Beszélgetés Gergely Ágnessel  

A reggeli ébresztő a rózsaszín Samsung telefonról, apró léptek zaja – néha az ágyam felé vezetnek. Az instabil asztal, a fehér fal, a nyers színű padló, a reggeli és a délutáni napsütés. A fekete fenyőmagok az utcán, a rozmaringbokrok a suafati főút mellett. Szén-monoxid … Tovább »

„A történelem értékelése mindenkinek szíve-joga. Értékítélet kérdése, hogy tömeggyilkosoknak vagy nemzeti hősöknek tartjuk-e 1944 magyar politikai szereplőit. Mindenki jobban jár azonban, ha a történelmi értékelést se alkotmány, se más jogszabály nem írja elő…” – írja legújabb, ma megjelenő kötetének egyik tanulmányában Ungváry Krisztián történész. A Jaffa Kiadónál megjelent, krimiszerűen izgalmas könyvben a szerző az elmúlt száz év történelmi eseményei és figurái között vizsgálódva próbál válaszolni a címben feltett kérdésre.

Mahmúd Abbász palesztin elnök több hónapos szünet után hétfőn felhívta telefonon Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, négy nappal a három izraeli fiatal elrablása után. Netanjahu kijelentette, hogy számít Abbász segítségére.

A Herczeg család története[1]

A vatikáni kertekben vasárnap este tartott közel-keleti békeima lezárásaként a katolikus egyházfő, majd az izraeli és a palesztin elnök is beszédet mondott.

Aviva Müller Lancet  kutatásainak fő témája az arab államokból, elsősorban Jemenből érkezett zsidók tárgyi kultúrája.

A minap volt 90 éve, hogy a Bécs melletti Kierling szanatóriumában elhunyt Franz Kafka.  Ennek emlékére közöljük újra egyik írását.

…című kiállítással emlékeztek Sopronban, az Új utcai 11-es szám alatt, az Új-zsinagógában, a városból elhurcolt zsidó emberekre a magyar holokauszt 70. évfordulóján. A megnyitón többen részt vettek a tragikus események túlélői és azok családtagjai közül.

A tárlat célja, … Tovább »

Az olvasók számára 6 százalék elérhető, 94 százalék hozzáférhetetlen. Így oszlik meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZSE) könyvtárának állománya. A rendezett, katalogizált felszín alatt könyvhegyek rejlenek.

Miután szó szerint lefordítottuk neki angolra a Csúnya, gonosz bácsikat (az eredeti cím Big Bad Wolves), és korrekt magyarsággal kiejtette a film honi címét, az izraeli rendező egy vicces sztorit osztott meg régi, furcsa humorú barátnőjéről, aki egy észtországi közönségtalálkozó után “dagadt csirkéknek” nevezte a jelenlévőket. Így indult a beszélgetés… Navot Papushado társdirektora és jó barátja, Aharon Keshales nélkül jött Budapestre, hogy népszerűsítse fekete komédiáját, amelybe tavaly beleszeretett Tarantino.

Egy hónap alatt a visszautasított állami támogatás mindössze töredékét gyűjtötték össze, a 35 tagszervezet a projektjei megvalósíthatóságát mégsem félti. Úgy látják, olyan döntést hoztak, amely a rövid távú nehézségek ellenére nemcsak évek, hanem évtizedek múlva is vállalható lesz. A Memento70 forrásteremtő szövetség az Orbán-kormány emlékezetpolitikájának bojkottjaként jött létre, többek között a Szabadság téri emlékmű elleni tiltakozásul és a holokauszt-emlékév programjainak független megvalósítása érdekében. Interjú Harsányi Andrással és Toronyi Zsuzsannával, a projekt kampánymenedzserével, illetve szóvivőjével.

Száz éve született Charlotte Delbo francia ellenálló, Auschwitz írója.

Hosszan tartó tapssal jutalmazta a szombati világpremieren Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjét a 67. cannes-i filmfesztivál közönsége. A rendező egy új alkotói korszak nyitányának tekinti hatodik filmjét, derül ki nyilatkozatából.

Heller Ágnes ma tölti be 85-ik életévét.

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Részlet Ámosz Oz Barátok között c. regényéből

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke nyilatkozik a Szombatnak

részlet egy kisregényből