1994 tavaszán három hónapig ösztöndíjasként Jeruzsá­lemben tébláboltam. Meglehetősen zavaros időszakban voltam kinn, ha en­nek a kifejezésnek Izrael esetében még van bármilyen értelme.

Mivel időm jó részét a „szent város”- ban, ebben a túlságosan is tömény he­lyen … Tovább »

Nemzetközi sajtószemle a Rabin-gyilkosság utáni két hétből

„Izrael számára minden út fájdalmas lesz. De a béke útja mégis jobb, mint a háborúé.”

(Jichak Rabin utolsó beszédéből)

Amir katonaéveit a hadsereg egyik elit egységében töltötte. A Jewish Agency később … Tovább »

Átveszik a hitközség irányítását?

A századfordulóhoz hasonlóan a kelet-európai zsidóságnak ismét egyik menekülési célpontja Berlin. 1989 óta négyezren érkeztek a városba.

Többségük azonban keveset tud a vallás elő­írásairól, a hagyományokról – írja a Der Spiegel.

A … Tovább »

A repülő rabbi már a múlté.

A volt Jugoszláviában a II. világháború után mindössze 67 ezer zsidó maradt a háború előtti 72-73 ezerrel szemben. A maradék zsidóság vallási teendőit a belgrádi székhelyű főrabbi látta el, és ha például szükség volt rá Dubrovnikban vagy … Tovább »

Interjú Dawid Warszawski íróval a lengyel zsidóság helyzetéről

Az elmúlt 45 évhez képest hogyan változott meg a len­gyel zsidóság helyzete a rendszerváltást követően?

A változás olyan hatalmas, hogy nem is tudom, mivel kezdjem. Az egyik oldalról rendkívül kevesen vagyunk…

Ez … Tovább »

Joszif Burg a jiddis irodalomról és Bukovináról

Talán a kelleténél egy kicsivel több kajánsággal a hangom­ban tettem fel az agg mester­nek az első kérdésemet, ne­vezetesen, hogy milyen érzés az utolsó közép- és kelet-európai jiddis nyelvű írónak lenni. Az arca pirosra váltott, … Tovább »

Amikor a csernovci forga­tást a nyakamba varrták, nem sok fogalmam volt arról, hova megyek. Tudtam, hogy Bukovina anno, a Monarchia alatt igazi multikultúrhely volt, a nevezetes Csernovciban egymás hegyén-hátán éltek zsidók, lengyelek, szászok, magyarok, örmények, románok, ruténok, ukránok … Tovább »

Marosvásárhely

A 76 éves Sauber Bernáthnak huszonhárom rokona vált Auschwitz áldozatává. A de­portáláskor az orosz fronton volt mint munkaszolgálatos. Amikor végre alkalmuk nyílt arra, hogy vissza­jöjjenek, a kolozsvári születésű Nagy János századparancsnokuk figyelmez­tette … Tovább »

A bratislavai hitközséget nem jelzi tábla, az idegen akkor is könnyen elsétál a Kecske utcai, alacsony ház előtt, ha észreveszi a kaputelefon apró obec, kuchyna és klub feliratait. A konyhá­hoz le kell menni a volt óvoda udvará­ra. Az ebédlő ajtaját fél tizenkettőkor nyitják ki, … Tovább »

Egy Csurka-interjút fénymásolt szá­momra valaki a nyár végén az Új De­mokratából. Bár tényleges a funkció­ja ennek s a többi hasonló lapnak, magam ilyesmit nemigen veszek a kezembe, s különösen nem vásáro­lom meg példányaikat, mert gyaní­tom, a vevőkörük – s így eltartóik … Tovább »

A magyar-zsidókat már csak egy nagyarányú orosz-zsidó bete­lepülés mentheti meg, fogal­maztam ironikus szlogenné néhány éve egy barátom abszurdnak tű­nő felvetését a közeljövő közép-európai zsidó migrációjáról, de inkább csak nyál­csorgatva hüledeztem, mint reális jövő­képnek … Tovább »

Napló

Egy sűrű hét Budapesten

Londonból újabban kora regge­li repülőjárat indul Budapest­re. Sajnos fél ötkor kell kelni, hogy elérje az ember. Fél hat­kor előáll a taxi (pakisztáni sofőrrel, mert a szokott taxisunk, Mister Gold vallási okokból nem vállal szombati fu­vart), … Tovább »

Villamosra várok a megállóban. Hozzám lép egy erős pofacsontú, le­lógó bajszú, középkorú férfi, olyan, mint a karikatúrák mélymagyarja. Megszólít:

– Uram, hol rontotta el az életét?

Képem lila lesz, s mint mindig, ha dühbe gurulok, megbomlik légzési rit­musom, nehezen … Tovább »

Az általam nagyra becsült Szom­bat című havilap főszerkesztőjének tollából származó címbeli idézet alatt mély gondolatokat tartalmazó cikk je­lent meg az 1995. novemberi szám­ban. A kissé hosszú nyúlt esszé a ma­gyarországi zsidó élettel foglalkozik, mindezt kiváló rendszerező, … Tovább »

Előrebocsátom, hogy cikkem nem a Yahalom Zsidó Szabadegyetem kérdé­seire kíván választ adni (erre nem is kért fel senki). Szántó T. Gábor Poszt­modern zsidóság című írása (Szombat, 1995. november) azonban égetően ak­tuálissá tette számomra néhány, régóta bennem motoszkáló … Tovább »

1995. november 10. és 14. között Budapesten tartotta konferenciáját a B’nai B’rith nemzetközi zsidó szervezet X. szekciója, ami a kontinentális európai országokat foglalja magában.

A helyszín a Közép-Kelet-Euró­pa iránti megnövekedett ér­deklődést is tükrözte. Az egyik fő … Tovább »

Először vegyük szemügyre, mit jelent ez a kifejezés: a mai kultúra; milyen pszichológiai, etikai, szellemi sajátosságai vannak en­nek a kultúrának. Az európai kultúra, egyik sajátossága egy olyan szélsősé­ges individualizáció, amelyre még soha nem volt példa az emberiség történeté­ben. … Tovább »

Hatékonyabb egészségügyi ellátás

Létrehoztuk a járóbeteg-ellátást az alábbi szakterületeken: belgyógyászat, kardiológia, tüdőgyógyászat-asztma, reu­matológia, szemészet, angiológia, röntgen, urológia, laboratórium. Elsősorban a ho­locaustot túlélők számára állunk … Tovább »

The present issue of Szombat begins with an essay by Péter Popper, in which he discusses how traditional Jewish values oriented the Jews in the modem times and how these values will continue to serve as guidance in the future. We alsó publish two reflections on Gábor T. Szántó’s essay that appeared … Tovább »

Hangokat, szövegeket, grafikonokat, mozgóképeket és animációt kombináló multimédia-magazinnal próbálja közelebb hozni Izraelt a világ zsidóságához a Jerusalem Multimedia Productions (JEMM) cég.

Amint azt Meir Fachler, a JEMM helyettes elnöke kifejtette, a zsidóság szolgá­latába … Tovább »