Második alkalommal rendeztek Zsidó Filmfesztivált.

15 ezer újságkivágás az 1945-48 közötti időszakból

A Szovjetunióból a kilencvenes évek elejéig kivándorolt mintegy másfél millió zsidó közül 421 ezer magyar közvetítéssel jutott el ősei földjére. 1991. december 23-án nagy riadalmat okozó hír járta be a hazai és a világsajtót: robbantásos támadás ért egy Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat szállító autóbuszt a Ferihegyi repülőtérre vezető 4-es úton.

 Kovács M. Mária történésszel, a numerus claususról szóló „Törvénytől sújtva” című könyv szerzőjével beszélget Várnai Pál.

Részlet Jiří Weil: Mendelssohn a tetőn c. könyvéből

Gazdag Gyula filmrendezővel beszélget Surányi Vera

Palánkkal vették körbe a területet, megjelentek az első munkagépek, a szolgálati lakásokból ma az utolsó család is kiköltözik. Elkezdődött az építkezés a használaton kívüli Józsefvárosi pályaudvarnál, ahol a tervek szerint áprilisban megnyílik a vészkorszak áldozatainak emléket állító új központ, a Sorsok Háza.

Igaz, hogy az Egyesült Államokban nagyobb a véleménynyilvánítás szabadsága, azonban nemzetközi egyezmények alapján az ottani hatóság mégis lekapcsolná a kurucinfo szervereit, amennyiben a magyar fél megalapozott kérelemmel fordul hozzájuk. Ráadásul az újnáci portálhoz nem csak a szervereken, hanem a szerkesztőkön keresztül is le lehetne jutni. Deutsch Tamás pedig lehetetlen ultimátumok helyett a legfőbb ügyésztől, vagy a Fidesz frakciótól kért információkkal lendíthetne az ügyön. Interjú Tarjányi Péter rendőrségi szakértővel.

Az elmúlt év őszén az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Társadalmi Konfliktuskutató Központ országos kérdőíves vizsgálatot végzett, melynek egyik, ha nem központi témája a kisebbség-többség viszony néhány vonatkozásának felmérése volt. A közel azonos kérdőívvel lebonyolított adatfelvételek során egy 1000 fős, véletlenszerűen kiválasztott országos reprezentatív minta mellett két 100-100 fős elemszámú mintát is kialakítottunk. Egy kelet-magyarországi, nemzeti radikális eszmék jegyében működő szervezet tagjaiból véletlenszerűen kiválasztott csoport kontrollmintáját az azonos területen működő, közel azonos életkorú, céljai szerint a nemzeti vagy politikai kérdésekben nem érintett környezetvédő „zöld” szervezet tagjai közül választottuk. Ebben a cikkben e három mintán kapott eredményeket mutatjuk be.

A Józsefvárosi-pályaudvar elhagyott épületébe tervezett Holokauszt gyermekáldozatainak emlékhely ideológiai tartalmát illetően nem érzékelhető társadalmi konszenzus – márpedig erre nagy szükség lenne – fogalmazott Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége … Tovább »

Idén lenne száz éves Hahn István, a 20. századi magyar judaisztika egyik legérdekesebb egyénisége.

John Kerry amerikai külügyminiszter idei kilencedik közel-keleti látogatásának végén is optimistán nyilatkozott, és úgy vélekedett, hogy az eredeti tervekkel összhangban április végéig megköthető egy teljes körű béke Izrael és a palesztinok között.

Idén negyven éve, hogy kitört a negyedik arab-izraeli háború. Az évforduló alkalmából december 16-án a Kidma Egyesület szeretné felidézni az akkori eseményeket, bemutatni a harci cselekményeket, a hidegháborús kontextust, az izraeli politikai és társadalmi változásokat, valamint rávilágítani a 40 évvel ezelőtti közel-keleti konfliktus és az olajválság kitörése közti kapcsolatra.

A külügyminiszter beszéde a Tom Lantos Intézet Zsidó élet és antiszemitizmus Európában című konferenciáján hangzott el, Navracsics Tibor igazságügy-miniszter beszédével együtt. Idézték ugyan a lapok az általuk mondottakat, de teljes terjedelmükben nem közölték őket, így Martonyi János beszédének teljes szövege is a Szombat honlapján jelenik meg először magyarul.

„Kapják ezt azok az erre érdemes egyének, akik ha nem is éppen az imént említett ceruzával, de verbalitásukkal, személyiségükkel, gondolkodásmódjukkal, kisugárzásukkal képesek az építészetet bizonyos szinten társadalmasítani” – hangzott el Bálint Imre ünnepi megnyitó beszédében december 5-én az Ezüst Ácsceruza Díjak átadóján.

Szociális felelősség, európai felmérés az antiszemitizmusról, izraeli magyarok, jiddis filmek, zsidó filmfesztivál…

A zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?

Az ősszel volt 70 éve, hogy éj sötétjében halászhajók serege indult a dán partoktól a közeli svéd partok felé. Hétezernél több dán zsidót mentettek át így a szabadságba – a lakosság közös kiállása üldözött honfitársaik mellett példátlan volt Európa nácik elfoglalta részén. A történelmi eseményt hétfőn méltatták a Holocaust Emlékközpontban.

Filmes beszélgetéssorozatunk körbejárja, mely filmekben és hogyan bukkant fel (felbukkant-e egyáltalán) a zsidó identitás, a zsidó életmód, mint téma, milyen szerepet játszanak zsidó karakterek az 1945 után újraéledő magyar filmművészetben.

Több szempontból is az elhallgatások … Tovább »