Mark Zuckerberget, a Facebook alapítóját, a közösségi portált működtető cég elnökét választotta az év emberének 2010-ben az amerikai Time magazin.
 

Húszéves a Budapest Klezmer Band. Ebből az alkalomból a zenekarral együttműködve a Szombat különszámot jelentetett meg, melyet a Művészetek Palotájában, a jubileumi koncert közönsége kapott kézhez. A koncerten folyóiratunk főszerkesztője köszöntötte az együttest. Az alábbiakban a beszéd írott változatát közöljük.

Kedves Barátunk, segítségkéréssel fordulok Hozzád,
a Szombat folyóirat főszerkesztőjeként. A lapot, a válság következtében, anyagi ellehetetlenülés fenyegeti. Két évtizeden át, döntően külföldi alapítványi támogatások jelentették bázisunkat az elenyésző honi támogatások mellett, ám mára a külföldi források is bizonytalanná váltak, így a Szombat – a magyar zsidó közélet egyetlen kritikai fórumának, s a magyar szellemi élet egyetlen zsidó politikai és kulturális folyóiratának – folyamatos megjelenése veszélybe került. 

Izrael Állam két nemzetközi születési anyakönyvi kivonattal jött a világra, mindkettő a zsidó nép eljövendő nemzeti otthonáról, avagy a zsidó államról beszélt. A Népszövetség 1922-ben törvénybe iktatta a zsidó állam létrehozásának nemzetközi támogatását, melyet az ENSZ felosztási terve 1947-ben megerősített.

Egy – főleg az első világháború utáni – folyamatot vizsgálok, mely a
román kulturális és irodalmi életben, valamint a romániai zsidóság
szellemi életében zajlott, végigkísérte a romániai zsidóság életének
modernizálását, a romániai zsidó közösség egy fontos részének
akkulturációját, valamint szociális és kulturális integrálódását.
 

Az író felidézte, hogy 1997-ben Láthatatlan hang címmel már közreadta zsidó tárgyú elmélkedéseit.
 

A színész szeretné feleségül venni izraeli származású barátnőjét, Bar Refaelit, akivel már öt éve járnak együtt, ezért úgy döntött, áttér a zsidó hitre.
 

Az ország legbefolyásosabb „nemzeti radikális” hírportálja előszeretettel állítja magáról, hogy „forradalmat csinál”, a jelek szerint azonban a honlap üzemeltetői évi sok milliós adómentes bevételben is érdekeltek. Az Athena Intézet feltérképezte a kuruc.info finanszírozását.
 

Megérkezett az eső az izraeli Kármel-hegység erdejébe, nem messze Haifától, ahol az ország történetének legsúlyosabb tűzvésze pusztított négy napig, negyvenkét ember halálát okozva – számolt be róla hétfőn az izraeli média.
 

Különleges jubileumi koncertnek lehetnek szem és fültanúi azok, aki jegyet váltanak december 14-re, a Művészetek Palotájába. Megalakulásának 20. születésnapját ünnepli a Budapest Klezmer Band, nagyszerű sztárvendégekkel, közönségüket olyan zenei csemegével megörvendeztetve, amely egyfajta válogatás az eltelt időszak zenei anyagából.
 

A kívülállók számára váratlanul lemondott tisztségéről Balázs Gábor, a nemrég megnyílt Izraeli Kulturális Intézet (IKI) igazgatója, aki novemberi lapszámunkban még terveiről nyilatkozott. Szándékát december elsején jelentette be az IKI igazgatósági ülésén, és erről a tanácsadó bizottságot is haladéktalanul tájékoztatta.

Nathan Sharansky a Szohnut elnöke mondta a szervezet egyik legutóbbi kuratóriumi ülésén: „napjainkban a diaszpóra zsidóságának 94%-a olyan országokban él, melyek nem gördítenek akadályokat az Izraelbe való beutazás elé. Ha azonban ezek az emberek nem zsidóként tekintenek magukra, hamarosan nem lesz senki, aki kivándorolna Izraelbe.”
 

Tarlós István szerint Budapest nem az antiszemitizmus, hanem a rend fővárosa, amely nem tűr meg semmiféle hátrányos megkülönböztetést; ezt bizonyítja a hanuka mostani megünneplése is. A főpolgármester csütörtökön a fővárosi Nyugati téren beszélt erről, ahol meggyújtották a nyolcágú gyertyatartó második lángját.
 

Péntek hajnalig sem sikerült megfékezni az Izrael történetének eddigi legnagyobb erdőtüzét. Negyvenegyen meghaltak, tizenötezer embert kitelepítettek. Külföldi tűzoltók is segítenek az oltásban.
 

Csütörtök óta komoly területek égnek Észak-Izraelben, az ország történetének eddigi egyik legkomolyabb erdőtüzében. A tragédia eddig 41 halálos áldozatot követelt és közel húszezer embert evakuáltak a Carmel-hegység környékről. 

A Budapesti Francia Intézet és a Gondolat Kiadó szervezésében, Piotr Rawicz: Az ég vére című regényének bemutatója.
 

2010-ben emlékezünk Lucien Hervé születésének 100 évfordulójára. Az alkalom kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a Szépművészeti Múzeumban állítsunk méltó emléket a magyar és nemzetközi fotótörténet jelentős alakjának. Fotóiból szerte a világon több mint 150 alkalommal, Magyarországon 1963 és 2008 között kevesebb, mint 10-szer rendeztek önálló kiállítást. E kiállítások kevés kivétellel tematikus kamara-kiállítások voltak. A korábbiak tematikáját a művész maga válogatta, míg az utóbbi évtizedek tárlatai egy-egy aktuális téma köré szerveződtek.
 

Az ellenzéki képviselők szerint az új médiatörvény a sajtószabadság
végét jelentené, a központosított állami hírgyár pedig tömeges
elbocsátással jár

Piotr Rawicz Az ég vére című egyedi hangulatú regénye a vészkorszak idejét sajátos, személyes perspektívában jeleníti meg. Alább a Gondolat kiadó által megjelentetett kötet német kiadásához írott utószavát közöljük.

A magyar könyvkiadás régi adósságát törleszti a Gondolat Kiadó, amikor közreadja a lengyel-ukrán zsidó szerző, Piotr Rawicz 1961-ben franciául megjelent regényét, Az ég vérét, amely a Holokauszt szörnyűségeit megélt és megidéző szerzők olyan remekeinek sorába tartozik, mint Primo Levi, Tadeusz Borowski, Danilo Kis, Jerzy Kosinski vagy Kertész Imre művei.