A sötét betűkkel szedett hír az Új Élet 1995. július elsejei számában látott napvilágot, a második oldalon, alul, mintegy … Tovább »
Dr. Israel Selával, a JOINT magyarországi igazgatójával beszélget Gadó János
Úgy tudjuk, a JOlNT megszünteti a magyar zsidóság bizonyos tevékenységeinek támogatását.
Amit Ön mond, az teljesen téves. Nem tudom, honnan vették ezeket az információkat.
Az Új Életben … Tovább »
A Yahalom Zsidó Szabadegyetem és folyóiratunk, a Szombat nagyszabású tudományos konferenciát szervez 1996 januárjában A magyar-zsidó irodalom létformái címmel, melyen külföldi előadók is résztvesznek Az Országos Rabbiképző Intézetben és a Bálint Zsidó Közösségi Házban … Tovább »
Dőljenek hátra karosszékükben! Emeljék fel pillantásukat e sorokról, s tekintetükkel pásztázzák végig könyvespolcukat. Mi köze a Bibliának Moldova György Szent Imre indulójához? Hogy kerül Singer válogatott elbeszélései mellé egy izraeli bédekker, Philip Roth Portnoy-a szomszédságába … Tovább »
A mi pártunk miért nem?
A Szombatot a hazai zsidó sajtó nagyon színvonalas orgánumának tartom. Rendkívül érdekesek a számomra azok a cikkek, amelyek a környező országok maradék zsidóságának életével és problémáival foglalkoznak. Ez írások egyébként a kor dokumentumainak … Tovább »
(A cionista eszme jelene. Szemelvénygyűjtemény. Bethlen téri füzetek 3. Bp., 1994, 77 old., 90 Ft)
Megjelent a „Bethlen téri füzetek” harmadik kiadványa. Az opusz egyfajta válogatás, inkább az amerikai, mint a nem amerikai zsidó publikumnak szánva, rágcsálnivalónak. Célja, … Tovább »