1944. október 15-e a borzalmak napjaként vonult be a magyar és a magyarországi zsidóság krónikájába. A nyilasok vették át a hatalmat. A nyilasuralom áldozatainak emlékét a Párizsban élő magyar képzőművésznő, Stein Anna örökítette meg, s ennek az emlékműnek a felavatásakor … Tovább »

Női rabbik
– i -I: A rabbi pénteken sokáig aludt
M. B. J.: …én vagyok az Úr, ha bosszúmat állom rajtok
Az iraki agresszió két vetülete
Baljós jelek Lettországban
A zsidókérdés a lengyel hatalmi küzdelemben
„Mi” és „ők”
László József: Emlékezés
Antal Gábor: Szabó Dezső … Tovább »

 és – amit pedig eddig el nem mu­lasztott – a minyére sem ment el.
Történt ez napjainkban az USA Barnard’s Crossing városában, ahol 300 zsidó család él, s az előző vasár­napon a hitközség elnöksége elha­lasztotta a döntést papja újraválasz­tásáról vagy elcsapásáról. … Tovább »

A nemzeti újjászületését élő és függetlenségre törekvő Lettország­ban feltámadtak a soviniszta, antiszemita, sőt, fasiszta múltú szerve­zetek is. Ilyenek a Tűzkeresztesek (Ugunskrusts) és a Villámkereszte­sek (Perkonkrusts). Ez a két szerve­zet a második világháború idején … Tovább »

Heves politikai küzdelem tört ki Lengyelországban a Szolidaritás ke­belében, s miként várható volt, ebben a harcban szerephez jutottak a lengyel társadalomban fellelhető an­tiszemita tendenciák – állapítja meg a Zsidó Kutató Intézet Briefing című tájékoztatója 1990. augusztusi … Tovább »

A lágermadonna
Az élet paradoxona: szülés a kon­centrációs táborban. A halál helyén élet fakad. A pusztulásra szánt re­ményt szül az elmúlás ellenében. Ez a történelmi paradoxon 1944 nyarán történt a strasshofi tábor poloskás barakkjában.
*
A képtelenségnek még nincs … Tovább »

Az alábbi rövid írást a Sipos Z. Tibor boppardi református lelkész szerkeszté­sében az NSZK-ban megjelenő Reformá­tus Info c. időszaki kiadvány 1990. 6. szá­mából vettük át, része az abban közölt ökumenikus Körlevélnek.
„Isten és ember ellen való vétek­nek” minősítették … Tovább »

Nemrég volt ötven esztendeje, hogy Márton Áront 1939-ben püs­pökké szentelték a kolozsvári Szent Mihály templomban. A második bé­csi döntés (1940. augusztus 30.) után a püspök katolikus hívei két ország területén éltek: Dél-Erdélyben Gyu­lafehérvár maradt a püspöki szék­hely, … Tovább »

 Az újságolvasók arról értesülhet­tek augusztus végén – szeptember elején, hogy az ügyészség „állampol­gári bejelentésre” vizsgálatot indí­tott a Szent Korona című hetilap el­len. Szeretném tudatni mindenkivel, akit érdekel: azt az állampolgári be­jelentést (magyarán: … Tovább »

DE JÓ VOLNA, ha élne Bibó István, ha lenne valaki, aki olyan jól lát, olyan világosan fogalmaz, olyan boncnoki hozzáértéssel elemez és olyan makulátlan erkölcsi tekintéllyel tudna szólni, miként ő tudott. Általában és századunk roncsoló kórjáról, az antiszemitizmusról. Hogy … Tovább »

Kérdésükre sajnos nem tudok vá­laszolni, mert nem hiszek benne, hogy valamit is tehetnénk – sem mi magunk, sem azok a nem zsidók, akiknek ez épp olyan fontos, mint nekünk, zsidóknak. Tudom, hogy lesznek olyanok, akik ezért a kije­lentésemért apatikusnak, túlzottan reménytelennek vagy … Tovább »

A RENDSZERVÁLTÁS a Magyar Televízióban életre bábáskodta a Vallási Szerkesztőséget, ahol – ha­vi negyedórában meghatározva a rá eső időt – a „magyarországi zsidó­ság műsora” is megszületett. Ismét belegyömöszöltettünk a vallás Prokrusztész ágyába, jóllehet a műsor … Tovább »

Gyászünnepség a mártírok és az ismeretlen munkaszolgálatos emlékművénél
1945 óta minden évben Ros Hásáná ünnepe előtt a Kozma utcai te­metőben összegyűlik a főváros zsidóságának jelentős része, hogy együtt emlékezzen meg hozzátarto­zóiról, minden elpusztítottról. … Tovább »

Bihari Tibor: Emlékezés a régi VAC-ra
László József: Két szégyenletes pillanat
Bemutatjuk Zeévet, a népszerű izraeli karikaturistát
Se paraszt, se zsidó…
Ahasvérus varga cipőboltot nyit
Bereznai Zsuzsanna: Zsidó szokások és hiedelmek
Dr. Buk Mirjam: Hol volt, hol nem volt…
A próféta, … Tovább »

BUDAPESTEN SZÜLETETT 1923-ban. Farkas Jenőnek hívták. Adonyban nevelkedett, a pesti Kölcsey Gimnáziumban tanult, a kecskeméti Református Gimnáziumban érettsé­gizett 1940-ben. Már középiskolás korában felfigyeltek rajztehetségére, de a zsidótörvények megakadályoz­ták abban, hogy … Tovább »

In memoriam dr. Buk Miklós
Férjem, dr. Buk Miklós 1935-től 1944-ig a Magyar Cionista Szövetség főtitkára volt. Én 39 tavaszán ismer­tem meg, de tudok előző működésé­ről is. Magyarországon akkoriban a cionizmus „rendőri ügy” volt. Két zsidó hitközség létezett: az ortodox, … Tovább »

Beszélgetés Róna-Tas Andrással
PÁR ÉVVEL EZELŐTT a világ több rangos magazinja és napilapja is te­kintélyes teret szentelt a jugoszláviai író és irodalomtörténész, Milorad Pavič regényének, a Kazár szótár­nak. Divatos lexikonregény formájá­ban jelenítette meg elképzelését … Tovább »

Sátorosünnep
A szukká a szabad ég alatt épített sátor, négy fala van, és lombtető fedi.
A Ros Hásánával kezdődő és Jóm Kippurral befejeződő Félelmetes Na­pok után már készülődünk a Szuk­kot („örvendezésünk időszaka”) jó hangulatú megünneplésére. A zsidó népet, … Tovább »

1962. nov. 22-én az Állami Egyház­ügyi Hivatal átküldi a Külügymi­nisztériumba „az izraeli követség tagjainak újabb illegális tevékeny­ségéről készült feljegyzés másolatát szíves tájékoztatás céljából. Elvtár­si üdvözlettel”:
„Az izraeli követség két tagja … Tovább »

Antall József magyar miniszterelnök tisztelgő látogatást tett Jean-Marie Lustiger bíborosnál, a francia főváros katolikusainak lelki vezető­jénél.
A találkozás a protokoll szabályain túl is érdekesnek tűnt. Lusti­ger bíboros ugyanis származásánál fogva közép-európai, lengyelországi, … Tovább »