MAGYARNAK LENNI történelmi kihívás. Zsidónak lenni sors. És magyar zsidónak?

Egyetemi professzorom egyszer, személyi lapomat nézegetve, anyám neve után érdeklődött. A papírokból kivörösödött arccal tekintett fel és rám ripakodott: Miért mondja maga, hogy magyar, amikor zsidó?! … Tovább »

1882. ápr. 1. Solymosi Eszter tizennégy éves, róm. kat. vallású szolgáló, Huri András r. kat. vallású tiszaeszlári lakos házából, ahol alkalmazva volt, eltávozott és többé nem tért vissza… Tiszaeszlár a nyíregyházi bíróság kerületébe tartozott s ez Bary vizsgálóbírót … Tovább »

A NYOLCVANAS ÉVEK ELEJÉN egy alkalommal apám síremlékét keresve, a békéscsabai zsidó temető látványa – összeomlott ravatalozójával, ledőlt kerítésével, embermagasságú gaztengerével – a felháborodás olyan viharát kéltette bennem, hogy kénytelen voltam lemondani a bensőséges … Tovább »

A mohácsi vésztől Buda visszavételéig

A MOHÁCSI VÉSZT követő idők háromfelé szakították az addig egységes országot s e három terület politikai struktúrájának megfelelően különbözőképpen alakult a zsidóság sorsa is. A zsidók sorsa legsúlyosabb a nyugati részen, … Tovább »

A Szombat 1990.2. számában tökéletes kudarcnak minősíti Kőbányai János a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1989 decemberében lezajlott közgyűlését, és elutasít minden „kártékony eufemizmust”, mely ezt a szerinte való tényt másképp minősíti, palástolja.

Eszem ágában … Tovább »

Mautner József bemutatkozik

Születésem éve 1911, erősen benne vagyok már a hetvenkilencedik évemben. Kaposváron születtem és a kényszerű szüneteket leszámítva, mindig Kaposváron éltem, sőt édesanyám is Kaposváron született, 1884-ben. Apám 1883-ban látta meg a napvilágot. … Tovább »

Olvasom a SZOMBAT ’90. januári számában Németh Sándor: Csak a bűnbánat szabadíthat fel c. írását. Legyen szabad ehhez néhány megjegyzést fűznöm.

A cím – amint az a 3. bekezdésből kiderül – a Holocaustbéli, zsidókkal szemben elkövetett bűnökre utal. Az ebben való részvétel … Tovább »

EGY REGGEL GIGI, aki az első udvarban lakott, egy négykerekű hordárkocsi végében ült, harangozott vékony, hosszú lábaival, és csúfondáros mosollyal nézett a szemembe. A ruháján, mint valami gyönyörű, nagyszirmú virág, sárga posztócsillag tündökölt. Illett hozzá.

A hordárkocsi … Tovább »

Franciaországban gombamód szaporodnak a magán rádióadók, mióta Mitterrand 1981-ben zöld utat adott nekik. Ma ezernégyszáznál több adó sugározza a legkülönbözőbb műsorokat mindenféle társadalmi csoport számára, a legváltozatosabb igényeket elégítve ki. Egyikük a Radio Communauté … Tovább »

 Az „intifáda” nem képes felőrölni Izraelt

– Látja ezt a szekrényt? – mutat házigazdám egy szép bútordarabra -, Betlehemben vásároltam, néhány héttel az intifáda előtt. – Ez az időmeghatározás sok izraeli tudatában olyan korszakot jelöl, mely ugyan nem volt valami régen, … Tovább »

A szovjet zsidóság országos kongresszusa

A Szovjetunió hetven városából 126 zsidó szervezet és hitközség képviselői vettek részt 1989. december 19-21. között Moszkvában a szovjet zsidóság első kongresszusán. 1917 óta nem került sor ehhez foghatóra.

A tanácskozás azért … Tovább »

Annak az egész világra valló kihatásai, hogy Kelet-Európa hanyatt-homlok rohan a demokrácia felé, már egészen nyilvánvalóvá váltak. Visszahatásai már a Közel-Keleten is érezhetőek, és messze ható konzekvenciái lehetnek Izrael számára.

Ezek közül a legközvetlenebb az, hogy … Tovább »

Néhány hónappal ezelőtt az NDK tömegkommunikációs eszközei randalírozókkal, skinheadekkel, szélsőjobboldali elemekkel nem foglalkoztak. A Német Szocialista Egységpárt mindig is megnyugtatóan nyilatkozott e témában: „országunk politikája nem nyújthat teret efféle irányzatoknak”. … Tovább »

Elie Wiesel (61) Erdélyben született író, az amerikai zsidóság egyik legtekintélyesebb szóvivője, 1986-ban Nobel-díjat kapott.
SPIEGEL: Mire gondolt Wiesel úr, amikor azt a sok német fiatalt látta, akik a berlini fal tetején viháncoltalk?

WIESEL: Először örömet éreztem, … Tovább »

TAPOLCÁN a múlt század hetvenes éveiben fellendülőben a borkereskedelem. Az „LMF” – Lessner Manó Fiai – jelzésű hordókat szerte a Monarchia országaiban jól ismerik a borkereskedők, vendéglősök, kocsmárosok. Apja mellett a fiatal, határozott és a borászatot kitűnően ismerő Lessner … Tovább »

TALÁN SZOKATLANNAK, kissé erőltetettnek tetszik ez az összetett szó: kistörténelem. Azokat az eseményeket szeretném kifejezni általa, amelyek az utóbbi években, évtizedekben itt, Magyarországon, a közelünkben zajlottak és zajlanak. Mondhatnám úgy is: a két világháború között, … Tovább »

CSURKA ISTVÁN izgalmas játékba fogott az utóbbi időben: megpróbálja kipuhatolni a gyakran emlegetett „zsidó érzékenység” ingerküszöbét. Ha egy-egy nyilatkozata túlságosan élénk reakciót vált ki, visszavonja, illetve utólagosan értelmezi, elutasítva azt az interpretációt, … Tovább »

CSURKA ISTVÁN ÚR, a Magyar Demokrata Fórum jeles tagja, valószínű képviselőjelöltje, az Új Esztendő 14. napján sokféle reagálást kiváltó eszmefuttatást adott elő a Vasárnapi Újság mikrofonja előtt. Utóbb nyilatkozatában elhatárolta magát az antiszemitizmus vádjától. A 20. … Tovább »

Míg a magyar országgyűlés megbízott elnöke New York-ban zsidó szervezetekkel tárgyalt, addig Pozsgay Imre Izraelben járt. Magyar-zsidó üzletemberek, mint A. Sarlós vagy a Reichmann testvérek, dollármilliókat készülnek az országba hozni. Mindeközben pedig – és mindezek ellenére – … Tovább »

A világ hírei
Salamon: Moses Rosen különös életműve
Vadász Ferenc: Nem az Erzsébet-, hanem a Ferenc József-hidat
(i – y): Felirat egy emléktáblára
Maine Coon: Amiről a harang szól
Megjegyzés
Azt szabad?
Csak egy mondat…
Vissza – de meddig?
Gadó György: Esetem a „magyar sorskérdésekkel”
Kelet-európai … Tovább »