“A körülmények hőse volt. Valakinek kellett tenni valamit. Jobb megmenteni életeket, mint nem tenni semmit” – mondta az egyik túlélő.

Kertész Imrét Németország teljesen magáénak érzi, ezt az író egyáltalán nem bánja – az első magyar Nobel-díjas író ma már kikéri magának, ha Magyarországhoz kötik. A Die Welt interjút közölt a születésnapját ünneplő íróval, a német nyelvű sajtó tele van Kertészt méltató írásokkal.
 

1993-ban, egy Szombat Szalon keretében beszélgettünk Kertész Imrével a nyilvánosság előtt, majd az interjút utóbb, egy másik alkalommal, Török utcai lakásában, immár nem közönség előtt, kiegészítettük… Az élet és mű összefüggéseit elemző beszélgetést most, Kertész Imre halálhírére  tesszük ismét közzé honlapunkon.

Kafka csodálta a cionizmust és Brodhoz írott levele alapján feltételezhetjük, hogy a Palesztinába való kivándorlás sokszor megfordult a fejében, mégsem keverhetjük össze vívódó lelkének ide-oda mozgását, ambivalens zsidó identitásának hajtűkanyarjait művei sorsával.

Júliusban Obama elnök találkozott az amerikai zsidó szervezetek vezetőivel, ahogy korábban minden elnök tette. Ezúttal azonban hűvösebb volt a partnereivel, ami egyesek szerint annak a politikának a részét képezte, hogy rávegye Izraelt a telepítési folyamat leállítására a megszállt területeken – írja James Traub a The New York Timesban. Amint Obama fogalmazott, „nyolc éven keresztül nem volt a két fél között sem nyíltság, sem előrelépés”.

Hetven évvel ezelőtt, 1939. november 11-én tartotta meg első előadását a pesti Goldmark-teremben a magyar színpadokról a zsidótörvények következtében száműzött zsidó színészekből alakult színház. A letiltott művészeket az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) több száz rendezvénnyel próbálta megmenteni a fizikai és szellemi pusztulástól. Az utolsó előadást 1944. március 19-én, a németek bevonulása napján tarthatták meg.

London – Minden huszadik skóciai gyermek úgy hiszi, hogy Hitler német fociedző volt, és 6 százalékuk gondolja azt, hogy a holokauszt megemlékezés a második világháborús végéről – derült ki tanulmányból, amelyet egykori frontharcosok szövetsége tett közzé pénteken.

Húsz nap közérdekű munkára ítélte pénteken a Makói Városi Bíróság azt a fiatal férfit, akit az egykori makói főrabbi emléktáblájának megrongálásával vádoltak.

Az őrnagy, aki a háborúból hazatérteket kezelte, elfogásakor szintén megsebesült.
 

Jan Fischer és fia nyíltan vállalták, hogy zsidó vallásúak, ezért akarja őket megtámadni a White Justice nevű szélsőséges szervezet.
 

A korabeli zsidó közösség adakozásából épült nagykőrösi zsinagógában Arnold Schönberg Waltzes for string orchestra, Dmitrij Sosztakovics Kamaraszimfónia és Ernest Bloch Concerto grosso című műve mellett a Solti György Kamarazenekar előadja Darius Milhaud Israel est vivant és Aaron Copland Nonett című alkotását. 

A kortárs, improvizatív kamarazenét játszó Ektar 2002 őszén mutatkozott be a Győrfree zenei fesztiválon

Kőszeg remek stiliszta, iróniája teret enged egyfajta szemérmes líraiságnak: amikor például azt írja, hogy „ettől kezdve lázasan, vakarózva, ágyban töltöttem a nemzet legszebb napjait”, akkor a komikusnak tetsző szituáció ellenére valóban a nemzetről van szó és annak legszebb napjairól.
 

Száeb Erekát főtárgyaló szerint Izrael nem tárgyal, hanem diktál, amihez Amerika asszisztál.
 

Az izraeli haditengerészet szerdára virradóra elfogott egy fegyvereket szállító hajót az ország partjaitól mintegy 150 kilométerre – közölte egy izraeli katonai szóvivő.
 

Életének 101. évében elhunyt Claude Lévi-Strauss francia szociológus, etnológus, antropológus – tudatta tegnap a párizsi Plon kiadó.

„A zsidók történelmi okokból nem szokták hamvasztatni magukat – világosított fel Ferenc, akinek eleinte felfoghatatlan volt a családom hozzá való viszonyulása. Hát még az anyukájának, akinek lehetetlen volt megmagyarázni, hogy a fia milyen okból készülhetett több héten át nálunk a vizsgáira. Miközben nálunk evett. És ivott.”
 

Három-négy fős kommandók fésülnék át a könyvtárakat, s kilopkodnák, majd megsemmisítenék “a ballib hazaárulás és ízléstelenség fekélygócait”. Az irodalmi szabadcsapatokra tett javaslat a Demokratában jelent meg.
 

2009. november 2., Ha Ausztráliában úgy döntenek, hogy kiadják Zentai Károlyt a magyar hatóságoknak, ez nem jelenti azt, hogy az 1944-ben, 18 évesen kegyetlenül meggyilkolt Balázs Péter ügyében gyorsan megszületik a jogerős ítélet. A jogi eljárást a háborús bűnökkel vádolt férfi pénztárcája határozza majd meg: jó ügyvédekkel még Magyarországon is hosszúra nyúlhat az ítélkezés, újabb kérvényekkel késleltetheti a felelősségre vonást. Már majdnem öt éve versenyt fut az idővel. Őrizetben még csak egy hete van.
 

Az ötvenes-hatvanas évek Németországa nagyon különbözött a maitól. Amíg ma teljes szembenézés van, akkor kétségbeesett ellenállás volt a múlttal szemben. Nem tagadtak, csak azzal érveltek, hogy ők is sokat szenvedtek. A zsidók szenvedése nem az ő fájdalmuk volt. A felelősség akkor még szóba se jött. Nekem ott annyira nehéz volt, hogy már az öngyilkosság gondolatával foglalkoztam…