AZ EMBERI JOGOKÉRT folyó harc történetének egyik fejezete a romániai zsidókérdés. És nem kell aktualizálni ahhoz, hogy pontosan lássuk, amint már a XIX. században kirajzolódnak ezek a megközelítések és viszonyulások, amelyek a mai romániai gyakorlatban is tapasztalhatók. Az „illetékesek” … Tovább »

Hermann Imre tanulmánya

Egyszer volt egy budapesti iskola. Most nem arra az utolsó kísérletre gondolok, amely Marx vagy inkább Lukács György nyomán nagy ívű társadalomfilozófiai látomásokban kísérelte meg felvázolni egy baloldali, humanista közösségi társadalom jövőképét (Heller … Tovább »

A száztíz évvel ezelőtt „Zilahy Sámuel bizományában megjelent” kötetet jegyzetelem könyvszemlénk számára. Bár a kiadást követő friss recenzió kötelezettségének nem tehetek eleget, mégis újdonságként mutathatom be dr. Kohn Sámuel Héber kútforrások és adatok Magyarország … Tovább »

EGY OLYAN FORDÍTÓ tűnődései, aki héberből fordít magyarra. Hadd oszlatok el mindjárt egy félreértést. A mai héber nyelvet Magyarországon ivritnek szokás mondani, ami – ki tudja – netán valami egészen más, mint az ősi, az ókori vagy a középkori héber. Nem más. Ugyan kinek jutna … Tovább »

Az átkozott költő

SOMLYÓ ZOLTÁN

(1882-1937)

Soha annyira nem volt költő a költő, mint a század elején. Nem népvezér, nem látnok, nem jós, nem tanító, hanem érzékeny, megbántott énjének dalnoka. A szecesszió az egyéniség utóvédharca volt. A kisvárosból nagyváros, … Tovább »

Jehja ibn Daud Cubajri a neve annak a 87 esztendős, félig vak jemeni zsidónak, aki a múlt év decemberének egyik estéjén a Ben Gurion repülőtéren Izrael földjére lépett. Az aggastyánt három gyermeke várta.

Négy évtizede, hogy az apa nem látta fiait, akik 1950-ben, az emlékezetes … Tovább »

 TULAJDONKÉPPEN örülnöm kellene. Hiszen az a kép, ami az olvasó elé tárul, miután megismerkedett a Hasachar (Hajnal) című, a Zsidó Kulturális Társaság lapjának múlt évi (ha nem is az összes) számaival, feltétlen bizakodásra, optimizmusra ad okot. Ha viszont letesszük a lapot, … Tovább »

Azt már biztosan lehet tudni, hogy ki vesztette el az Öböl-háborút totálisan. Szaddám Husszein még intézhet néhány, az iraki hadsereg győzelméről zengő szónoklatot az általa kézben tartott nyilvánosságon keresztül népéhez, ez azonban mit sem változtat a helyzeten: tábornokainak … Tovább »

Egy bécsi magyar lány meséli…

Egyetlen zsidó tanuló vagyok a Goethe nevét viselő bécsi 14. számú reálgimnázium hatodik osztályában. Nevem Szigetvári Éva, tizenöt éves vagyok. Már harmadik éve koptatom a bécsi utcaköveket, szüleim tartós kiküldetése okán kerültem … Tovább »

Emlékszel?

Már Breslau, a mai Wroclaw körül folytak a harcok. A túlnyomó többségükben csontvázzá éheztetett emberek, ha volt még annyi erejük, hogy felemeljék fejüket, éjszakánként látták a sorozatvetők éles fénycsóváit, amint csíkokra szabdalják a mennybolt sötét kárpitját. … Tovább »

Napjainkban még a szélsőjobboldali, nyíltan zsidózó sajtótermékek (Hunnia, Szent Korona) szerkesztői is óvakodnak a nyilaskeresztesek rehabilitálásától. Szálasi Ferenc majd’ hat hónapos rémuralma, az a tény, hogy feltétel nélkül, az utolsó utáni pillanatig kiszolgálta a nácikat, … Tovább »

Az újvidéki sakkolimpián a magyar női csapat (a három Polgár-lány és Mádl Ildikó) aranyérmet szerzett, immáron másodszor a sakkolimpiák történetében. A Nemzeti Sport, híven az elmúlt majd egy évtized hagyományaihoz, az olimpia idején rosszindulatú kárörömmel figyelte a Polgár-lányok … Tovább »

Egy zsidó politikus a dualizmus korában

Nagy és bonyolult gazdasági-társadalmi folyamatok nemcsak az általuk érintett tömegek és az általában a nagy mennyiségek szintjén és léptékében vizsgálhatók. Nemegyszer annál jobban (vagy legalábbis nem rosszabbul, de mindenképpen más … Tovább »

A szellemi vagonlakók lapja, amelynek szerkesztői számára a korona is csak addig szent, amíg rágalmazásaikért jól megfizetik őket, már megint csúsztatnak, hazudnak, félretájékoztatnak. Szándékosan nem írom a lap nevét, miért csinálnék neki reklámot.

Legutóbb például ezek … Tovább »

Beszélgetés Márványi Péterrel

JANUÁR KÖZEPÉTŐL KEZDVE négy héten át óránként hallhattuk tudósításait a rádióban és a tévében. Magyar újságíró Jeruzsálemben? Szabad ilyen veszélynek kitenni egy tudósítót? A rádióban azt sem tudták, mikor jön haza. Találkozásunkkor … Tovább »

Dr. Feldmájer Péter portréja

Ha a nevét hallom, először mindig ugyanaz a kép villan elém. MIOK-közgyűlés a nyolcvanas évek végén. Csokornyakkendő, elegáns öltöny, díszes kipa, egyszóval ünnepélyes öltözet, aminek némiképpen ellentmond a kócos frizura s a lebegő vörös … Tovább »

Hagyd a népedet elpusztulni:

könyörülj rajta, Istenem.

Süllyedjen el a vesszőkosár,

hagyd a kőtáblát üresen.

Száradjanak le húrjai

hárfáiknak az ágakon.

Ének ne csalja szenvedésbe,

nyelje el őket Babilon.

Ne váljon többé szét a tenger.

Ég eledelt … Tovább »

Beszélgetés Mezei Andrással

A politika szembefordíthatott országokat egymással, rokonokat igazán, véglegesen nem szakíthatott el egymástól. A rendszerváltás óta pedig felértékelődött ez a népi diplomácia. Építeni lehetett a kölcsönös barátkozásra, turisták, barátok, költők … Tovább »

IZRAEL NEMZETI ÜNNEPE egyúttal a zsidóság ünnepe is, a vallásos, a nemzeti érzésű és az asszimiláns zsidóké egyaránt. Úgy érzem, hogy Izrael puszta léte és az a tudat, hogy van egy olyan ország, amely szükség esetén minden zsidót hajlandó befogadni, növeli minden zsidó önérzetét … Tovább »

 Régi igazság, amit banalitása ellenére Petőfi Sándor versbe szedett, hogy a tervek csak egy valamire jók, arra, hogy füstbe menjenek. Körülbelül esztendeje, hogy az egyesület felemás közgyűlése után megválasztott vezetőség felkérésére Kovács Dénes szerkesztőtársammal kézbe … Tovább »