Niran Judit kiállítása

A Budaörsi Olvasókör, a Holocaust Emlékközpont és a Kossuth Kiadó szeretettel meghív mindenkit 2016. április 20-án, szerdán 14 órára a Holocaust Emlékközpontba (Budapest, IX. Páva utca 39.) Váradi Júlia Saul útja – A gondolattól a világhírig című könyvének bemutatójára.

2016. április 14-én a Pedagógiai Könyvtár és Múzeum dísztermében az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Tanulni a múltból – A holokauszt téma oktatása címmel szervezett konferenciát.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) oktatási … Tovább »

Ha nem online tombolószobákban zajlott volna a csetepaté Biszku Bélának a zsidó Szeretetkórházba való felvételéről, az eset olyan kérdésekre is ráirányíthatta volna a figyelmet, amelyek túlmutatnak ezen az ügyön, zsidók és nem-zsidók számára egyaránt érdekesek – és nehéz megválaszolni őket. A kérdés egészen általánosan fogalmazva a következőképpen hangzik: lehet-e mérlegelési szempont egy partikuláris közösséghez való tartozás (vagy nem tartozás) olyan, korlátosan rendelkezésre álló társadalmi javak elosztásakor, amelyekre az egyenlő emberi méltóság elve alapján mindenki egyforma joggal tart igényt?

Sorozatunkban rabbik válaszolnak egymás kérdéseire. Eredeti terveink szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző kérdezz-felelek-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az “értelmetlen hitvitához”, illetve “vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet”. Ezúttal Raj Ferenc kérdez, Radnóti Zoltán válaszol.

A kirekesztés ma is fenyegető veszélyeire figyelmeztettek, valamint a keresztények és zsidók összefogásának fontosságát hangsúlyozták az Élet Menete rendezvény szónokai. Az idén 14. alkalommal megrendezett Élet Menete a Dohány utcai zsinagógától a sófár hangjára indult vasárnap délután a Szent István-bazilika előtti térre.

Ugyanazon a reggelen, amikor a Mazsihisz a Dunában talált – vélhetően az 1944-es tömeggyilkosságok idején megölt – áldozatok emberi maradványait helyezte nyugalomra a Kozma utcai temetőben, az EMIH közzétette a hírt: „Az EMIH több mint 2000 négyzetméteres új központja pár méterre lesz a Margit hídtól, ahol a pénteken végtisztességet kapó, 70 éve Dunába lőtt zsidó mártírok maradványait megtalálták. Hasonló méretű zsinagóga egészen a második világháború óta nem létesült Magyarországon.”

Bálint Andrással Heltai Jenőről beszélget Szegő János

Cionista ellenállók, akik fütyültek a nácikra és a nyilasokra

Az év elején Jani Rashidot, egy moszlim férfit, aki sokat dolgozott a különböző etnikai és vallási csoportok együttélését szolgáló projektekben, elöljárói közé fogadta a hitközségi elnök javaslatára a Bradfordi Reform Zsinagóga. Alighanem ez az az első ilyen eset a világtörténelemben.

A demokraták két elnökjelölt-aspiránsa élesen támadta egymást, értékítéletet, megbízhatóságot, tapasztalatot kértek számon egymáson a CNN hírtelevízió által meghívott vendégek jelenlétében a csütörtök este rendezett vitában New Yorkban.

Az első elemzések szerint … Tovább »

Németország történelmében először alkotnak törvényt a bevándorlók integrációjáról. A nagykoalíció a hét órás egyeztetésen a terrorellenes törvénycsomagot is tető alá hozta.

Törvénycsomagot készít elő a német nagykoalíció a menekültek integrációjáról. … Tovább »

“Aki zöldséget ültet a szőlőben, és a helyén hagyja, tiltásnak tesz ki negyvenöt szőlőtövet.”

Szerkesztőségünk korábban tudósított Langer Ármin rabbinövendék és a németországi Abraham Geiger Kolleg vitájáról a bevándorlásról, aminek nyomán Langert eltanácsolták az intézménytől. Cikkünk nyomán angol nyelvű levelet kaptunk az intézmény képviselőjétől, melynek fordítását az alábbiakban közöljük. 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége meghívására április 13-14. között Budapesten tárgyaltak Szlovákia, Csehország és Lengyelország legjelentősebb zsidó szervezeteinek vezetői. Kiemelt témaként szerepeltek a két napos tanácskozás napirendjén a kulturális és biztonsági együttműködéssel kapcsolatos kérdések.

A migránsok és menedékkérők kezelését és az idegengyűlöletet találta a legnagyobb emberi jogi problémának Magyarország vonatkozásában az Egyesült Államok külügyminisztériuma az emberi jogok világszintű helyzetét vizsgáló, 2015-re vonatkozó éves jelentése szerint. A jogállam rombolását,  a sajtószabadság helyzetének romlását, a kormányzati korrupciót, a kisebbségek jogsérelmeit, az antiszemitizmust és a fogvatartottak helyzetét is felrója a jelentés.

Szlovákia történetében először került a fasizmus szó a kormány programjába. A közel 80 oldalas dokumentumban kétszer fordul elő.

Lehet-e egy zsidó arab?

Kedd este, több száz összegyűlt ünneplő jelenlétében átadták a felújított óbudai zsinagógát. 

Óbudán egy korábban tévéstúdióként használt épület kezdett újra zsinagógagént működni.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető … Tovább »

Száz éve, 1916. április 13-án halt meg Eötvös Károly ügyvéd, író, újságíró, politikus, a hírhedt tiszaeszlári per védője, akit bölcsessége, jogi felkészültsége, segítőkészsége okán az egész ország “Vajdaként” emlegetett.