A náci népirtást túlélő emberek történetének megőrzésére szólított fel a közelgő holokauszt-emléknap alkalmából pénteken az ENSZ főtitkára.

Az Afganisztánban működő talibánok, az iszlám harcosok jelentős része egy olyan törzsi népből származik, amely elképzelhető, hogy az ókori zsidósághoz kötődik. Indiai genetikusok – izraeli segítséggel – a korábbi sikertelen bizonyítási kísérletek után most újból megpróbálják igazolni az Afganisztánban és Pakisztánban élő pastuk esetleges kapcsolatait a mai Izrael lakóival – írja a londoni Guardian.

A CBS értesülései szerint a New York-ból indult gép utasai bombának hitték egy zsidó férfi imaszíját, amelyet a felszállás után csavart magára, hogy imádkozzon.

A bukaresti, Giurgiului úti zsidó temetőben emlékeztek tegnap a fővárosi zsidóknak az 1941. január 21–23. közötti vasgárdista lázadás idején történt lemészárlására. Az áldozatok emlékére állított emlékmű előtt tartott gyászszertartáson Oren David, Izrael bukaresti nagykövete is részt vet.

Évente több tízezer izraeli látogat Magyarországra. Ugyanakkor nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ezeket a jó kapcsolatokat beárnyékolják az antiszemitizmus egyes megnyilvánulásai. Manapság ha Izraelben az emberek Magyarországról hallanak híreket, akkor ezek többnyire az antiszemitizmus növekedésével kapcsolatosak. Látják, ahogy a szélsőségesek az utcán menetelnek…

Elbocsátották az auschwitzi múzeumból azt a biztonsági őrt, aki akkor vezette az éjszakai szolgálatot, amikor az előző hónapban ellopták az egykori náci haláltábor bejáratánál lévő fémfeliratot, közölte a lengyel PAP hírügynökség.
 

“A mi iskolánkban összeírják a zsidó gyerekeket, zsidólista készül, és a tanulók aláírást gyűjtenek azért, hogy a zsidó gyerekek menjenek el az iskolából” – mondta el a Kolibri Színház előadása utáni beszélgetésen egy középiskolai tanár.

“A pápa gesztusa révén jelentősen csökkent a feszültség a kereszténység és a zsidóság között”
 

Benedek pápa ellátogatott a római zsinagógába, ahol számon kérték rajta az egyház szerepét a második világháborúban.
 

Nem tudom, kitől hallottam: amerikaitól ne kérdezd meg a fizetését, magyartól pedig a vallását. Régen lehetett: már odahaza sem tudakoljuk, mennyi van a másiknak a borítékjában. Mindenesetre kevés két olyan kultúrát ismerek, amelyekben ilyen eltérően ítélnék meg, kényes téma-e a vallás. 

A társadalmi béke megteremtéséért és az emberi méltóság megvédése érdekében mozgalmat indított a Raoul Wallenberg Egyesület. Az akció jelképe a felirattal ellátott nemzetiszínű kokárda, amely a program révén visszakaphatja régi fényét. Roaul Wallenberg – a náci megszállás idején Magyarországon dolgozó svéd diplomata – több ezer magyar zsidó életét mentette meg. 1945. január 17-én indult el valahová, ahová nem érkezetett meg. Halálának körülményei máig tisztázatlanok. Az évfordulón osztották ki a Raoul Wallenberg-díjakat, és tisztelegtek az emberi helytállás szimbólumává vált férfi emlékhelyeinél.
 

Itamár Jáoz-Keszt, és felesége, Hanna tel-avivi otthona egyben az Eked kiadó irodája is. A falak könyvespolccal tele, Itamár saját művei magában több sort elfoglalnak. Kintről a városra jellemző párás levegő árad be és madarak hangja hallatszik, az ablak mellett pedig egy üvegházinak tűnő orchidea pompázik rengeteg virággal. Hanna állítólag másfél évig öntözte, amíg életjelt adott.
 

Itamár Jáoz-Keszt 1934-ben született Szarvason, 1944-ben deportálták Bergen-Belsenbe, majd 1951-ben alijázott. A Tel-Avivi Egyetemen Bibliát és héber irodalmat tanult, majd megalapította ez Eked Irodalmi Kiadót. Kilenc verseskötetet publikált, egy prózatrilógiát, illetve több válogatáskötetet jelentetett meg magyar költők héberre átültetett verseivel. Magyar fordításban eddig két kötetet olvashattunk saját verseiből.
 

„A izraeli holocaust-irodalom különböző fázisait legjobban a költészettel szemléltethetjük”, mondja Hanna, „ahol három jól elkülöníthető irodalmi generációról beszélhetünk. Az első generáció a harmincas és negyvenes években írt, legtöbbjük családja és hozzátartozói Európában voltak.
 

Az utánunk jövő nemzedékek emlékezzenek a holokauszt rettenetére, de tanulják meg mindazt a szépet és jót, amelyet a zsidó lét jelent – mondta Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi a fővárosi gettó felszabadulásának 65. évfordulóján hétfőn Budapesten a Dohány utcai zsinagógában.
 

Őszintén szólva nem hittem volna, hogy Arnold Schönberg Mózes és Áron című operájának első budapesti előadása zsúfolásig megtölti majd a Művészetek Palotájának nagy hangversenytermét. Ez azt jelenti: Magyarországon van egy közönségréteg, amely érdeklődik a huszadik század egyik legjelentősebb újító zeneszerzője és annak legfontosabb műve iránt, még ha az nehezen befogadható is.
 

Kampánynyitó rendezvényt tartott a Jobbik Budapesten. A mintegy 2500 fős Újbuda-Tóvárosi sportcsarnok teljesen megtelt, az épület előtt a hatalmas magyar és árpádsávos zászló tövében és odabent gárdisták, valamint “Csendőrség”-feliratot és sorszámot viselő fekete kommandósruhások biztosították a helyszínt. A párt egyéni képviselőjelöltjei a korona másolata előtt tettek esküt. A beszédekben sok hangzatos kijelentés, és szinte semmi konkrétum nem szerepelt.
 

Izrael azzal fenyegetőzik, hogy kiutasítja Törökország tel-avivi nagykövetét, ha a török televízió folytatja annak a filmsorozatnak a sugárzását, amely brutálisnak állítja be a zsidó állam hadseregét.
 

Szombat este mutatja be a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a teljessé vált Mózes és Áron című operát.
 

Mein Kampf címmel szombattól látható a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán George Tabori (Tábori György) bohózata; a darab egyik szerepében a betegsége után a teátrumba most visszatérő Törőcsik Marival.