„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át

Lévai Jenő: A pesti gettó története 1944-2014.

Több száz civil szervezet, alapítvány és magánszemély nyert összesen 1.8 milliárd forint kormányzati támogatást a Civil Alaptól a magyar holokauszt emlékév alkalmából kiírt pályázaton tavaly. A nagyobb összeget elnyert pályázatok közül néztünk meg közelebbről tízet. Közülük egy visszaadta a támogatást, négyen halasztást kértek, egy projekt gazdáját pedig nem sikerült elérnünk. Öt pályázó viszont, saját beszámolója szerint, megvalósította vállalását. Közülük hármat (egy honlapot, egy komplex drámapedagógiai workshopot és egy folyóiratot) bárki megtekinthet.

Krekó Péter szerint minden korábbinál erősebb a – részben az ismeretlentől való félelem, részben a politika által táplált – idegenellenesség. A Political Capital igazgatója úgy látja: nem nagyon lehet tovább szigorítani a magyar bevándorláspolitikát, Orbán „vulgáris idegenellenességéhez” pedig David Cameron sem lesz partner. Az elemző azt mondta: a magyar miniszterelnök kijelentéseihez hasonlót nemhogy közép-európai kormányfők, de még nyugat-európai szélsőjobboldali pártok potentátjai sem engednek meg maguknak.

Magyarország és a zsidó közösség sorsa összefonódik – fogalmazott Ronald S. Lauder, a Zsidó Világ Kongresszus elnöke vasárnap délután az idén tizenharmadik alkalommal megrendezett Élet menetén. Az alábbiakban az eseményen elhangzott beszédet közöljük.

Mint büszke … Tovább »

„Zsidónak lenni”, a magyar (és nemzetközi) társadalmi életre vonatkozólag legbonyolultabb, legmeghatározatlanabb, akár kívülről értik valakire, akár az illető önmeghatározásáról szól.

Én minden esetre félek. A Medián felmérése szerint a budapestiek fele antiszemita nézeteket táplál. Egy szakértő kételkedik.

Van-e a kettőnek köze egymáshoz?

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Az amerikai elnök Benjámin Netanjahu washingtoni beszéde előtt beszélt arról, hogy bízik az iráni tárgyalások sikerében. Az izraeli miniszterelnök ugyanis a kongresszus előtt várhatóan azért kampányol majd, hogy keményebben lépjenek fel Teheránnal szemben.

Megköszönték Angela Merkelnek a magyarországi zsidó szervezetek vezetői a Dohány utcai zsinagógában tett hétfői gesztusértékű látogatását – közölte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az MTI-vel.

A német kancellár hétfői budapesti vizitjén … Tovább »

Interjú Szegő Györggyel, a Műcsarnok igazgatójával

Szegő György neve ismerősen cseng azok előtt, akik a legendás kaposvári Marat/Sade előadás díszlettervezőjeként, művészetkritikusként ismerték meg, ahogy azok előtt is, akik a zsidó kultúra kedvelőiként olvasták írásait, … Tovább »

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Szubjektív beszámoló a Soá 70-ik évfordulójának pécsi megemlékezéséről

Részletek a Dohány utcai Templomkörzet 2015. január 5-én (hétfőn), 17:00 órakor tartott körzeti gyűléséről készített jegyzőkönyvből. A Dohány utcai templomkörzet a mai napon titkos szavazást tartott dr. Frölich Róbert főrabbi személyéről.
Dr. Frölich Róbert tájékoztatta … Tovább »

Interjú Geert Wilders-szel, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetőjével.

“Rosszul vagyok még a gondolatától is, hogy valakinek a bőrszínéről beszéljek. Szabadságot akarok mindenkinek, a muszlimoknak is, nem emelek ki embercsoportokat, akiket alacsonyabb rendűnek tartok másoknál. … Tovább »

 – Villányi András fotóiról

50 évet illusztrál 50 kép: válogatást láthatunk a Dohány utcai zsinagóga körzetének fél évszázadáról. Momentumokat, mikrotörténelmet. Az utolsó évtizedek lenyomatait. A sok új fotó között néhány régebbi: nem a koruk, a tematikájuk és … Tovább »

Laczó Ferenc monográfiája a Horthy-kor reprezentatív magyar zsidó értelmiségi kiadványainak elemzését kínálja. A kötet a korszak magyar zsidó történelemértelmezéseinek és politikai platformjainak, hagyományképeinek és identitásopcióinak, apológiáinak és önkritikáinak részletes feltárására vállalkozik. Különös figyelemben részesíti a még a 2. világháború éveiben is megjelenő, gyakorlatilag egészen az 1944-es katasztrófáig publikálásra kerülő magyar zsidó kiadványokat, bemutatva, hogy a radikalizálódó antiszemitizmusra és a szükségletek kielégítésének fokozatos ellehetetlenülésére milyen intellektuális válaszkísérletek születtek.