Hatvanhat éve, 1943. január elsején hal meg Ukrajnában Rejtő Jenő. Munkaszolgálatosként. Előbb megírja színdarabjait, P. Howard-regényeket, még előbb közbeutazza Európát, él, ahogyan lehet. Hol dokkmunkásként, hol illatszerárusként, hol heringhalász, máskor építőmunkás, gobelinkereskedő. De megfordul cirkuszban is.

Avihu Ben-Nun tartalékos tábornok 34 évig szolgált az izraeli légierőben, több évig annak főparancsnokaként. Többek közt irányítása alatt bombázták le a 80-as évek elején az épülő iraki atomlétesítményt, szállították az etióp zsidókat Izraelbe, a Salamon hadművelet keretében. Nyugdíjazása után a General Motors izraeli érdekeltségeinek vezetője lett. A gázai háború hátteréről kérdezte a hvg.hu jeruzsálemi tudósítója.

Kárpátalja – Vass János Jenő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) helyi szervezete elnökének kezdeményezésére és a község önkormányzatának támogatásával a kárpátaljai Beregrákos lakosai szeretnék megvásárolni és felújítani a híres magyar színész, Salamon Béla szülőházát.

Egy Jordániában talált régészeti helyszín leleteinek radiokarbonos analízise szerint lehetséges, hogy ott már Salamon király korában is munkálatok folytak. A bejelentést a kor szakértői szinte azonnal megtámadták, mert szerintük már maga a feltételezés is abszurd.

Harry Kemelman hetvenes évek elején született regényére a krimisikerlistákon leltem. A borítón pajeszos, széles karimájú kalapot viselő, fekete alak követ nagyítóval lábnyomokat, amiből a vásárló rögvest azt hiheti, egy zsidó Holmes izgalmas kalandjai elevenednek majd meg a könyv lapjain.

A közös zsidó-keresztény örökség című írásában Yeshayahu Leibowitznak mindenben teljesen igaza van, amennyiben „kereszténységen” a 2-20. századokban e néven megvalósult történelmi képződményt értjük – és egyáltalán nincs igaza, ha e szót az Újszövetségben leírt kereszténységre vonatkoztatjuk.

Az Énekek Énekét bemutató kiállítás nyílt pénteken a budapesti Zsidó Múzeumban. A Szentírás és a Világirodalom kiemelkedő kincsét az izraeli születésű, Kölnben élő Jonathan – alias Robert Windmüller – földfestékkel színezett táblákra felvitt művészi kalligráfiái idézik héberül, Benedek István Gábor különlegességnek számító hexameteres fordítása magyarul; a kiállítást Rusznák Rita rendezte.

A zartkor.hu interjúja Vajda Róberttel, a Zsidó Színház rendezőjével Forrás: Zártkör 2008. május 23. “Nekünk nincs kultúránk ahhoz, hogy elfogadjunk valakit csak a tekintélye miatt, a zsidó hiszi, hogy felette nem áll más, csak az Isten.” Mikor alakult a Zsidó Színház? 2002 Augusztusában … Tovább »

Forrás: STOP 2008. április 15. Egy rabbi és segítői kedden kívánságcédulák ezreit gyűjtötték össze a jeruzsálemi óvárosban álló Siratófal, más néven Nyugati Fal kőkockái közül. A műveletre évente kétszer kerül sor: a zsidó húsvét előtt, ami ezen a hétvégén kezdődik … Tovább »

Mint minden reggel, Heskel kireteszelte az ajtót, és bement a kétnapos, végetnemérő esőtől nyirkos, félhomályos terembe. Tollseprűt vett, hogy módszeresen letörölje a port a tebáról*, a padokról, a székekről. Kinyitotta a frigyszekrényt, egy ronggyal áttörölte a széfer tórát. A tébához közel leült, hogy Choumelt várja, aki nem volt olyan korán kelő, mint ő. Egy újabb nap, amikor nem lesz ki a minján.
 

Forrás: Hírextra 2008. március 18. Közös fotókiállítás nyílt az izraelita, a keresztény és az iszlám vallások modern szent épületeiről Tér és imádság címmel a budapesti Művészetek Palotájában, amelyet Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Várszegi Asztrik püspök, … Tovább »

Forrás: hg 2008. január 20. Ma Németország az egyetlen Európában, ahol a zsidó vallásúak létszáma növekszik; az 1990 körüli ötvenezerből mára közel kétszázezer lett. A közösség megújulását látványos építkezésekkel demonstrálja, amelyek közül nem egy joggal kerül a … Tovább »

2008. január 17. / EMIH Az utóbbi hetekben egyre nagyobb vihart kavar a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvénymódosítás, amelyet a Parlament nagy többségben elfogadott. Az új törvény lehetővé tenné, hogy egy kisebbséghez tartozó személyek polgári pert indítsanak olyan személyek … Tovább »

A zsidó történelmi regény

A történelmi regény[1] mindig divatos műfaj volt, az egy-egy nép (ön)genezisét feldolgozó mítoszok, az ókori eposzok, a középkori gesták, sagák, legendák is a műfaj őseinek tekinthetőek. A 19. században a romantikus nemzetfogalom kialakulásának köszönhetően … Tovább »

A bibliai időkben „készen kapott” zsidó művészet teljesen más, mint amelyet az ókori kelet addig ismert. A legfontosabb különbség a képtilalom. A megkülönböztető képtilalom törvénye a második parancsolat. A mózesi tiltás bálványokra, idegen istenekre vonatkozik. A héberek … Tovább »

Forrás: Népszava 2007. október 13. Nyomban a felszabadulás után a 200/1945. M.E. számú rendeletben, annak 10. §-ában a Magyar Állam vállalta, hogy “Budapest székesfővárosnak a polgári közigazgatásba való bevonásától számított harminc napon belül rendezi a kormány a zsidó vagyonok … Tovább »

2007. augusztus 31. A kelet-jeruzsálemi felfedezés nagy jelentőségű lenne, ha bebizonyosodna, hogy tényleg arról van szó, amit izraeli régészek sejtenek, miután a helyszínre mentek, terepszemlét tartani. A látogatás után Gaby Barkai, a Bar Ilan Egyetem archeológusa felszólította az … Tovább »

2007. július 2. A kutatók nemzedékek óta vitatkoznak arról, hogy Kumrán kizárólag az esszénusok kolostora volt-e, vagy eredetileg a görög hódítókat legyőző makkabeusok erődjének épülhetett, illetve esetleg egy gazdag zsidó család villája volt, amelyet később az esszénusok gyülekezeti … Tovább »

2007. június 18. A Lauder Javne Iskola gyermekei Balla Margit rendezésében-díszleteivel-filmbejátszásaival és lelkesítésével bemutatták a Kolibri Színházban Simon Tamás (1935. dec. 2. –1956. márc. 26.) Don Juan című verses drámáját.           A Szamovár eszpresszó … Tovább »

2007. július 5. Nem tudhatom, használta-e néhai Steiner Salamon, a dunaszerdahelyi izraelita hitközség tagja azt a 15 krajcáros illetékbélyeggel ellátott “népfölkelési igazolványi könyvet”, amelyet 1897-ben állítottak ki a nevére. Az akkori törvény szerint “Ő Felsége parancsára, … Tovább »