Összesen 29,952 találat (29621 - 29640) : - ó.
Beszélgetés Mona Ilonával
Az utóbbi években sok olyan értékes dokumentum és tanulmány látott napvilágot, amelynek szerzője csak lábjegyzetben, mint forrásanyag közlőjét említi Mona Ilona nevét. Kettő ezek közül: A Ráday Gyűjtemény 1984-85-ös évkönyvében Majsai Tamás írt … Tovább »
Olvasóink érdeklődésének igyekszünk eleget tenni, amikor lapunk hasábjain egymást követően bemutatjuk a magyar zsidó közélet vezetőit. Elsőként Engländer Tibort, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökét.
1932-ben Tokajban született, s bár szülei már egyéves korában … Tovább »
Az újságolvasók arról értesülhettek augusztus végén – szeptember elején, hogy az ügyészség „állampolgári bejelentésre” vizsgálatot indított a Szent Korona című hetilap ellen. Szeretném tudatni mindenkivel, akit érdekel: azt az állampolgári bejelentést (magyarán: … Tovább »
DE JÓ VOLNA, ha élne Bibó István, ha lenne valaki, aki olyan jól lát, olyan világosan fogalmaz, olyan boncnoki hozzáértéssel elemez és olyan makulátlan erkölcsi tekintéllyel tudna szólni, miként ő tudott. Általában és századunk roncsoló kórjáról, az antiszemitizmusról. Hogy … Tovább »
Megalakult a Habonim-Dror magyarországi szervezete
(Tudósítónktól.)
Csak az ünnepségre eljött szülő, nagyszülő, amikor maga járta bakfisként, kamaszként a körtáncot, látott Budapesten együtt ennyi tinédzsert, mint ahányan összegyűltek a Goldmark Teremben, hogy 41 év betiltása … Tovább »
A riport címe nemcsak jelzője, hanem annak héber megfelelője, a Mszoret Ávot hivatalos neve is a Wesselényi utcai iskolának. A Pesti Izraelita Hitközség egykori polgárijában, a majd négy évtizeden át állami szakmunkásképző falai között ismét felhangzik naponta többször: Boruh … Tovább »
Az „izraelita” kifejezést legkorábban a keresztény Tórafordítások használták, innen vették át s alkalmazták önmagukra a zsidók. Másrészt a múlt századtól kezdve a hivatalos magyar okiratok szövegében, s a vallási alapon álló szervezetek önmeghatározásában találja … Tovább »
Kérdésükre sajnos nem tudok válaszolni, mert nem hiszek benne, hogy valamit is tehetnénk – sem mi magunk, sem azok a nem zsidók, akiknek ez épp olyan fontos, mint nekünk, zsidóknak. Tudom, hogy lesznek olyanok, akik ezért a kijelentésemért apatikusnak, túlzottan reménytelennek vagy … Tovább »
A RENDSZERVÁLTÁS a Magyar Televízióban életre bábáskodta a Vallási Szerkesztőséget, ahol – havi negyedórában meghatározva a rá eső időt – a „magyarországi zsidóság műsora” is megszületett. Ismét belegyömöszöltettünk a vallás Prokrusztész ágyába, jóllehet a műsor … Tovább »
„Roppant furcsa, hogy a magyar- országi demokratizálódás kezdeti szakaszában olyan jelenségekről hallani, mint hogy füstbombát dobtak egyik vasárnap egy Dob utcai cukrászdába. A dologban nem is az a furcsa, hogy egy budapesti zsidó cukrászdába füstbombát dobtak, hanem az, hogy … Tovább »
Gyászünnepség a mártírok és az ismeretlen munkaszolgálatos emlékművénél
1945 óta minden évben Ros Hásáná ünnepe előtt a Kozma utcai temetőben összegyűlik a főváros zsidóságának jelentős része, hogy együtt emlékezzen meg hozzátartozóiról, minden elpusztítottról. … Tovább »
AZ ORSZÁG TÁRSADALMA száz sebből vérzik, gondok sokasága gyötri, mégis: a közéletben, a sajtóban, a televízióban az úgynevezett zsidókérdés kap mind gyakrabban hangot a valóban létező és égető bajok helyett. Nem a zsidóság akarja ezt. A magyar zsidók beérnék azzal, ha … Tovább »
Bihari Tibor: Emlékezés a régi VAC-ra
László József: Két szégyenletes pillanat
Bemutatjuk Zeévet, a népszerű izraeli karikaturistát
Se paraszt, se zsidó…
Ahasvérus varga cipőboltot nyit
Bereznai Zsuzsanna: Zsidó szokások és hiedelmek
Dr. Buk Mirjam: Hol volt, hol nem volt…
A próféta, … Tovább »
A napjainkban zajló rendszerváltozás egyik apró jeleként az elmúlt év végén megkezdődött a régi, hírneves Vívó és Atlétikai Club, a VÁC újjászervezése is.
Nagy divat mostanában a nosztalgia, s az újrakezdésnél nem árt felidézni a régi VAC-ot: tevékenységét és eredményeit, … Tovább »
Emlékek
1944 áprilisa
A legrövidebb háborús tanév volt az 1943-44-es. November 3-án mentünk először iskolába, s áprilisban, húsvét táján kaptuk meg a bizonyítványt. Az iskolák kórházzá vedlettek. A padok helyét vaságyak és szalmazsákok foglalták el. A kitömött … Tovább »
BUDAPESTEN SZÜLETETT 1923-ban. Farkas Jenőnek hívták. Adonyban nevelkedett, a pesti Kölcsey Gimnáziumban tanult, a kecskeméti Református Gimnáziumban érettségizett 1940-ben. Már középiskolás korában felfigyeltek rajztehetségére, de a zsidótörvények megakadályozták abban, hogy … Tovább »
Nehéz regényt írni. Még nehezebb az alkotó dolga, ha a közelmúltat vagy a jelent akarja életre kelteni és megörökíteni. Ezért, bár az utóbbi években sokan kísérelték meg, keveseknek sikerült. Legkevésbé azoknak, akik nem elégedtek meg hazai világunk egy szeletével, hanem … Tovább »
A teremtés és az elkárhozás filozófiával terhes víziója, reb Jesus Golgotája, a reformáció kor- és körképe, a staszi éberkedése, bölcselkedése Istenről, az emberi értékekről, a hatalomról, horror és sci-fi – mind belefér Stefan Heym legújabb magyarul megjelent művébe. … Tovább »
AZ EMBER ÉLETÉNEK középpontja a ház. Az emberek mindennapi életéhez hozzátartozik, hogy szilárd pontjuk legyen a térben, ahonnan kiindulnak, s ahová mindig visszatérnek. Ez a szilárd pont a ház, az otthon. A ház és a mindennapi tér egyéb építményei az emberi élet alapvető funkcióival … Tovább »
In memoriam dr. Buk Miklós
Férjem, dr. Buk Miklós 1935-től 1944-ig a Magyar Cionista Szövetség főtitkára volt. Én 39 tavaszán ismertem meg, de tudok előző működéséről is. Magyarországon akkoriban a cionizmus „rendőri ügy” volt. Két zsidó hitközség létezett: az ortodox, … Tovább »