Az iszlamizmus mint modern jelenség
Nem igaz, hogy az iszlamizmus a középkorba vezet vissza. Modern jelenséggel állunk szemben, már csak azért is, mert globális.
Összesen 13,197 találat (11601 - 11620) : – at –.
Nem igaz, hogy az iszlamizmus a középkorba vezet vissza. Modern jelenséggel állunk szemben, már csak azért is, mert globális.
Tamás Gáspár Miklós a rendszerváltás óta eltelt két évtized egyik legszínesebb figurája. Bár világnézetét úgy váltogatja, mint divatdrukker kedvenc focicsapatát, igaz, legalább nem pillanatnyi érdeke, hanem meggyőződése és lelkiismerete szerint.
Nem kellene már meglepődni, hiszen nem új keletű álláspont, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) néven működő civil szervezet ismét megfogalmaz – tudniillik azt, hogy a holokauszt tagadását szankcionáló törvényre márpedig nincs szükség.
A holokauszt mártírjainak és Izrael állam hőseinek emlékét őrző Jad Vasem Intézet elbocsátotta a 29 éves Itamar Shapirát docenst, amiért az egy, az intézménybe látogató tanulócsoport előtt a holokauszt tragédiáját ahhoz az atrocitáshoz hasonlította, ami 1948-ban, az izraeli függetlenségi háború idején játszódott le, s melynek során az izraeli csapatok Deir Jaszinnál több mint 200 arab nőt, gyereket és öreget mészároltak le.
Az Írók Boltjában mutatták be Koch Zsófia Cselédkönyv című regényét. Az Egyesült Államokban, Sophie Cook néven élő, könyvét is ezen a néven megjelentető, magyarországi születésű, a Soát Budapesten átvészelő, elsőregényes zsidó jogásznő két, teljesen más társadalmi hátterű nő – 1944-ben életmentésbe torkolló – barátságát örökíti meg.
A Holocaust Közalapítvány 2009. április 21-től Dr. Harsányi Lászlót nevezte ki a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatójának. Martinkovits Judit, akinek megbízatása a napokban járt le a továbbiakban igazgató-helyettesként vesz részt az intézmény munkájában.
A Foreign Affairs legutóbbi számában Amerika talán legjelentősebb iszlám-kutatója, Bernard Lewis igyekszik összefoglalni azokat a perspektívákat, amelyek a Közel-Kelet országai előtt állnak az új évszázadban.
Sokan emlegetnek zsidó kulturális reneszánszt Magyarországon, ám ez a megállapítás legalábbis kétségesnek mondható – fogalmazott Szántó T. Gábor, utalva az általa vezetett Szombat című, zsidó politikai és kulturális folyóirat szerzői „jelenlétére”, hiszen mint mondja, a havilap szerzői leginkább a középnemzedékhez tartoznak, kevés a zsidó vonatkozású témák iránt érdeklődő fiatal szerző.
A Nyugatnak nem kellene a maga demokratikus modelljét az iszlámra erőltetni – mondta a HVG-nek Tel-Avivban adott interjújában Bernard Lewis (93 éves) brit–amerikai orientalista, a Nyugat egyik vezető iszlámszakértője, akinek Iszlám – Nép és vallás című könyve a napokban jelent meg a HVG Kiadó gondozásában.
A jeruzsálemi Héber Egyetem demográfiai és statisztikai karának professzora, Sergio Della Pergola a Beshvil Hazikaron című folyóiratban nemsokára közreadja tanulmányát azokról a számításokról, melyekkel a zsidó népesség létszámát kívánják világviszonylatban összesíteni, illetve megbecsülni, hány zsidó élne, ha a Holokauszt nem következett volna be a második világháború alatt.
Az ötvenes évek elején, a francia szenátus épülete mögötti Tournon utcában, a magyar menekültek által látogatott bisztróban hallottam először Fejtő Ferencről. Honfitársaim rábeszélésére elmentem hozzá, ő akkor a Francia Távirati Iroda (AFP) rádió-lehallgató szolgálatánál dolgozott. Csak annyit tudtam róla, hogy József Attila barátja volt, márpedig a költő középiskolás korom óta nekem is sokat jelentett.
Tíz éve még senki nem akadt Erdélyben, aki az itteni magyar zsidóság identitásáról beszélt volna. Mára elkészült a Szombat folyóirat erről szóló lapszáma.
Részletes program
Szabad Zsidó Tanház, előadássorozat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében.
A számtalan kihívás közül a palesztin-izraeli konfliktus megoldása bizonyulhat a legnehezebbnek az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama számára. Vajon sikerül-e majd eredményeket elérnie ott, ahol előtte már oly sokan kudarcot vallottak? Ezt a kérdést feszegette a Middle East Times.
“Rajongok a magyar kultúráért, irodalomért, Bartókért és Kurtágért… Hogy mivel jár? Semmi mással, mint amit különben is csinálok. …mikor elõször jártam Amerikában, az embereknek ott Magyarországról két név jutott az eszükbe: Zsazsa Gabor és Bela Lugosi. Ez borzalmas. El kell érjük, hogy azonnal Bartók, Ady , József Attila neve merüljön fel.”
Egy hete abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy meghívtak egy „Széder vacsorára”. A vacsorát a Council of Christians and Jews (Keresztények és Zsidók Tanácsa) szervezte, melynek egyik tagja a közösségünk egy idősebb papja.
A rabbi Jeruzsálemben arra kéri XVI. Benedek pápát, hogy amikor a Kotelnél látogatást tesz, a keresztet hagyja otthon. Shmuel Rabinovitch rabbi, aki találkozik a pápával május 12-én Izraelben, azt nyilatkozta, hogy a kereszt nem megfelelő viselet, ha zsidó vallásos helyet látogat meg.