Összesen 2,597 találat (2321 - 2340) : - sz. t. g. -.
1993 októberében tartotta a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) legutóbbi – tisztújítással egybekötött – közgyűlését.
Hogyan ítéli meg az elmúlt másfél évet Simonyi Péter ügyvezető elnök, valamint az elnökség négy tagja: Bokor Judit újságíró-műfordító, Gergely … Tovább »
A Hit Gyülekezetének kebelében megalakult Teljes Evangéliumi Diák- és Ifjúsági Szövetség (TEDISZ) az 1994-es holocaust emlékévben országszerte számos megemlékezést szervezett. Azzal, hogy e megemlékezéseken nem csupán részt vett, hanem ezeket kezdeményezte is, teljesen egyedül … Tovább »
Az 1994-es esztendőben, a magyar holocaust ötvenedik évfordulóján, a mi zsidó közösségünk maradéka is megkapta Magyarország különböző szintű hivatalos fórumaitól azt az együttérzést, amelyet hitünk szerint megérdemel. Az emlékév eseményei késztettek az alábbi sorok megírására, … Tovább »
„Jonathan, a jövő héten születésnapi bulit csinálunk az unokatestvéremnek és meg akartam kérdezni tőled, hogy nincs-e kedved eljönni.”
„Naná, ha téged láthatlak.”
„Ezt hogy érted?”
Ne csinálj úgy, mintha hülyébb lennél, mint amilyen vagy. „Nos igen, az utolsó … Tovább »
Zsidó Híradó, 1895. január 4.
Egy kis összahasonlítás
Az orthodox rabbi soha be nem telik a thora és a szent tudományok mívelésével, a nappalt és estét tanítással és tanulással tölti be, ah a neológok hitszónoka a drága időt praktikusabban osztja be. Ő élvezeteit osztja … Tovább »
Götz Eszter: Konfliktusok nélkül?
Nógrádi Gábor: A megalázás és a megaláztatás regénye
Törésvonalak
Kállai R. Gábor: Az utolsó jelentés
Rónai Ádám István: Egy közös zsidó motívum Franz Kafka és Arnold Schönberg művészetében
Judith Stora-Sándor: Valódi kudarcból hamis … Tovább »
FRANZ KAFKA ÍRÁSAIT VALAKI HOMÁLYOSNAK és rejtett értelműnek találhatta, ezért értelmezni kezdte azokat. Az, hogy egy műben mi tűnik homályosnak és rejtettnek, meglehetősen viszonylagos. A homály forrása lehet az író írás- művészetének hiányossága, de az olvasó olvasási készségének … Tovább »
Lődi Tamásnak
E CÍMET OLVASVA BIZONYARA SOKAKBAN fogalmazódik meg a kérdés: van-e objektív alapja két, jelrendszerében gyökeresen különböző művészeti ág – az irodalom és a zene – tartalmi szempontok szerint történő összevetésének, bizonyos azonosnak vélt motívumok kimutatásának? … Tovább »
RASESONE ELŐTT 86 ÉVES NAGYNÉNÉMNEK templomi helyjegyet venni mentem a körzet irodájába. Az adminisztrációs hölgy tiszteletteljes köszöntésemre papírjaiból fel sem nézve zordan csak annyit mondott: Várjon a folyosón, dolgozom… Megértettem, hiszen csak egyedül várakoztam. Mégis … Tovább »
1965 tavaszán megállapodás jött létre a Német Szövetségi Köztársaság kormányával, hogy azok részére hajlandók kártérítési fizetni, akiken bizonyítottan álorvosi kísérleteket végeztek a különböző koncentrációs táborokban. Mivel akkor még nem volt diplomáciai kapcsolat … Tovább »
ERNST SCHNABEL Anna Frank-életrajza megemlíti, hogy Anna családfája anyai ágon anyakönyvekben a 17. századig vezethető vissza. A 17. században Frankfurtban a rabbi történetesen éppen Chájim ben Liva volt, a nagy prágai Lőw rabbinak, a Maharalnak a fia. Ha Anna Frank felnőhetett volna, … Tovább »
Gimes Katalin: Átkozottul sok szenvedés
(Götz): Mindennapi abszurdok
Rónai Ádám István: Az Ének ideje…
Götz Eszter: A megállóközökben sincs semmi
Gervai András: Woody Allen „gyilkos” komédiája
Az elfelejtett magyar expresszionizmus: Bokros Birman Dezső
Erős Ferenc: Hollybugyi
Berczeller … Tovább »
(Isaac Bashevis Singer: A mezők királya. Európa Könyvkiadó, 1994, 245 oldal, 360 forint)
Singer minden könyve ugyanarról szól: a szerelemről. Nem a mindent elsöprő, nagy szerelemről, hanem sok-sok szerelemről, mégsem párhuzamos párkapcsolatokról, netalán azok kereszteződéséről … Tovább »
Gera Évával beszélget Szegő György
– Kicsiny budai privát-galéria, a Vizuálart rendezett nemrégiben kiállítást Bokros Birman Dezső műveiből. Véletlen vagy sorsszerű, hogy a szinte egyedüli magyar expresszionista szobrásznak, huszadik századi plasztikai művészetünk kiemelkedő … Tovább »
„Vasárnap, 1944. október 22-én délelőtt 1/2 12 h.-kor, a sátoraljaújhelyi 312 sz. hadikórházban D. L. miskolci illetőségű egyén, epehólyag-gyulladást követő tüdőgyulladásban elhunyt.”
Ez lett volna bizonyára a gyászjelentés békés körülmények között. … Tovább »
(Egy orvos élete)
GB. 1912-ben született a vidéki nagyváros, N. melletti faluban, J.-ben.
Szülei vallásos ortodox zsidók, apja falusi kocsmáros, a falusi zsidók évszázadok óta tipikus életét élte. Szigorúan betartotta az ünnepeket, minden nap templomba járt, szombati … Tovább »
„Áldassál Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki megszentelt parancsaival és megparancsolta nekünk, hogy meggyújtsuk a Chanukka gyertyát.”
Így hangzik az áldás, melyet, a nyolcnapos ünnep minden egyes napján a gyertyagyújtás előtt mondunk. Az áldás első része … Tovább »
Ne másoktól várjuk, amit nekünk is el kell végeznünk…
Októberben került sor annak az előadás-sorozatnak megnyitó összejövetelére, amelyet a legfiatalabb magyarországi zsidó tömörülés indított el. A zsidó pedagógusok „újszülött” szervezetének egyik bábájától, … Tovább »
Erős Ferenc szociálpszichológussal beszélget Szántó T. Gábor
Amikor fél évtizede egy előadásában „negatív identitásmodell”-ről beszélt – a „sem ez nem vagyok, sem az” állapotáról, felismerni véltem szüleim nemzedékének máig ható traumáját. Ezt megelőzőén a nyolcvanas … Tovább »
(regényrészlet)
Én nem tudom, ki ez a nő.
Sápadtan áll a napfényben.
Törökmintás pongyolája csillog.
Sovány.
Göndör haja a válláig ér.
A nő illata betölti a konyhát. Azt hiszem, tavasz van. Március vagy április.
Semmi nem vet árnyékot. Minden fényben. A körfolyosó … Tovább »