A következő szemelvény A. B. Jehosúá „Szerelmesek” című regényének egy kis részlete, ami azt érzékelteti, hogy milyen Jeruzsálem hangulata a böjt előestéjén, és ez ho­gyan hat egy nem vallásos személyre.
Visszamegyek újból a vallásosak negyedébe. Körbe-körbe átfé­sülöm … Tovább »

Izraelből jönnek a dollármilliók
Gombátlanítás, speciális acéllemez szigetelés, 4 millió dollár, vörösrézlapok a tetőre. S hogy e néhány össze­vissza kavart szó hova illik, a fővárosban jövő-menő em­bernek nem kell magyarázni, hiszen azonnal beugrik a kép: Budán készül … Tovább »

Bennfentes üzletemberek ismernek egy ügyvédi irodát a Belváros szívében, amely egy kicsit más, mint a többi ügyvédi iroda a fővárosban. Izraeli munka­rend szerint üzemel, fogadóórák tehát nincsenek, reg­geltől estig várják az ügyfelek jelentkezését, gyakran még vasárnap is … Tovább »

Tűz,

fa,

kés együtt van.

És az áldozat?

Előttem megy, hátán a fa.

A szolga a hegy lábánál maradt. Izsák,

neve öröm volt, nevetés.

Kacagott Sára,

nevetett az égi hírnökön

s esztendőre újra csak nevetett.

Karján az ajándék:

ez a fiú, aki most … Tovább »

Hiperérzékenység
Kubinyi Ferenc író-újságíró, közéleti emberek múltjának szenvedélyes kutatója, május 8-án rendhagyó módon az Új Ma­gyarország olvasóknak fenntartott Levéltükör című rovatában szólalt meg. Azt fejtegette, hogy az Encyclopaedia Britannica nyu­godtan közölheti … Tovább »

Egy olimpikon élete

Megilletődve kerestem fel volt tanáromat, az egy­kori Debreceni Zsidó Gimnázium minden diákjának “fi­vérét”, Kárpáti Károlyt. Közös a múltunk egy darabja és nem is akármilyen az a négy esztendő.
Ő bizony birkózó lesz
Édesapja a Kállósemjénhez közeli … Tovább »

„A német és nyilas gonosztevők által kiontott vér nem lehet az állam bevételeinek forrása” (1946. XXV. törvénycikk)
Májusi számunkban tudósítást közöltünk Hogyan ra­bolták és dézsmálták? címmel az 1944-ben kényszer letétbe került, majd Ausztriába kiszállított, onnan … Tovább »

Az utóbbi időben sok szó esett a Magyar Rádió vallási műsorairól. Ezzel kapcsolatban az érdeklődés homlokterébe került a frissen megindult ökumenikus rádióműsor, a Pax Rádió is. Tulajdonképpen mit takar ez az elnevezés? – kérdeztük Landeszman György főrabbit, aki az egyházak … Tovább »

Szegő Krisztina: Washingtoni szédertől a Vállalkozók Pártjáig
(róbert): A kárpátaljai megmaradtak
Kroó László: „Tiszteletbeli zsidó lettem”
Széljegyzetek
Minden zsarnok mögött kezében spongyával egy történész áll…
Válasz Raj Tamásnak
(g.j.): Hitközségi küldöttgyűlések
Bognár … Tovább »

A Bethlen téri Oneg Sábbát Klubban Baruh Oberländer rabbi, a lubavicsi közösség magyaror­szági képviselője számolt be a közelmúltbeli kárpátaljai ta­pasztalatairól. A nehéz körül­mények között élő maradék zsi­dóság élete, problémái bonta­koztak ki szavaiból.
Lustig … Tovább »

Alaptalanul hamis hisztériakeltés?
Józsa Fábián, az MDF harmincöt éves országgyűlési képviselője az Új Magyarország március 12-i számában megjelent Elnöki bélyeg című írásával alapos kioktatásban kívánta részesíteni Göncz Árpádot, a Magyar Köztársaság elnökét. Azt … Tovább »

Napjainkban jelentősen megnövekedett az igény a magy­arországi zsidóság történetére vonatkozó, megmaradt iratok összegyűjtése és kutathatóvá tétele iránt. Ezért Landeszman György főrabbi úr, a levéltár igazgatója támogatásával a Ma­gyar Zsidó Levéltárnak az Országos … Tovább »

Diósi Ágnesnek
Apu elveszett gyerekei: Éva és Józsika.
Anyu elveszett gyerekei: Pista és Pali.
Apué legendás szerelmi házasság volt.
Anyu minden folyónál vágyakozott rá –
meg akart halni.
Apu azt mondta: szüleinek sírja itt van.
Anyu azt mondta: az ember nem megy el onnan,
ahol … Tovább »

Hogyan rabolták és dézsmálták?
„Magyarország kötelezettséget vállal arra nézve, hogy minden olyan esetben, amidőn a fennhatósága alá tar­tozó személyeknek Magyarországon lévő javaira, tör­vényes jogaira vagy érdekeire e személyek faji szár­mazása vagy vallása miatt 1939. … Tovább »

Adalékok a Rózsa T.-ügyhöz
Csurka Istvánnak nyilván nagyon kellett Rózsa T. Endre. A kormány hónapok óta folytatja kampá­nyát a média fölötti dominancia megszerzéséért, és e kampányt a jobboldali sajtóban sűrűn kísérik an­tiszemita felhangok. Miután ennek felhánytorgatása … Tovább »

A remény
Mi más jelképezné jobban egy nemzet identitását saját nyelvén alkotott irodalmánál, annak is talán legérzékenyebb részénél: lírájánál? Mi más jelképezné különbül egy állam szuverenitá­sát himnuszánál? Amikor 1887-ben Naftali Herz Imber papírra rótta versét, … Tovább »

Itthon
 „Csoda történt a Parlamentben” – így kezdi cikkét a Mai Nap tudósítója arról a szavazásról, amelyre április 7-én, a ké­ső délutáni órákban került sor, az úgynevezett második kár­pótlási törvény módosítványával kapcsolatban. Amennyi­ben a tisztelt Ház a … Tovább »

Ne bagatellizáljunk!
Csodálkozással olvastam Simon Iván levelét a Szom­bat januári számában, amelyet némi késedelemmel kap­tam meg.
Simon azt írja, „a primitív csahosokra oda kell figyel­ni, de ezeket a tényezőket pont a Gadó György féle rea­gálások erősítik, teszik ismertté. … Tovább »

Simogató tavasz az udvaron.

Egy fa virágban. Négy kislány játszik

két szent nyelvóra között

az emlékfal előtt, amelynek

márványán Levi, Sonino, Cassuto

és más nevek

nyílegyenes sorokban, mint az újságlapon

vagy mint a Tóra tekercsein.

A fa úgy áll ott, … Tovább »

Szinte barlangrajzoknak tűntek Kováts Albert festményei a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítótermeiben. A katakombákra emlékeztető, apró helyiségekből álló terem­sor falairól egy következetes művészegyéni­séget ismerhetünk meg, aki a közelmúlt ha­zai művészetét épp úgy … Tovább »