„A dicsőséges Sebestyén apostol lovagi- és szerzetesrendjének a Főkáptalan által elfogadott és jóváha­gyott új szabályzata, mely kihirdettetett az Udvarnál az 1652. évben.” Madrid, Királyi nyomda 1702 (114-115. oldal).

Először: ismerik-e nevezett jelöltet, hány éves, … Tovább »

Ez év márciusában Madridban a Balmes utcai zsinagógá­ban rendezett ünnepélyen Hájim Herzog Izrael államelnöke mellett maga Juan Carlos, spanyol király is részt vett, amikor megemlékeztek a kiűzés 500. évfordulójáról. Májusban a külföldön élő, spanyol származású zsidók számára … Tovább »

Háború
Első pillantásra gyönyörű lánynak látszik:
a háborúval minden férfi játszani vágyik,
de amikor végre eljutnának az ágyig,
csak rút boszorkány, kibe foguk belevásik.
Ég és Föld
Az eget s a csillagokat nézem,
a földet, csúszó-mászó lényeit,
és kutatom megalkotásuk … Tovább »

Régi vicc, hogy az iskolában a tanító felszólítja a gyere­keket, soroljanak fel híres embereket. Ezek elkezdik: Ábrahám, Mózes, Dávid, Jézus, Marx, Einstein, Freud… Móric­ka jelentkezik: „Tanító bácsi kérem, lehet nem zsidó is?”
Ez juthat eszünkbe most, amikor Amerika felfedezőjé­ről, … Tovább »

Hispániában igen régóta éltek zsidók. Már a ró­maiak idején eljutottak ide. Az arab hódítók uralma alatt általában békében élhettek. 756-tól létezett a cordobai önálló kalifátus, ami az akkori Európa egyik vezető hatalmává vált, s ebben nem kevés részük volt a zsidóknak … Tovább »

 1492

Az 1492-es év iszonyatos tragédiát hozott a spa­nyol zsidóságra. Ezen év márciusában írták alá a granadai Alhambra palotában a zsidók kiűzésének ren­deletét. Ezzel az aláírással néhány hónapon belül 300 ezer zsidót tettek földönfutóvá, míg másik 300 ezer a keresztény … Tovább »

A következő szemelvény A. B. Jehosúá „Szerelmesek” című regényének egy kis részlete, ami azt érzékelteti, hogy milyen Jeruzsálem hangulata a böjt előestéjén, és ez ho­gyan hat egy nem vallásos személyre.
Visszamegyek újból a vallásosak negyedébe. Körbe-körbe átfé­sülöm … Tovább »

1992Néhány napos vita után apám világítson mécsese belee­gyezett, hogy a pozsonyi jesivába utazzam. Ádáz csatát kellett vívnom, mert mitőlünk nem szoktak Pozsonyba utazni. A mi városunk áldott emlékű rabbija gyakran mondogatta, hogy Pozsony még a szemináriumnál1 is elfajzottabb … Tovább »

Egyszer elfelejtjük, milyen
Egyszer elfelejtjük, milyen a pusztulás –
a lerombolt szív-szentély, a gőzölgő tudat
s világtérképen az atomvillanás.
Egyszer elfelejtünk emlékezni,
az öröklét üvegkupoláiban hűsölünk,
ki feljebb, ki lent, attól függően,
hol szorított … Tovább »

Peszáh első napjától hét héten át számoljuk az „ómert” – ez a hét hét a „sávúót” („svüesz”), „hetek” -, és az 50. napon egy újabb zarándokünnep kezdődik. (Az „ötvenedik” görö­gül: „pentekoszté” – íme a magyar „pünkösd” szó eredete.) Ez a kétnapos … Tovább »

A sötét színpadon egyetlen árva fénycsóva lányok gyűrű­jét világítja meg. A kör közepén fekete, göndör hajjal, borostás arccal, fekete ingben és nadrágban a próféta, kezében óriási bot. A gyűrű szétnyílik, a próféta a színpad szélére jön, és bot­jával kimérten, … Tovább »

Beszélgetés Erdei Grünwald Mihállyal és Beck Annával

Hallgatjuk és olvassuk a híradásaikat. Az Öböl-háború idején sietve kerestük a tőlük érkező jelentéseket. Korrekt és tárgyszerű információkat adnak Izraelről, s nem is gondolnánk, hogy ezért olykor küzdeniük kell. Az … Tovább »

Nemrég láthattuk a televízióban azt a filmet, amely egy hőslelkű orosz zsidó asszony kálváriájáról, valóságos pokoljárásáról szólt, a brezsnyevi Szovjetunióban.
Az oroszországi zsidók már a múlt század végétől tömegesen hagyták el hazá­jukat, amelyben sanyarú sorsuk … Tovább »

Leáldozott az amerikai zsidóság aranykora?

Az amerikai zsidóság helyzetének romlása és más egyéb kisebbségek megerősödése az elmúlt évben te­ret engedett a fokozott mértékben jelentkező antiszemita megnyilvánulásoknak. Emellett az egyre terjedő vegyes házasságok is árnyékot … Tovább »

Izraelből jönnek a dollármilliók
Gombátlanítás, speciális acéllemez szigetelés, 4 millió dollár, vörösrézlapok a tetőre. S hogy e néhány össze­vissza kavart szó hova illik, a fővárosban jövő-menő em­bernek nem kell magyarázni, hiszen azonnal beugrik a kép: Budán készül … Tovább »

Bennfentes üzletemberek ismernek egy ügyvédi irodát a Belváros szívében, amely egy kicsit más, mint a többi ügyvédi iroda a fővárosban. Izraeli munka­rend szerint üzemel, fogadóórák tehát nincsenek, reg­geltől estig várják az ügyfelek jelentkezését, gyakran még vasárnap is … Tovább »

Hiperérzékenység
Kubinyi Ferenc író-újságíró, közéleti emberek múltjának szenvedélyes kutatója, május 8-án rendhagyó módon az Új Ma­gyarország olvasóknak fenntartott Levéltükör című rovatában szólalt meg. Azt fejtegette, hogy az Encyclopaedia Britannica nyu­godtan közölheti … Tovább »

Egy olimpikon élete

Megilletődve kerestem fel volt tanáromat, az egy­kori Debreceni Zsidó Gimnázium minden diákjának “fi­vérét”, Kárpáti Károlyt. Közös a múltunk egy darabja és nem is akármilyen az a négy esztendő.
Ő bizony birkózó lesz
Édesapja a Kállósemjénhez közeli … Tovább »

Magyarországon a zsidó hitközségi anyakönyvezés a mohéi (körülmetélési) könyvekkel kezdődött az 1780-as években. Országosan a XIX. sz. közepére terjedt el, majd az állami anyakönyvezés bevezetése után (1985) azzal párhuzamosan folyt. A jelenleg rendelkezésünkre álló legjobb … Tovább »

„A német és nyilas gonosztevők által kiontott vér nem lehet az állam bevételeinek forrása” (1946. XXV. törvénycikk)
Májusi számunkban tudósítást közöltünk Hogyan ra­bolták és dézsmálták? címmel az 1944-ben kényszer letétbe került, majd Ausztriába kiszállított, onnan … Tovább »