December 31-én, mélyen benne a szilveszteri pillanatokban, arról értesülhettünk, hogy a magyar kormány a budapesti Szabadság téren „felállítja Magyarország tragikus német megszállásának emlékművét”.

Érzékeny döntések előtt áll az elkövetkező héten a magyar zsidóság két legláthatóbb szervezete.

Erdélyi Lajos fotóművész alig ismert képei láthatók Budapesten.

A város hitközségének vezetése az alábbi nyilatkozatot tette közzé: 

Nyugtalansággal, mély megrendüléssel és megbotránkozással vesszük tudomásul, hogy az akkori magyarországi zsidóság deportációjának 70.-ik évfordulója – a méltó megemlékezés éve, a megbékélés és … Tovább »

Interjú Berl Lazarral, Oroszország főrabbijával

Mit sűrítenek, mit fejeznek ki a tárgyak? Miként mutatjuk meg és olvassuk őket? Milyen eszközökkel teremtünk kapcsolatot egy tárgy múzeumi léte és egykori használati kontextusa között? És miért jó megfejteni egy tárgyat? Nagy kérdések. Mégis sokféle „jó” válasz adható. Nézzünk most egyet!

A sydney-i születésű Markus Zusak a világ egyik legkiválóbb ifjúsági regényírója. Első könyve (The Underdog) – amely egy szegény tinédzser és szíve választottjának történetét meséli el – 1999-ben került a könyvesboltok polcaira. A megjelenés hét évet váratott magára, de a gyors sikert követően Zusak szinte azonnal piacra bocsáthatta az említett mű két folytatását, a Fighting Ruben Wolfe-ot és a When Dogs Cryt.

Karsai László történész a véleményét közölte, amikor egy tévéműsorban neonácinak nevezte a Jobbikot – állapította meg keddi jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla (FIT). A véleménynyilvánítás megkérdőjelezhetetlen alkotmányos alapjog, a történész ezt a jogát gyakorolta, ezért a bíróság megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék márciusi elsőfokú ítéletét, és kimondta, hogy a történész nem sértette meg a párt jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.

Lévai Júlia: A magam nevében írtam

A Tájkép emlékezetpolitikai csaták közben című írásból egyértelműen kiderül, hogy annak szerzője, Szántó T. Gábor azt tartaná jónak, ha a vészkorszak emlékezete a magyar emlékezetközösség szerves részévé válna. (Ez az óhaja a helyzet … Tovább »

A Holokauszt Nemzetközi Emléknapon, Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete az alábbi közleményt adta ki.

Semlegessége révén Törökország zsidóságát nem érintette a vészkorszak. Sőt, 1933 és 1938 között a kormány még számos németországi zsidó értelmiségit, elsősorban tudósokat engedett be az országba. Jóérzésű török diplomaták Európa-szerte menekítettek haza török … Tovább »

A vészkorszak emlékévének méltóságát fenyegeti a szellemében és küllemében egyaránt méltatlan Szabadság téri emlékmű terve, és az elhamarkodott ötletet kísérő kommunikáció is.

Német lapok a megszállási emlékműről

Nyílt levélben kérte neve eltávolítását a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról Randolf L. Braham holokausztkutató vasárnap, valamint jelezte, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is visszaküldi.

“Nehéz szívvel hoztam ezt a döntést … Tovább »

Barack Hussein Obamát kétszer választották meg az Egyesült Államok elnökévé, és az amerikaiak a mai napig kutatják családjának bonyolult történetét.

Mit gondol Köves Slomó az EMIH vezető rabbija a hetvenéves emlékév programjairól, az ominózus „megszállás emlékműről”, a zsidó közösségek felelősségéről és a történelmi szembenézés hiányáról – interjú.

Jobbára a kommunikáció szintjén marad a Kuruc.infoval szemben fellépés. Orbán az amerikai Kongresszustól kért segítséget levélben, de az illetékes szerveket hivatalosan nem keresték meg. Amikor pedig Derdák Tibor egy konkrét, az USA-ban is büntetendő ügyben feljelentést tett, nem kértek eljárási jogsegélyt.

Részletek a 2013 novemberében készült felmérés adataiból

Bocsánatot kért a magyar állam nevében a holokausztért Magyarország ENSZ-képviseletének vezetője csütörtökön New Yorkban, a magyar holokauszt 70. évfordulójára emlékező konferencián.

Részlet Alvin H. Rosenfeld A holokauszt vége c. könyvéből